Olabella, a szépíto˝, fiatalító eszencia a meggyfáról – eredeti magyar fejlesztés a Debreceni Egyetemen Öregedésgátló, a bőr vérellátását fokozó, hidratáló, ránctalanító arckrémet és testápolót fejlesztettek kimeggymagolajból a Genomnanotech Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont projektben, amelyet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatott.
Hulladékból kincs
A kutatást nyolc évvel ezelőtt kezdték meg. Olyan természetes
nyersanyagot, növényi olajat, vagy kivonatot kerestek, amely
biológiailag aktív hatóanyagokat tartalmaz, és a közelben, Debrecen
környékén, az észak-alföldi régióban nagy mennyiségben terem, nem
hasznosítják és viszonylag olcsó. Így találtak a meggymagra – idézte
fel Tósaki Árpád professzor, a Debreceni Egyetem Orvos- és
Egészségtudományi Centrum Gyógyszerésztudományi Karának dékánja, a
kutatás és fejlesztés vezetője. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a
konzervgyárakban a meggy feldolgozása után tonnaszámra marad meg
melléktermékként a mag. Elégetni pedig nem szabad, mert az égéstermék
mérgező, cián szabadul fel belőle.
A meggymagötlet előzménye az a 10–15 éves munka volt, amelyet Tósaki
Árpád magyar kutatótársaival külföldön végzett, amikor különböző
növényi kivonatok gyógyászati hasznosításával foglalkoztak. Ekkor
fejlesztettek gyógyszert a kínai páfrányfenyőből (Gingko biloba),
eredményeket értek el a pálmafaolaj és a vörösbor, valamint a szőlő
kivonataival, mint természetes eredetû biológiailag aktív
hatóanyagforrásokkal.
A meggymag gazdagsága
Kísérleteik során megvizsgálták, analizálták a meggymagolajat, ez volt
a döntő fázis – tért vissza a debreceni innovációra a szakember.
Kimutatták, hogy a meggymag más olajos magvaknál gazdagabb
flavonoidokban, és telítetlen zsírsavakat tartalmazó molekuláris
struktúrákban. Ezek antioxidánsok, megkötik a szabad gyököket, azaz
méregtelenítenek, és lassítják a szövetek károsodását, öregedését.
Direkt hatást is kiváltanak: tágítják az ereket, javítják a
vérkeringést. Egyikük, a linolinsav a sejtek mûködését segíti,
energiájukat növeli.
Tetten ért védelem
Ezután a találmányok útját járta be a kutatás az időközben megalakult
tudásközpont programjaként: először szabadalmi bejelentés keletkezett,
ami cseppet sem egyszerû procedúra. Csak ezután publikálhatták az
eredményeket. Három PhD
– doktori fokozatú tudományos – védést írtak debreceni diákok a
„meggymag projektben", a tudományos eredményeket pedig amerikai
folyóiratokban is közölték. Ezek az alapkutatások bizonyították a
meggymagolaj a bőrre, a szív- és érrendszeri keringésre gyakorolt
előnyös hatásait. Tetten érték azt is, hogy az eszencia védi a
szöveteket az iszkémia kialakulásától – attól az állapottól, amikor
nincs vérellátás a szövetben, szervben.
Meggyfától az állatkísérletekig
A kozmetikumon hat munkacsoport dolgozott éveken át. Koordinálni kellett a mezőgazdasági munkások feladatait,
az agrártechnológiát, azután az Orvos- és Egészségtudomány Centrum
tudását. Szükség volt a kémikusok, vegyészek analitikai tudására, majd
farmakológusokra a gyógyszer-technológia kidolgozásához, akik részben
az állatkísérletekkel foglalkoztak. Ezek az alapkutatások fontosak
voltak, mert segítségükkel úgynevezett dózishatásgörbét készítettek azt
vizsgálva, hogy a növényi kivonatokat tartalmazó anyagok miként hatnak
a károsodott szövetekre; az egészségre, s hol az a határ, amikor már
ártalmasak. A gyógyszertechnológusok dolga volt az is, hogy eloszlassák
az olajat a krémben úgy, hogy az felszívódjon a bőrön át.
Különleges fejlesztéshez különleges gépekA harmadik szakasz a
gyártástechnológia: a terméketGyógyszerésztudományi Karon gyártották,
együttmûködve a mezőgazdasági szférával. Ez az ágazat is új
feladatkörrel bővült: kisajtolták a meggymagolajat – a kar szerzett és
fejlesztett ki hozzá olyan speciális gépeket, amelyek megtörték a
meggymagot.
Gyógyszer is lehet belőle
E kutatás első eleme tehát a „miből" volt, vagyis, milyen természetes gyógyhatású anyag található a régióban, ezután
következett a „mire jó", vagyis, milyen élettani hatásai vannak a
fellelt alapanyagnak. Ezután jöhetett a „mit" azaz, mit készíthetnek
belőle. A kutatás történetébe e ponton is beleszólt a pénz, ami sorsát
jelenleg is befolyásolja.
