Gyökvonás

A szervezet idő előtti öregedési folyamataiért és számos betegségért felelős káros szabad gyökök tevékenységének lassítása – antioxidánsokkal – az elmúlt évek legfontosabb témája a kutatásban és az egészségmegőrzésben egyaránt.1. Támadás
A szabad gyökök az oxigén bomlásakor, az anyagcsere melléktermékeként keletkeznek. Fontosak testünk míködésében, de ha nem tartjuk felügyelet alatt a szabad gyököket, az immunrendszer gyengülésekor komoly gondokat okozhatnak s káros folyamokat indíthatnak el.A szabad gyök tulajdonképpen egy atom vagy atomok csoportja, amelynek legalább egy páratlan elektronja van. Az emberi szervezetben ez általában az oxigénmolekula, amely elvesztett egy elektront. &Uacutegy stabilizálja magát, hogy elvesz egy elektront a körülötte lévő molekuláktól, sejtektől… A szabad gyökök nagy energiával rendelkező részecskék, amelyek károsítják a sejteket. Fokozódik a szabad gyökök képződése a szervezetben stressz, légszennyezés, dohányzás, ultraibolya sugárzás és betegségek hatására. Az Alzheimer-kór kialakulásában is fontos szerepe van az oxidatív stressznek, vagyis a szabad gyökök elszaporodásának. A szabad gyökök megváltoztatják a koleszterin szerkezetét, és ezáltal az könnyebben lerakódik az érfalakon, és érelmeszesedést, elzáródást okoz, nemcsak az agyban, hanem a keringés többi részén is. Az asztma kialakulásában is szerepet játszanak, a felszabadult szabad gyökök károsíthatják a sejtek falát, így krónikus gyulladást okozhatnak a hörgőkben, ez pedig asztmához vezet. A szabad gyökök azáltal, hogy megváltoztatják a DNS szerkezetét, okozhatják rák kialakulását is.

2. Ellenállás
A kutatók az antioxidánsokat tartják a szabad gyökök által elindított, krónikus betegségfolyamok ellenszerének. Azt feltételezik, hogy akár 20 százalékkal tovább élhet a szervezet a természetes antioxidánsok bevitelével. Minden, ami megelőzi vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidáns alapvetően más vegyületek épségét védi az oxigénnel szemben. A környezeti és életmódbeli hatások következtében felszaporodott szabad gyökök ártalmatlanításához ezért az antioxidánsokból is nagyobb menynyiségre van szüksége a szervezetnek. Kísérletek bizonyították, a szabad gyököknek és némely oxigénfajtának kiemelt a szerepük az öregedésben. Olyan egereket neveltek, amelyekben mesterségesen megemelték az antioxidáns enzimek szintjét. A vizsgálatokból kiderült, hogy az enzimekkel túltáplált egerek átlagban 20 százalékkal tovább éltek, és az is bebizonyosodott, hogy a kezelt állatoknál a szívbetegségek és a többi, jellegzetesen öregkori betegség is kisebb számban fordult elő.

3. Védőbástyák
Hogyan biztosítható a szervezet számára a kellő mennyiségí antioxidáns…?

› Vitaminok
A C-vitamin valószíníleg a legismertebb és legtöbbet használt vitamin. Ma már nem annyira a skorbut elleni védőhatásáról, hanem antioxidáns jellegéről hallunk legtöbbet. A másik fő védőerő a P-vitamin (rutin), amelyről ma még kevesebb szó esik a szabad gyökök elleni harcban.A C-vitamin, mint vízben oldódó vitamin, különösen a sejtek belsejében fejti ki jótékony védőhatását. Ez a vitamin az antioxidáns védelmi rendszer első bástyája a szervezetben, együttmíködik a zsíroldékony E-vitaminnal és karotinokkal, melyek elhasználódott (oxidálódott) vegyületeit részben regenerálja is. Ezen kívül véd a szív- és érrendszeri betegségektől és a ráktól is.A C-vitamin kísérője a rutin – más néven P-vitamin – általában ugyanazokban az élelmiszerekben fordul elő, mint ismertebb társa.

A rutin jelenléte azért fontos, mert segíti a C-vitamin felszívódását, erősíti a hajszálerek falát és véd az oxidációtól is, így gátolja az öregedést. Az A-vitamint retinolnak is szokták nevezni, mivel a szem ideghártyájának (retina) míködéséhez elengedhetetlen fontosságú. A másik, kevésbé ismert jó tulajdonsága abban rejlik, hogy antioxidánsként egészségesen tartja a bőrt, védi a környezeti ártalmaktól, és így lassítja az öregedés jeleinek megjelenését. Fiatal tagja a vitaminok csoportjának az E-vitamin, más néven tokoferol. A legfontosabb szerepe a sejthártya védelme: megakadályozza, hogy az oxidáció hatására a sejthártyák többszörösen telítetlen zsírsavai károsodjanak, valamint antioxidánsként segíti semlegesíteni a sejteket károsító szabad gyököket.

