&Uacuteton a vállalkozó egyetemhez

A tudós szó használatakor évszázadok óta a magába zárkózó feltaláló, a gyakorlati világon kívül élő alak képe idéződik fel az európai köztudatban. Olyan emberé, aki nem tudja, nem is szándéka érvényesíteni önmagát, eredményeit, az egyetemi kutatások, az egyetemen folyó munka pedig elmélyült és elzárt jelenségként él benne, amelynek eredményei talán, ha évtizedek múlva kerülnek ki a mindennapi életbe. Az egyetemeket tradícióik nem ösztökélték arra, hogy hasznosítsák szellemi termékeiket. Kutatóik a tudományos munkára, közlemények publikálására, oktatásra, azaz a klasszikus tudós-kutató feladatokra koncentráltak. Nem tartozott feladataik közé meglátni kutatási eredményükben, hogy abból például jobb mûanyag, simább acél fejleszthető; vagy, milyen módon használható majd a piac világában. A XXI. század egyetemein, köztük a Debreceni Egyetemen olyan átalakulásokra számíthatunk, amelyek megváltoztathatják ezt a képet.

A Tudásközpont-pályázatok abból a célból indultak 2004-ben, hogy az egyetemek a vonzáskörzetükben mûködő ipari cégekkel együttmûködjenek, és társadalmi tudás, azaz eladható, pénzzé tehető technológiák jöjjenek létre. E folyamatban vált elengedhetetlenné egy új közvetítő szervezet az egyetemeken belül, amely kapcsolatot épít a tudást előállító egyetemi, és a vállalkozói szféra között. Ilyen típusú szervezet a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda, amelynek célja az universitason keletkező tudást és technológiát a piac áramában hasznosítani.  Külső partnereknek értékesíti az ismereteket, ha pedig egy cég megkeresi azzal, hogy kutatási feladatra – például minőség-ellenőrzésre, termékfejlesztésre – keres szakembereket, kiközvetíti az egyetem arra alkalmas kutatóstábját.
A Genomnanotech Debrecen Regionális Tudásközpont öt komplex programba fogott. Ezek egyike a technológia transzfer tevékenységre irányult.

Egy konzorcium nyerte el a Tudásközpont-pályázatot, amelyben tizenöt ipari partner kapcsolódott az egyetemi kutatásokhoz. A feladat részben e közös munka koordinálása, a technikai jellegû feladatok megoldása, illetve a pályázatban ismertetett találmányok védelme volt. Az iroda elvégezte munkáját, de kapcsolatait, mûködését nem azért alakította ki, hogy a pályázat befejezésével megszûnjön. A cél az volt, hogy a Debreceni Egyetemet és az egész Észak-Alföld régiót kiszolgálja. Együttmûködési megállapodást kötöttek
annak érdekében, hogy a Nyíregyházi és Szolnoki Főiskola technológia transzfer feladatait is ellássák.

Hatvan százalék a kutatóé
Minden találmányt, új technológiát, amint létrejött, védeni kell, hiszen ha szabadalmi védettség nélkül teszik közzé, bárki használhatja, profitálhat belőle, durvábban fogalmazva ellophatja. A Transzfer Iroda vállalja a védelem hosszadalmas, bonyolult folyamatának bonyolítását. Szellemitulajdon-kezelési szabályzata értelmében a kutatóknak találmányaikat, fejlesztéseiket be kell jelenteniük az irodának. Ha ez megtörtént, körültekintő vizsgálatokba kezdenek a döntéshez: tegyenek-e szabadalmi bejelentést, elindítsák-e a költséges folyamatot, hogy szabadalommá minősítsék az új szellemi terméket. Amennyiben a találmány ígéretes, hasznosítható a piacon, jobbak az esélyei. A végső döntést azonban a rektor hozza meg. A szabadalmi bejelentés után a felfedezés már megosztható a nagyvilággal, hiszen már védettséget élvez.

