Baracktermesztők megmentői

Magyarországon a kajszibarack termesztőinek a legtöbb gondot a Monilia laxa gombás megbetegedés általi vessző- és virágpusztulás okozza. A körülbelül húsz, termesztésre ajánlott fajta kisebb-nagyobb mértékben, de fogékony erre a betegségre. A fajok genotípusainál a fertőzésmenet pontos meghatározása alapján kategorizálható a fogékonyság-ellenállóság. A dr. Tóth Magdolna által vezetett programban dr. Pedryc Andrzej kutatócsoportja előkísérleteket végzett a moníliás betegséggel szemben ellenálló kajszi genotípusok kialakításához. Tökéletesítették a fajtaazonosság vizsgálati módszereit, és vizsgálják a fajták termékenyülési viszonyait. Az elkészült, publikus táblázatban összesítették, mely fajták porozhatják egymást, a következő feladat a virágzási idők egyeztetése lesz.
A termesztéstechnológiai kísérletek során a gyümölcsleválasztáshoz szükséges szakítóerő méréséhez szükséges míszert fejlesztettek a Corvinus Regionális Tudásközpontban.

A dr. Tóth Magdolna által vezetett projekt eredményeit felhasználva optimalizálni lehet a betermeléseknél alkalmazott rázógépek paramétereit. A magyar meggy előtt még nagy karrier állhat: a világon termesztett meggyfajtáknak körülbelül 80 százaléka csak ipari felhasználásra alkalmas. A hazai fajták kellemes ízük miatt frissen is fogyaszthatók. A programban megkezdték a hazai meggyfajták egészségvédelemben szerepet játszó beltartalmának mérését is. A feldolgozóipar igényeit is figyelembe véve nemzeti fajtabejelentésre terjesztettek fel egy meggyhibridet, valamint a valódi gyümölcsöt tartalmazó desszertkészítmények iránti növekvő érdeklődést kihasználva meggy és kajszi termékeket is fejlesztenek a programban.  

„Sous vide” technológia Magyarországon
A külföldön ismert, itthon még kevésbé elterjedt hőíkezelési módszer lényege, hogy a hagyományos hőkezelésekhez képest alacsonyabb hőímérísékíleíten kezelik az élelmiszereket. Ennek következtében a vegetatív mikroorganizmusok elpusztulnak, a betokozódó tojások azonban nem sérülnek. A hagyományos konzerválási eljárások során a magas hőmérséklet miatt a kezelt termékek vitamin- és ásványianyag-tartalmának egy része is elvész. A Sous vide technológia során nem vesznek el a szervezet számára fontos összetevők, de az így előkészített zöldségeket, gyümölcsöket és húskészítményeket a kezelés után egészen elfogyasztásukig a hítőlánc megszakítása nélkül, 4 Celsius-fok alatt kell tárolni az ételmérgezések elkerülése érdekében (a termékeket vákuumcsomagolják is a kezelések előtt). Négy Celsius-fok felett a spórák már kicsíráznának, ám elfogyasztásuk után az emberi gyomor pH-értéke miatt elpusztulnak. A technika optimalizálásának módjait keresik a kutatók, melynek köszönhetően a hazai éttermek, üzemi konyhák is alkalmazhatják ezt a módszert. A mikroorganizmusok pusztulási kinetikájának, a termékek puhulásának folyamatait vizsgálják, a kísérletek a romlási folyamatok lassítására is kiterjednek.

Genetikai, kémiai feltárómunka
A Corvinus RET munkatársai megkezdték a cickafark és a citromfí haízai állományainak geínetikai feltárását.
A leginkább vadon termő cickafark esetében a gyíjtők többször összetévesztik a fajokat, a hasznosak közé gyakran gyengébb hatóanyag-tartalmú is beíkerülhet. A természetes nöívényállományok minőségének, hatóanyagainak feltérképezésével, a kedvező típusok kiválogatásával és nemesítésével lehetőség nyílna az egyre indokoltabb termesztés megkezdésére. A másik vizsgált fajt, a citromfüvet iníkább termesztik Magyarországon. Ennek ellenére kémiai változatosságáról, a minőséget befolyásoló tényezőkről alig állt a kutatók rendelkezésére információ.