› Gyümölcsök
Ha mindenki ismerné a bogyófélék gyógyító tulajdonságait, sokkal nagyobb becsben tartanák ezeket a gyümölcsöket. A friss, nyers gyümölcskúra a legjobb méregtelenítő és fiatalító hatású.
• A fekete áfonya: vegyületei a sejtmembránt és a sejteket védik a szabad gyökök támadásától, ezáltal segít a rák megelőzésében, illetve lassítja az öregedést. Speciális hatással vannak a fekete áfonya flavonoidjai (antioxigén vegyületei) a vérerekre és a vérsejtekre azáltal, hogy növelik a sejtfal rugalmasságát.
• Az alma: leginkább a héjában találhatjuk meg az értékes antioxidánsokat. Minél sötétebb, vörösebb egy alma héja, annál nagyobb mennyiségben található meg benne a betegségek ellen küzdő anyag.
• A fekete ribizli: már az ókori rómaiak is termesztették ezt a sokoldalú növényt. Magas C-vitamin tartalma miatt erősíti az immunrendszert, így véd a megbetegedésektől, illetve nagyban hozzájárul a szabad gyökök elpusztításához, valamint óvja a sejteket a rákos elváltozásoktól.
• A citrusfélék: a citrom, narancs, mandarin és társaik már régóta szolgálnak téli vitaminforrásként. Nemcsak a gyümölcshúsuk tartalmaz sok antioxidánst, hanem a gerezdeket elválasztó hártyák is. Ezen kívül fokozzák a C-vitamin felszívódását, gátolják a lebomlását, ezért sokkal hatékonyabbak, mint más C-vitamin-források.

› Q10
A XXI. század csodaszereként vonult be a köztudatba a Q10 koenzim. Hírnevét sok egyéb jó tulajdonsága mellett túlnyomórészt a szabad gyökök megkötésében játszott szerepével érdemelte ki. 1957-es felfedezése óta népszeríek
a Q10-et tartalmazó kozmetikumok, táplálékkiegészítők. Az öregedési folyamatokat hátráltató Q10 minden sejtben jelen van, és a sejt energiatermelő egységeit segíti míködésükben. A legnagyobb koncentrációban azonban a májban és a szívben található. Ez nem véletlen, hiszen az energiaszolgáltató egységek, mitokondriumok nagy része is ezekben a szervekben helyezkedik el.Az 5 legfontosabb antioxidánsunk egyike az A-, C-, E-vitaminok, valamint a szelén mellett. 25–30 éves korig maga állítja elő a szervezet a Q10-et, de utána elkezd hanyatlani a termelése, ezért mesterségesen kell pótolni. Ha 25 százalékkal csökken a koenzim szintje, az szív- és érrendszeri problémákhoz, rákos megbetegedésekhez vezethet. Azoknak, akik gyógyszert szednek magas koleszterinszintjükre vagy magas vércukorszintjükre, alapvető fontosságú a Q10 szedése is: az ilyen gyógyszerek ugyanis gátolják a máj Q10 termelését, így a problémák továbbgyírízhetnek a szív felé. A bétablokkolóknak – melyeket pulzus- és vérnyomáscsökkentésre szednek – is lehet a Q10 hatását gátló szerepe.

› Tea
A zöld tea jótékony hatásáról már 4500 évvel ezelőtt írásban emlékeztek meg a kínaiak. A zöld tea rendszeres fogyasztása több krónikus betegség kialakulását megelőzheti a benne található antioxidáns anyagok, a polifenolok segítségével.A kutatások kiderítették, hogy a teában található hatóanyagok hadjáratot indítanak a rákos sejtek ellen, de megkímélik az egészségeseket, illetve gátolják a káros sejtburjánzások növekedéséhez szükséges enzim termelődését. A szív- és érrendszeri betegségek ellen is sikeresen vehetjük fel a harcot a zöld teával. A már említett EGKG polifenol segít a keringési problémák megelőzésében is. Meggátolja a koleszterin szerkezetének átalakulását, amely így nem tud lerakódni az érfalakban. De nemcsak az egészség, hanem a szépség megőrzésében is szerepet kaphat a zöld tea. Kínában a húsok legzsírosabb részét kedvelik legjobban az emberek, a csirkét, kacsát mindig a bőrével együtt készítik el és fogyasztják, a sertéshúst pedig a szalonnájával szeretik. Mégsem túlsúlyosak a kínaiak… Ennek is a zöld teában rejlik a titka. Több kutatás is kimutatta, hogy a tea zsírégetést fokozó hatással rendelkezik, így segítségével extra kalóriáktól is megszabadulhatunk.

• Antioxidáns világranglista
  Számtalan antioxidáns létezik, melyek közül a legismertebbek a C-, az A-, az E-vitaminok, a szelén és a zöld tea. Ezek számos táplálékkiegészítőben megtalálhatók, de a természetes forrásnál nincs jobb. A babkedvelők biztos örömmel hallják, hogy kedvencük a győztes az antioxidánsok versenyében. Több mint száz zöldség, gyümölcs, müzliféleség, kenyér, mag és físzernövény esett át komoly tesztelésen. A végső lista az általánosan fogyasztott mennyiségeket veszi alapul, tehát azt, hogy mennyi antioxidáns lapul a tányérnyi bablevesben vagy a kis kupac málnában. Akárhogy nézzük, a babfélék nyerték az antioxidánsok versenyét. A gyümölcsök között messze az áfonya tarolt, az olajos magvak között pedig a pekándió, másnéven hikori dió. Mellette a hagyományos dió és a bokron termő mogyoró is jó helyen végzett. A físzerek között az őrölt szegfíszeg és a fahéj, valamint az olasz konyha büszkesége, az oregánó nyert. A kutatók azt is megvizsgálták, a főzés mennyire csökkenti az antioxidáns töménységét a növényben. Érdekes felfedezést tettek: míg a sárgarépában és a burgonyában csökkent, a paradicsomban nőtt az antioxidáns mennyisége.