A sikeres szabadalom után az egyetem elvileg továbbfejlesztheti a találmányt – erre általában az intézményeknek nincs módjuk, ezért megpróbálják értékesíteni. Az egyik út, hogy a továbbfejlesztésre és hasznosításra úgynevezett spin-off céget hoznak létre. Az egyetem – általában 20 százalékban – tulajdonosa ezen vállalkozásoknak, ám akad példa 100 százalékos tulajdoni arányra is.
A hasznosított termék jövedelmének 60 százalékát a kutató kapja. A maradék 40 százalék három egyenlő részre oszlik
az egyetem rendszerében: a kutató tanszéke, az azt befogadó egyetemi centrum, és az egyetem Innovációs Alapja között. Utóbbi a befolyó pénzt többek közt a jövendő találmányok szabadalmaztatásának költségeihez használhatja fel.
Az egyetemen nyolc ilyen spin-off cég mûködik. Néhányan közülük beköltöztek a Debreceni Egyetem Bioinkubátor-központjába, amelyet bármilyen biotechnológiai cég igénybe vehet.
Itt kedvezményesen bérelhetnek laborhelyiséget, eszközöket, valamint élhetnek az úgynevezett virtuális inkubációval, azaz képzéseket szerveznek, kiadványokat készítenek számukra. Ezenkívül több olyan céget is juttatnak innovációs szolgáltatásokhoz, amely nem költözik be a központba. Az egyetem élhet még egy lehetőséggel: ha szükséges, külső stratégiai partnert keres, és ily módon fejleszti tovább a terméket – például a meggymagból készülő Olabella krém esetében is ezt teszi.

Tudatformálás
A Debreceni Egyetem túl kíván lépni oktatási szerepkörén, célja kutatói, majd kutatási eredményeit hasznosító, vállalkozói egyetemmé válni – tolmácsolta Fésüs László rektor programját az igazgató. Az átalakulás szemléleti változással is jár: az egyetem a felsőfokú képzésbe, oktatásba is bevonja az innovációs szemléletet a Transzfer Iroda közvetítésével.

Tudástérkép
Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda folyamatosan építi és frissíti a Debreceni Egyetem és a régió fejlesztéseiről, kutatásairól készült adattárát. Munkatársai a világ legújabb, legfrissebb tudományos, innovációs eredményeiről is gyûjtik az információkat, hisz ezek is szükségesek a transzfer tevékenységhez.
Hazánkban a legtöbb innováció a Debreceni Egyetem Tudásközpont projektjében futott. Ennek egyik oka, hogy a Debreceni Egyetemen szinte minden alapvető tudományos és kutatási terület, kar kialakult a mûszaki, kémiai tudományoktól az orvostudományig. A másik magyarázat, hogy az egyetem stratégiájába tartozott széles spektrumban fejleszteni. Sok innovációt engedett útjára, hogy több és nagyobb eredmény szülessen – hangsúlyozta az igazgató.

Egyetemi innováció – munkahelyteremtés
A Genomnanotech Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont egyik célja megvalósult: az Észak-Alföld régióban kiépült a technológia és tudástranszfer rendszere. A másik fő elgondolás is teljesült: az élet- és anyagtudományokban erős transzlációs K+F tevékenység indult be. Huszonkét szabadalmi bejelentés és több mint száz új technológiai megoldás született. A projekt négy éve alatt genomikai, nano- és biotechnológiai alkalmazott kutatásaiban dinamikusan fejlődött, új ipari kultúrát és nagyszámú munkahelyet teremtett – írta a Tudásközpont 2008 éves jelentésében Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora, a GND RET elnöke.

A projektben a Debreceni Egyetemmel konzorciumi partnerként együttmûködő cégek fejlődésének dinamikája az összesített adatok alapján igen kedvező képet mutat: az egy cégre eső árbevétel-növekedés a projekt megkezdése előtti évben 21 százalék volt, 2005 és 2008 között 55 százalék. A foglalkoztatás a RET projekt időtartama alatt 15 százalékkal bővült – olvasható ugyanott.  A továbbiakban a GND RET programjainak sikeres fejlesztéseiből és a Debreceni Egyetem újabb innovációiból szemlézünk.

