Szerette a zöldségeket a neandervölgyi ember

A mai Spanyolország területén élt neandervölgyiek egy szakértői csoport fosszilis ürülékmaradványokon végzett kutatási eredményei szerint jóval több zöldséget ettek, mint eddig gondolták a tudósok.

Az El Salt barlangjaiban talált leletek korát nagyjából ötvenezer évesre becsülték, így az innen vett öt talajminta a valaha talált legrégebbi emberi széklet – jóval öregebb, mint a modern embertől (Homo sapiens) származó más maradványok, amiket egyiptomi múmiákban és ókori görög latrinákban találtak.
Ainara Sistiaga, az MIT kutatója munkatársaival olyan anyagokat keresett, amelyek a hús és zöldségek fogyasztására jellemzőek. A hús esetében ez az anyag a koleszterinfeldolgozáskor keletkező koprosztanol, a zöldségnél a 5 béta-sztigmaszterol.
A szakértők szerint a neandervölgyi emberek székletének nagy része húsból áll, de egyértelmí jelei vannak a zöldségfogyasztásnak is: a növényi táplálék aránya nagyobb a korábban feltételezettnél.
A korábbi elemzési módszerek elsősorban a megemésztett fehérjére koncentráltak, és ez az eljárás alulbecsülte a növényi hányadot. A fogkőelemzések is utaltak rá, hogy a neandervölgyiek fogyasztottak zöldséget, de az ürülék megvizsgálása szolgáltatta az első közvetlen bizonyítékot. A Homo neanderthalensis, a modern ember kihalt rokona mintegy 230-40 ezer éve élt Eurázsiában. A tudósok szerint kihalásában nagy szerepet játszott főként húson alapuló táplálkozása.