Korábban alapíthatták Rómát mint eddig hittük

Most talált falrészletekből régészek arra következtetnek, hogy Rómát legalább kétszáz évvel korábban alapították mint eddig hittük.

A korai települést az bizonyítja, hogy a falrészlet mellett kerámiaedényeket és gabonamaradványokat találtak. A leletek vizsgálatakor kiderült, hogy azok időszámításunk előtt a kilencedik századból, vagy a nyolcadik század elejéből származnak – mondta Patricia Fortini régész.
Fortini csapatával már öt éve ás a Fórumon, a Lapis Nigeren, vagyis Fekete kövön. A kutatók most újravizsgálják a Fórumon talált többi leletet is, hogy megerősítsék, tényleg 753-nál korábban alapították a várost
Ehhez a 19. századból származó dokumentumokat is át kell nézni, ugyanis ebből az időből származnak azok az iratok, amelyek az első ásatásokról szólnak. Giacomo Boni vezette 1899-1901 között az ásatásokat. Később, az 1950-es években megint kutattak a környéken.
A Lapis Nigert és sok más emléket Giacomo Boni fedezett fel. Szerencsére igen alapos volt, leírásokat, fényképeket, még légballonról készült felvételeket is hagyott az ásatásokról. A kutatók most 3D technológiával próbálnak segítséget kapni a kutatáshoz.
A hírrel szinte egyszerre egy másik hír is érkezett, ezt brit kutatóknak köszönhetjük. A Southampton és Cambridge Egyetem kutatói egy másik falrészt is találtak Ostiában. Eddig azt hitték, hogy a Tevere folyó alkotta a fal végét, de most felfedezték, hogy a part másik oldalán folytatódik a fal. Mindez azt jelentheti, hogy az ókori Róma nagyobb volt, mint ahogy eredetileg gondolták. Az újonnan felfedezett területen ugyanis három hatalmas víztározó is volt, a legnagyobb ezek közül akkora, mint egy futballpálya.
Simon Keay professzor kutatásvezetője szerint az új felfedezés nem csupán azt jelenti, hogy jóval nagyobb volt Róma területe, de azt is, hogy a Tevere nem a határa volt Ostiának, hanem gyakorlatilag kettészelte azt.