Az ősembereknek nagyobb volt az agyuk

A kőkorszak vége felé az ősember agya nagyjából 1500 köbcentiméteres volt, manapság az átlag ennél kisebb, úgy 1300 köbcentiméteres. A kutatók nem biztosak abban, hogy mi okozza ezt a csökkenést.

Számos elmélet született már ennek magyarázatára. Egyesek szerint a testünk is kisebb, mint őseinkké, így értelemszeríen az agy mérete is kisebb lett. Mások arra gyanakodnak, hogy azért lett kisebb az agyunk mérete, mert jóval hatékonyabb a míködése.
A Bristol Egyetem pszichológusa, Bruce Hood egy új elmélettel állt elő erről szóló könyvében. Azért kisebb az agyunk mérete, mert közösségibb életet élünk. Ezt a lehetőséget először Brian Hare, a Duke Egyetem kutatója vetette fel. Amikor az ember képessé vált arra, hogy egymás mellett éljen anélkül, hogy megölné társait, csökkent az agyában mérete is.
Az elmélet alapja az a megfigyelés, hogy a szociálisabb csimpánzok agymérete kisebb, mint a többi csimpánzé. Hare a csimpánzokon kívül a kutyákat is megfigyelte, illetve felhasználta az ötvenes években élt orosz genetikus, Dmitri Belyaev munkáit is, aki a háziasítás folyamatát kutatta.
Az embernél természetesen nem a háziasítás okozta ezt a változást, hanem az, hogy megváltoztak az életkörülményei. A vadászó-gyíjtögető életmód helyett letelepedett, növényeket kezdett termeszteni, közösségben élt, szabályokat alakított ki ennek a közösségnek a szabályozására. Egyszeríen jóval kevésbé agresszíven kellett élnie, mint korábban.
Felmerülhet a kérdés, hogy az agy méretének csökkenése miatt butábbak vagyunk-e a barlanglakóknál. Nem egyértelmí az összefüggés az agy mérete és az intelligencia között. Ráadásul az agyunk egy-egy területeinek méretei csökkentek csak, nem átlagosan minden része.