– Az eredmények szerint gyógyszert is készíthettünk volna az olajból,
annak költsége azonban 800 millió dollár lett volna. A rendelkezésünkre
álló forrásból, 300 millió forintból, csupán gyógyhatású készítményt –
kozmetikumot, amelyet csak gyógyszertárakban forgalmazunk – lehetett,
illetve tudtunk kifejleszteni – mondta Tósaki Árpád professzor. E
terméktípushoz a minőségi vizsgálat is elég. A gyógyszerek
kifejlesztéséhez több kell, például pontos mennyiségi eredményekre van
szükség, mert az engedélyezés szabályai szigorúbbak. De ez sem
lehetetlen a meggymag számára: gyógyszer is lehet belőle, ha találnak
befektetőt, vagy pályázati forrásokat nyernek erre a célra. Sőt, ha
valaki megveszi a szabadalmat, és pénzt költ arra, hogy a terméket
továbbfejlesszék, akár a krémekből is válhat orvosság.
Két lehetőség
Egyelőre húszezer adag arckrém és testápoló készült el, ezeket az
ország 70 gyógyszertárában árusítják. A termék előtt két út áll: vagy
eladják a szabadalmat, és a bevételből kutatásokat finanszíroznak, vagy
az egyetem maga gyártja és forgalmazza a szépítő olajkrémet.
A laikus számára utóbbi hangzik jól – hisz a program erényeit
állandósítja: új munkahelyeket teremt a régióban, összeköti a
mezőgazdaságot és a termékgyártást. Nincs nagy szállítási költség, az
alapanyag is olcsó – csakhogy erre az egyetemnek nincs anyagi bázisa,
és berendezései sincsenek a nagyüzemi gyártáshoz.
Nagy konkurencia. A szakembercsoportok, munkacsoportok Debreceni
Egyetemen, és az Orvos- és Egészségtudományi Centrumban már léteztek,
hisz az intézmény a képzésben és a kutatásban nagy múltú és
világszínvonalú. Nehézségek a fejlesztések másik fázisában adódtak: a
marketinggel, a piaccal és a szabad versenyhez
fûződő feladatokkal kellett foglalkozni. – Harcolni kellett minden
szinten: a már említett szabadalmaztatásnál azt próbáljuk bizonyítani,
hogy a világon eddig még nem volt ilyen találmány: meggymagolajból még
senki sem
készített gyógyhatású szert vagy kozmetikumot. Ugyanígy a fiataloknak
meg kellett küzdeniük eredményeik védelméért a publikálás után –
sorolta a professzor. Kimondottan üzleti szempontok miatt nehéz ez a
harc, hisz a piacon rengeteg
vetélytárs van, akiknek nem érdekük, hogy két hasonló termék mellett fölbukkanjon egy harmadik, s igyekeznek ezt megakadályozni.
Új feladat: a marketing
Az egyetem alapfeladatai közé eddig az oktatás és az alapkutatás
tartozott. Egészen más azonban az ötlettől a forgalmazásig kísérni a
kifejlesztett produktumot. – Olyan, mintha autót találtunk volna fel,
és a Mercedesszel, a BMW-vel, vagy a Toyotával kellene versenyeznünk,
mikor a piacra lépünk termékünkkel – szemléltette Tósaki Árpád. – Új
feladat, kihívás mindez, nem szabad ellenérzéssel fogadni. Elsősorban
azonban nem a kutatókra tartozik: önálló szervezetre van szükség a
szellemi alkotások jogvédelméhez, a technológiahasznosításhoz és a
komplex termékértékesítéshez. A tudásközpontban az említett
feladatköröket vállalta a Tudás- és Technológia Transzfer Iroda. E
munkacsoportnak fontos szerep jut a szabadalmaztatásban, az úgynevezett
védjegy-lajstromozási és egyéb jogi ügyekben. Külső cégekkel is
kapcsolatot tart: a meggymagolaj készítmény eladásához például cégeket
közvetít. Pillanatnyilag egy kanadai céggel tárgyalnak az iroda
munkatársai – fûzte hozzá a dékán.
Friss kutatás a préselt magból
A kutatások nem fejeződnek be, új termékek is rejlenek a „csonthéj
alatt". Az egyik terv szerint a meggymagolajból gyöngykapszulát
készítenek, így belsőleg is alkalmazható a növényi kivonat
keringésjavító hatása. Ezt a fejlesztést az hátráltatja, hogy hiányzik
hozzá a technológia. A kapszula hasznos termék lehetne, mert a
vitaminforrásként szívesen fogyasztott csonthéjasok – dió, mogyoró,
mandula, barack – magvaival ellentétben a meggymagot nem tudjuk
megenni, keserû íze miatt nem is esne jól. Megvizsgálták a préselés
után megmaradó szilárd anyagot is. Óriási falvonoidforrásra bukkantak:
jelenleg ez a további kutatások tárgya. Arra készülnek, hogy
keményzselatin kapszulává alakítsák ezt az értékes, keringésjavító
növényi alapanyagot – ismertette professzor Tósaki Árpád dékán.
