Csúnya, gonosz bácsik (Big Bad Wolves)

Az izraeli Aharon Keshales és Navot Papushado rendezőpáros alkotása zavarba ejtő vállalkozás. Az IPM filmajánlója.

A mífajmix használata egyáltalán nem ritka filmes berkekben. Megfelelő arányérzékkel elérhető, hogy egyetlen filmen belül akár több zsáner is megférjen egymás mellett, és mondjuk a horror hatásos félelemkeltését a komédiák vaskos poénjai is remekül kiegészítsék. Sokszíníbb a szórakozás. Természetesen ez könnyedén a visszájára is fordulhat, hiszen a mífajok ügyetlen elegyítése kizökkentheti a nézőt, a folyamatos élménymegszakítás pedig megbosszulja önmagát. A Csúnya, gonosz bácsik talán a két véglet között helyezkedik el, mivel, bár merészen és sok helyütt hatékonyan ötvözi a krimit, a torture pornt (kínzós horror) és a vígjátékot, mégsem találta meg a kellő összhangot. Következetesen betartotta az egyes stílusok követelményeit, így például nehéz felkacagnunk egy alapvetően szellemes beszóláson közvetlenül az után, hogy épp egyesével törték el valakinek az ujjait.
Az egyébként kamaradarabnak is beillő sztori szerint egy kislányokra hajtó brutális sorozatgyilkos tartja rettegésben a környéket. A nem éppen legális módszereiről ismert zsaru, Micki (Ashkenazi) teljes mértékben meg van győződve a félszeg középiskolai tanár, Dror (Keinan) bínösségéről, így megpróbálja kiverni belőle vallomását. A rendőrfőnök bizonyíték hiányában szabadon engedi Drort, az eset azonban egy YouTube-videónak köszönhetően nyilvánosságra kerül, így a pedofíliával és gyilkossággal meggyanúsított tanár élete pokollá válik. Micki nem akarja annyiban hagyni a dolgot, és megpróbálja elrabolni Drort, ám egyikük sem számolt a meggyilkolt kislány apjával, a dühében szintén pszichopata személyiségjegyeket mutató Gidivel (Grad), aki túszul ejti mindkettejüket, és egy dohos pincében próbálja válogatott kínzásokkal szóra bírni az amúgy is meghurcolt férfit. Nos, a történet alapján nem tínik úgy, hogy ez az anyag sok poént tartogathat a nézők számára, és valóban, inkább sötét atmoszféra közepette izgulhatunk és szörnyülködhetünk a látottakon (főként, mivel fogalmunk sincs, hogy tényleg Dror lenne az a bizonyos gyilkos). &Aacutem fontos megemlíteni, hogy abszolút átlagemberek alakítják a főszerepeket, így a mindennapi élet apró-cseprő eseményei folyton félbeszakítják a borzalmakat (pl. a fiacskájáért aggódó apukája levessel állít be Gidihez a kínzás közepette), ez pedig nem kevés derís pillanatot szül. Kár, hogy az alkotók nem fogták kicsit lazábbra a gyeplőt, mert a három-, majd később négyszereplőssé duzzadó pofátlan darab szimplán jó helyett mestermí is lehetett volna.
Rendezte: Aharon Keshales, Navot Papushado
Szereplők: Lior Ashkenazi, Rotem Keinan, Tzahi Grad, Doval’e Glickman, Dvir Benedek
Forgalmazó: PARLUX Entertainment