Revíziós csípőprotézisszett
Az új revíziós csípőprotézisszett segítségével rendkívül komplikált esetek válnak megoldhatóvá.  A csípőprotézisek 10–15 év alatt elkopnak, el kell távolítani őket. Az eredeti protézis helyett revíziós csípőprotézist használnak az orvosok. Ilyenkor már nagyobb a csonthiány, s ez azzal jár, hogy a hiányos csípőcsonthoz egy félgömböt kell rögzíteni. E nehézségeken segít az új találmány. A debreceni fejlesztés alapja, hogy míg a hagyományos csípőprotézis szárai egy darabból készültek, ez a konstrukció többelemû, moduláris kialakítású. &Uacutej része egy szerelőperem, amely több ponton – és több módon – odacsavarozható a csípőcsonthoz.

A revíziós csípőprotézis forgalmazása már megkezdődött. Magyarországon jelenleg három egészségügyi intézmény tervezi a termék alkalmazását. Szélesebb körû forgalmazáshoz megfelelő számú referenciamûtét szükséges.
Térd- és csípőmozgató berendezést is fejlesztettek e kutatásban, amely a térd- vagy csípőmûtétek utáni rehabilitációs időszakban a tornáztatást szolgálja. A kutatás még nem zárult le – mondta el a kutatás vezetője, dr. Csernátony Zoltán, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Ortopédiai Klinika igazgatója.

Titanát-polimer nanokompozitok – azaz az új míanyag
Tartósabb csípőprotézis, biokompatibilis fogpótló, fogtömő anyag készíthető az új mûanyag családból a szabadalmi bejelentés alatt álló technológia révén. A mintegy negyvenféle mûanyag nanokompozit (társított vagy összetett anyag) nanocsövek, vagy nanoszálak felhasználásával készült el. Ezen új anyagok fizikai tulajdonságai sokkal előnyösebbek, mint a hagyományos mûanyag kompozitoké: nagyobb a szakítószilárdságuk, esetenként jobb a gázzáró képességük.
Kellően egyenletes eloszlású nanoszálak vagy nanocsövek felhasználásával az új mûanyagok alkalmasak különböző orvosi célokra is: felhasználásukkal a csípőprotézisek élettartama akár több évvel is meghosszabbodhat, illetve biokompatibilis fogpótló, fogtömő anyagok készíthetők. A titanát-polimer nanokompozitokból készült jó tulajdonságú mûanyagokat gáztömítésnél és padlófûtéshez használatos csövek készítésénél is fel lehet használni.

Hatásosabb kemoterápiáért
Kemoterápiás hatóanyagokat régóta használnak a klinikai gyakorlatban rákos daganatok és más egyre súlyosodó betegségek kezelésére. A tumorsejtek azonban védelmet, rezisztenciát alakítanak ki a használt hatóanyaggal szemben, amiért leggyakrabban a fehérjék transzporter nevû családja felelős.
A Debreceni Egyetem kutatói egy új módszert azonosítottak, amely szabályozza (növeli vagy csökkenti) e transzportercsalád egyik tagjának a hatóerejét. A kifejlesztett eljárás lehetővé teszi, hogy az egészséges
sejteket a kemoterápia ne károsítsa. Gátló mechanizmus is kifejleszthető, amely meggátolja a transzporter védőhatását a tumorsejteken, ezáltal hatékonyabbá téve a kemoterápiát.

Nagy húshozamú juhok – genetikus nyomkövetéssel
A gyapjútermelés nem olyan fontos szempont a mai juhtenyésztők számára, mint régen volt. Napjainkban a húshozam fontosabb az ágazatban. A debreceni kutatók a Mezőgazdaságtudományi Kar &Aacutellattenyésztéstudományi Intézetében olyan új juhfajtát tenyésztettek ki, amely nem gyapjú-, hanem hús- és tejtermelésre használja fel a takarmányt, így húsa és teje kiválóan értékesíthető. A szakemberek szándéka a kiemelt tulajdonságok
átörökítéséért felelős génekhez kapcsolódó, úgynevezett genetikai markerek leírása, és a kiválasztódásban alkalmazható módjának kidolgozása volt. Olyan géntesztszolgáltató laboratórium felállítását tervezik, amely szarvasmarha, juh, ló, sertés és kutya géntesztjeire alkalmas.

