Az elmúlt tizenöt évben sokszor és sokfelé jártam az arab országokban az Egészségügyi Világszervezet szakértőjeként. Főleg az Öböl menti országokban, leggyakrabban az Egyesült Arab Emirátusokban dolgoztam, de szinte mindegyik arab nációt megismerhettem. Még Irakba, Bagdadba és Babilonba is eljutottam a két, az Egyesült Államokkal vívott háború között.Furcsa, gyorsan változó világ és kultúra az araboké – érzésem szerint a magyar emberek erről alig tudnak. Persze az ott élők is teljesen tájékozatlanok Magyarországot illetően. 2005 decemberében az Egyesült Arab Emirátusokban, még pedig Abu-Dzabiban (régebben Abu Dhabi), Sardzsáhban és Dubaiban jártam.A visszaindulás éjjelén volt időm bőven, ez késztetett s adott alkalmat erre az útibeszámolóra. Itt és most azonban nem a politikai és társadalmi tapasztalataimról számolok be, amelyek sokszor ijesztőek (… hiszen az öngyilkos merénylőket hősökként tisztelik, és sokan szimpatizálnak Hitlerrel, akinek hatmillió zsidót sikerült kiirtania…), hanem inkább orvosi élményeimről.Mohamed előírja az unokatestvérek házasságát,és ennek megfelelően az arab országokban az ilyen vérrokoni frigyek aránya igen magas – az Egyesült Arab Emirátusokban 51 százalékos. A genetikus számára ez veszélyes és érthetetlen ajánlásnak tínt. Az ok azonban nagyon is egyszerí. A beduinok, különösen a férfiak között egykor gyakori volt a korai halálozás. S ha ilyenkor a feleség idegennek számított, férje elhunyta után az özvegyet elkergették a sivatagba – ahol elveszett. Ha viszont az asszony saját törzsből (a nagycsaládból) került ki, akkor mint a rokont ez a veszély nem fenyegette. Meglepetéssel tapasztaltam, az unokatestvérek egymás közti gyermeknemzése közel sem bizonyult olyan veszélyesnek, mint azt Európában és Észak-Amerikában tanult ismereteim alapján hittem… A világszervezet szakértőjeként feladatom a fejlődési rendellenességek nyilvántartásának létrehozása, és magam is részt veszek az adatok értékelésében. Tavaly decemberben is ezért jártam az Emirátusokban – és állíthatom, a szülők 51 százalékos unokatestvéri arányának nincs kimutatható fejlődési rendellenességet növelő hatása.
A muszlim vallás négy feleséget enged meg
a férfiaknak, noha csak kevesen élnek e lehetőséggel. A magyarázat ez esetben is logikus. A nők termékenysége korlátozott – figyelembe véve azt a mintegy 4 hónapot, ami átlagosan szükséges a fogamzás eléréséhez, a várandósság 9 hónapját és a szoptatás 6-12 hónapos időszakát, amikor újabb fogamzás általában nem következik be. Egy-egy nő termékeny élete során ezért csak 11 gyermeket hozott, hozhatott a világra – 14 vagy ennél több szülés ritkán fordult elő. Ám a csecsemő- és gyermekhalál iszonytatóan szaporán pusztított, a világra hozott gyerekek csupán kétharmada, fele érte meg a felnőttkort. A férfiak szinte korlátlan megtermékenyítő képessége révén azonban az egy férfihoz tartozó négy feleséggel előmozdítható (volt) a népesség szaporodása – mindez magyarázatul szolgál arra, miként haladta meg korunkra a 400 milliós lélekszámot az arabság. (A legújabb népességgenetikai kutatások egyik meglepő eredménye szerint a mongolok többsége Dzsingisz kántól származik.)
