&Uacutej Föld kerestetik

A földön kívüli élőlények csak bizonyos tulajdonságokkal rendelkező bolygókon létezhetnek. A Kepler-míhold feladata, hogy ilyen égitesteket találjon más csillagrendszerekben.Amennyiben léteznek élőlények a világírben, akkor azok olyan bolygókon tengődnek, ahol melegíti, de nem pirítja meg őket egy nap, amely körül földjük kering. A csillagászok évek óta keresnek alkalmas égitesteket. Csak 15 évvel ezelőtt fedezték fel az első Naprendszeren kívüli bolygót, ma már több mint 300-at ismernek. Legtöbbjük csak hatalmas gázlabda. Ezek ugyan könnyen felfedezhetőek, de teljességgel lehetetlen, hogy földön kívüli élet létezne rajtuk. A Földünkhöz hasonló bolygók kereséséhez különleges míszerekre van szükség, ilyen a NASA által az írbe bocsátott Kepler-szonda.A küldetés vezetője, a NASA kaliforniai Ames Kutatóközpontjában dolgozó William Borucki szerint: „Mindnyájan azt reméljük, hogy sok ilyen bolygó létezik. Ez esetben sok olyan életforma lehet odakint, amely csak arra vár, hogy felvegyük vele a kapcsolatot.”

A tudósok a legtöbb ismert, Naprendszerünkön kívüli bolygó létezését közvetve bizonyították. Ha egy bolygó egy csillag körül kering, akkor tulajdonképpen mindkettő mozgásban van.Közös súlypontjuk körül keringenek, ugyanúgy, mint a kalapácsvető és sporteszköze. &Iacutegy a csillag által kibocsátott fénysugarak frekvenciája kicsit eltolódik, attól függően, hogy az éppen a Föld felé, vagy ellentétes irányban tér ki. Ezt az úgynevezett vöröseltolódást mérik az asztronómusok, és ebből következtetnek a bolygók létezésére. A Kepler-míholdnál azonban más eljárást alkalmaznak. A míszer rögzíti, ha egy bolygó elhalad a napja előtt, ilyenkor ugyanis annak fénye kicsit elsötétedik.

 
A míhold előkészítése
Egy Föld méretí bolygó egy, a Naphoz hasonló csillag fényerejét kevesebb, mint egy század százalékkal csökkenti. Ha ezt földi méretarányokra vetítjük, akkor egy – egy kilométerre álló – autó fényszórója előtt átrepülő szúnyogot kellene érzékelni. Ilyen változásokat csak az írben lévő míholdak képesek regisztrálni. A földi teleszkópok a világos nappalok és sötét éjszakák váltakozásai miatt alig alkalmasak erre. Persze az idegen bolygó pályájának pontosan a csillag előtt kell húzódnia. A NASA azt feltételezi, hogy ezt a feltételt körülbelül fél százaléka teljesíti azoknak a bolygóknak, amelyek hasonló távolságban keringenek a csillagjuk körül, mint a Föld a Nap körül. Már két éve az írben kering egy míhold, amely pontosan ilyen elven míködik. Az európai Corot felderítőt Franciaország, Németország és Ausztria finanszírozta.

Február elején egy nemzetközi kutatócsoport bejelentette, hogy így fedezték fel az addigi legkisebb exobolygót. A kereken 400 fényévre található Corot-Exo–7b majdnem kétszer akkora, mint a Föld és mindössze 20 óra alatt kerüli meg a napját. A felszínén 1000 °C-nál magasabb hőmérséklet uralkodik, ezért élet nem lehetséges rajta. Már tavaly nyáron rábukkantunk az Exo–7b-re – meséli Günther Wuchterl a Türingia tartománybeli tautenburgi csillagvizsgáló kutatója. &Aacutellítása szerint azóta a kutatók már a Földről végzett megfigyelésekkel is megerősítették az eredményeket.

 
Amire a Kepler-míhold tekinteni fog
Mégis örülnek a kutatók a NASA míholdjának. Wuchterl szerint „a Corot- a Kepler-míholdhoz képest olyan, mint egy Volkswagen egy Ferrarihoz képest”. A NASA 600 millió dollárt (kb. 120 milliárd forintot) biztosít az amerikai felderítő három és fél éves küldetésére, ami az európai változat sokszorosa. A NASA kutatója, a míholdas bolygókeresés ötletét már 20 éve követő Borucki, magabiztosan hirdeti: „minden tekintetben meg fogjuk verni az európaiakat”. Miközben ugyanis a Corot legkésőbb minden 150. napon más irányba tekint, a Kepler-míhold teljes útja során ugyanazt a területet tartja célkeresztben a Hattyú csillagképben.
 
A NASA míholdjának felépítése
Ehhez a feladathoz a Földdel együtt – annak Nap körüli pályáján – mozgó míholdat felszerelték egy nagy felbontású, széles látószögí 96 millió pixeles kamerával, amely minden félórában több mint 100 000 csillag fényét rögzíti. Wuchterl azzal számol, hogy a Kepler-míhold nyárig már meg is találja az első bolygókat. Ezek azonban nagyon rövid keringési idejíek lesznek, mivel a csillagászok minden áthaladást legalább háromszor szeretnének megfigyelni. &Iacutegy akarják elkerülni, hogy egy csillag világosabb foltját, vagy más csillagok által okozott zavaró jelet ne bolygómozgásnak értelmezzenek. A tudósoknak még akár 3 évet is várniuk kell a telitalálatra, azaz egy olyan második Föld felfedezésére, amelynek keringési ideje körülbelül egy földi évnek felel meg.