Az ízlelés nemcsak arra való, hogy finomnak érezzük az ételeinket, hanem elsősorban arra, hogy megvédje az állatokat a mérgező anyagoktól. Ennek ellenére a cetfélék – bálnák és delfinek – valószíníleg nem rendelkeznek ezzel a fontos képességgel.
Kínai kutatók tanulmánya szerint a cet ősében lezajlott mutáció eltörölt négyet az öt elsődleges ízlés észleléséhez szükséges összetevőkből. Ezzel ők az első emlőscsoport, amely elvesztette érzékszervi rendszerének nagy részét.
Az alapízeket az ízreceptorok ismerik fel: a nyelvben található fehérjék, amelyek neuronokhoz kapcsolódnak. A legtöbb esetben az ízreceptorok génjei jelen vannak a gerincesekben. Úgy tínik, hogy ez alól kivételt jelentenek a cetfélék.
A kutatók szerint az ízlelés génjei nem tíntek el, de a mutációk miatt javíthatatlanul megsérültek. A gének fehérjéket kódolnak, amelyek bizonyos funkciókat hajtanak végre a sejtekben. A kódolási hibák miatt nem indul be a fehérje termelése, a gén inaktív lesz. Ilyen inaktív géneket találtak az édes, a savanyú, a keserí és az umami („ötödik íz”) ízekkel kapcsolatban is, a sós íz volt az egyetlen kivétel.
Huabin Zhao, a Wuhan University zoológusa szerint a keserí elvesztése meglepő, mivel a természetes mérgek általában keseríek. A cetfélék valószíníleg mosómedve-szerí, szárazföldi növényevő őssel rendelkeztek, ők vándoroltak át a tengerbe. A növényevő ősnek még egyértelmíen szüksége volt többféle íz észlelésére. Ezt a képességét 53 millió évvel ezelőtt vesztette el, még azelőtt, mielőtt a csoport ketté vált a fogas ágra és sziláscetekre.