A többnejíséget azonban csak kevés férfi engedhette s engedheti meg magának, mivel nagyon sokba kerül. Már az első feleségért is sok pénzt fizetnek az ara szüleinek, ráadásul el is kell tartani őt a születendő gyermekekkel egyetemben. (Az egyik kuvaiti hercegnek állítólag 150-nél több gyermeke született, mivel az uralkodóházhoz tartozó családokban a férfiaknak a 4 feleség mellett ágyasaik is lehetnek.) Sardzsáhban tartottam előadást, a tudományos ülést levezető nem burnuszos, hanem európai ruházatú gyermekgyógyász professzortól ezt követően megkérdeztem: milyen gyakori a többnejí férfiak aránya. Ő 3–5 százalékra tette arányukat, majd meglepetésemre hozzátette: neki magának három felesége van… (Szívesen kérdezősködtem volna családi életük rendjéről, a feleségek egymás közti viszonyáról, az éjszakai alvások rendjéről, de nem éreztem illendőnek kíváncsiskodásomat.) A többnejíség effajta megnyilvánulásának lehetnek genetikai előnyei is. Többnyire a gazdagok élhetnek e lehetőséggel, s mert feltehetően jobb adottságúak, mint a népesség átlaga, a nagyobb utódszámuk a népesség genetikai minőségének javulását eredményezheti. (Magyarországon inkább a tanulatlan, szegényebb rétegnek magasabb a gyermekszáma.) Az átlagos gyermekszám az Öböl-menti arab országokban így is magas, a családonként hét. Az abortusz nem engedélyezett, még a magzat esetleges rendellenességekor sem. Úgy hallottam, hogy a gazdagabb várandósok ilyenkor gyakorta elmennek külföldre és ott élnek a terhességmegszakítás lehetőségével.
Számomra lenyígöző a muszlim vallás hatóereje.
Nem fogyasztanak alkoholos italokat. Nincs házasság előtti szex. Illetve csak elvétve fordul elő – hiszen alig titkolható. Ha ugyanis a „megvett” mennyasszonyról a nászéjszakán kiderül szüzességének a hiánya, akkor a férj visszaküldi a családjának, mint „hibás árut”. Ilyenkor a vallás előírásai szerint a nőt a fivérei kiviszik a sivatagba, és agyonkövezik. Ez azonban évente mintegy 20 esetben fordul elő… §
- Törpék és óriások?
Jól ismerem Egyiptomot, ahol a kevés nagyon gazdag mellett rengeteg a nagyon szegény. Iraki tapasztalataim emlékezetesen rosszak, itt a folyamatos fegyverkezés és hadseregfejlesztés szinte az egész társadalmat súlyos ínségbe taszította. Az Öböl menti országok viszont – az olajáldásnak és a jó politikának köszönhetően – fantasztikus fejlődést értek el. Elég az egészségügy míszerezettségére, az orvosok és ápolónők fizetésére és a genetikai kutatások támogatására utalni. Abu-Dzabiban, ahol az Egészségügyi Minisztériumban dolgozom, minden részlegen az e célra alkalmazott külön ember hozta a kávét 1-2 óránként… Számomra mégis az építkezések üteme és minősége a leglenyígözőbb.A sivatagtól lépésről lépésre hódítják vissza a belakható területet. Mindig a fásítással kezdik, minden fának külön öntözőrendszere van, és minden kisebb egységre egy-egy kertész jut (nem arab, hanem indiai, pakisztáni, meg más országokból származó). A sivatagon keresztül épített 3-4 nyomtávú autóutak végig kivilágítottak. Városaik, különösen Abu-Dzabi és Dubai, modern épületei minden képzeletet felülmúlnak – Európában ezekhez hasonló alig látható. Dubaiban korábban megépítették egy mesterséges szigeten a világ egyik legdrágább, a vitorlát formázó Burj Al Arab szállodát. Készül a háromszáz mesterséges szigetből világtérképet formáló World projekt – a tengeren elterülő, pálmafát s leveleit mintázó mesterséges villavilág – szupergazdagoknak. Az ember törpének érzi magát ezen épületkolosszusok mellett. Csak áll, nézés csodálkozik – és hazagondol….