Bevetésben immunrendszerünk őrszemei és karmesterei
A dendritikus sejtek új, a világon eddig nem ismert tulajdonságát fedezték fel a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Immunológiai, valamint a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében. Rajnavölgyi Éva professzor, a debreceni Immunológiai Intézet vezetője ismerteti e speciális sejteket és a felfedezést.
Jó hírnévnek örvendhetnek a dendritikus sejtek – melyek a szervezet immunsejtjeit informálják, és a védekező reakciókat szabályozzák –, rugalmasak, manipulálhatóak, így számtalan alap- és klinikai kutatás alanyai világszerte. A kor áramában volt a Debreceni Egyetem is, amikor az Immunológiai Intézet évekkel ezelőtt elkezdett foglalkozni ezekkel a külsejükben az idegsejtekre hasonlító sejtekkel, amelyek zömmel a határmezsgyéken – bőr, nyálkahártyák –, kisebb létszámban a szövetekben találhatóak.

Nyugalmi állapotban őrszemek, veszély esetén hírnökként viselkednek, mert a környezetükben felbukkanó anyagokat, mikroorganizmusokat felfalják, megemésztik és a nyirokcsomókba vándorolva mintaként bemutatják a T-limfociták,
az immunsejtek. Megszabják azt is, milyen típusú választ adjon az immunrendszer: vegyi anyagot termeljen, vagy bekebelezze, megsemmisítse a betolakodót, a veszélyes képződményt (például daganatsejtet).
A kutatók részben arra próbálják használni a felsorolt előnyös tulajdonságokat, hogy a dendritikus sejtek oltóanyagokat szállítsanak: azaz a szervezeten belül üzenjenek általuk az immunrendszer védősejtjeinek. A másik módszer az, amikor ezeket a ritka sejteket kiemelik a szervezetből, módosítják, elhelyezik bennük az információt, majd visszajuttatják őket ugyanabba az egyedbe.

E sokoldalúságnak köszönhetően sok betegségtípus elleni
bevetésen dolgoznak a DE OEC kutatói: megpróbálják a dendritikus sejteket a tumor elleni terápiában alkalmazni. Az allergiával, az immunológiai betegségekkel szemben és a gyulladási reakciók gátlására az immunrendszer negatív, fékező hatását igyekeznek segítségükkel kiaknázni. Mindehhez sokkal többet kell tudni e sejttípus tulajdonságairól. Türelmet igénylő hosszú, alap- és megfelelően szabályozott klinikai kutatások kora jön – intett óva a professzor attól, hogy nyomban csodaszert reméljünk a világszerte zajló kutatásoktól.

A Debreceni Egyetem említett két intézetének kutatói felfedezték, hogy a dendritikus sejtek nagyon érzékenyek a zsírokra. E felismeréssel új eszközre találtak ahhoz, hogy befolyásolják az immunrendszer karmestereit.
A cukorbetegek kezelésére kifejlesztett egyik orvosság olyan hatóanyagot tartalmaz, amelyről régen tudják, hogy a zsírháztartás szabályozásában is szerepet játszik. Felfedezték, hogy ez a gyógyszer képes hatni a dendritikus sejtekre. Ez az észrevétel tovább könnyítheti, hogy szabályozzák azok mûködését.

A jelenséget először írták le a világon, most a szabadalmaztatás fázisánál tart a felfedezés. Jó esély van arra, hogy hamarosan európai szintû szabadalommá váljon. Ha így lesz, idővel értékesíthetik. Az amerikai szabadalmi hatóságoktól is választ vár a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum. A tengeren túl mások a szabályok és az elvek, így ez még időt igényel.

Kétszázan a mítőben
Szívmûtéteket is közvetíthetnek háromdimenziós élő adásban azzal az új képalkotó rendszerrel – ST videó 3D háromdimenziós rendszer –, amelyet a DEOEC Kardiológiai Intézet Szívsebészeti Nem &Oumlnálló Tanszéke üzemeltetett be először az országban. Hat mûtőt kábeleztek be, a bennük zajló operációkat különálló konferenciateremben 209 néző is követheti három dimenzióban egy különleges szemüveg segítségével. A rendszer elsősorban az egyetem orvostanhallgatóinak képzését szolgálja, de ha szükséges, konferenciákon, továbbképzéseken is megjelenítik segítségével az operációkat.

Sebészeti szakmákon kívül, olyan elméleti területeken, amelyekben a térbeli kép közvetítése fontos – mint az anatómia, szövettan, patológia, élettan – is alkalmazható a berendezés.Olyan különleges vagy speciális eseteket is bemutathatnak, amelyben a beteg és a nézőközönség nem tartózkodhat egy térben: például belgyógyászatban, ideggyógyászatban, újszülött-gyermekgyógyászatban, bőr- és nemi betegségek gyógyászatában. Debrecenben, az Orvos- és Egészségtudományi Centrumban, az intézmény vezetősége pályázatát megnyerve építették ki a háromdimenziós videoszerkezetet. A pályázat eredeti összege 3,5 millió forint volt, de szponzoroknak köszönhetően a befektetés mára eléri a 15 millió forintot. A hat mûtőből három, a konferenciateremmel együtt a DEOEC Auguszta-projektjének köszönhetően a közelmúltban épült.

Gyógyszeripari Innovációs Pólushálózat alakult
A magyar gyógyszeriparra megszületésétől jellemző volt, hogy szinte valamennyi eredeti terméke az egyetemek és a gyógyszergyárak együttmûködésének köszönhetően jött létre. Ezért nem véletlen, hogy Magyarországon elsőként ebben
az iparágban ültek egy asztalhoz az ipar, az önkormányzatok, az egyetemek és az akadémiai szféra képviselői, melynek eredményeképp jött létre a mai napon a Gyógyszeripari Innovációs Pólushálózat – hívta fel a figyelmet dr. Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora 2009. február 7-én, a Debreceni Egyetem Napján.

A megállapodás a Gyógyszeripari Innovációs Pólushálózat kiépítését célozza, amelyet Debrecen, Szeged, Pécs városai, egyetemei, iparkamarái, valamint a Teva Gyógyszergyár, a Richter Gedeon és az MTA Szegedi Biológiai Központja írt alá február 7-én a Debreceni Egyetemen. A nagy volumenû összefogás célja, hogy a Magyarországon hagyományosan erős gyógyszeripar a globális piacon versenyképes termékekkel tudjon megjelenni.A Debreceni, a Szegedi és a Pécsi Egyetem, valamint a köréjük szerveződő vállalatok adják Magyarországon a gyógyszeripar fő innovációs bázisait. A tudásalapú húzóágazatok közé tartozó gyógyszeriparban ugyanakkor – az oktatás és képzés mellett – nagy hangsúly helyeződik az infrastrukturális beruházásokra, a tudományos és technológiai parkok létrehozására is, ami szükségessé teszi az egyetemek, a középiskolák, az önkormányzatok, a vállalatok és kkv-k, valamint a pénzintézetek szoros együttmûködését. A Debreceni Egyetem Napján létrejött interpólus megállapodás megfelelően ösztönző környezetet teremt az innováció és a tudomány számára.

Mindezeknek megfelelően a klaszterszintû együttmûködés egyik fontos területe a munkaerő-piaci igényekkel összehangolt képzés megvalósítása, ami magában foglalja a középiskolai szakképzés alakítását, a megfelelő felsőfokú szakemberképzést, beleértve a szakképzést és a felnőttképzést. Ezen túlmenően a három régió által összehangolt kutatási tevékenység megvalósítása is elsődleges fontosságú, melynek révén a Debreceni Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen folyó biotechnológiai, farmakológiai, biokémiai és klinikai kutatások, valamint a három pólusváros nagyberuházásai eredményesen egészíthetik ki egymást
– tájékoztatott a Debreceni Egyetem.