Megtalálták Asztrik érsek sírját

Azonosították a Szent Koronát I. István királynak hozó Asztrik kalocsai érsek relikviáit. A sírról korábban azt hitték, hogy egy főpap sírja.

Asztrik érsek a magyar kereszténység alapjait letevő hierarchia egyik legjobban ismert képviselője, aki Szent István király megbízásából II. Szilveszter pápától áldást és koronát kért.
Szent Adalbert segítőtársa volt, Rómában bencés szerzetes, élt Szent Márton hegyén, és a megalapította pécsváradi apátságot Szent Benedek tiszteletére. Onnan hívta el István király, nagy valószíníséggel már érsekként járt Rómában a király megbízottjaként. &#336 lett Kalocsa első püspöke-érseke, rövid ideig helyettesítette Sebestyén esztergomi érseket, majd visszatért egyházmegyéjébe.
A mostani felfedezés után már biztos, hogy Kalocsán, első székesegyházunkban temették el, a vörösmárvány szarkofág az első érsek csontmaradványait őrzi, amit még 1911-ben találtak meg. A kutatók szerint „a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyház kriptájában található, XII-XIII. század fordulójára datált főpapi sírlelet nem Győr nembeli Saul (1193-1202 közötti időben) volt kalocsai érsek csontmaradványa, mint eddig azt feltételezték”.
A felfedezés szénizotópos kormeghatározásnak köszönhető: a csontmaradványból vett két ujjcsont szénizotópos vizsgálatával jutottak erre az eredményre. A számítások alapján a leletek 1001–1030 körüli időpontból valók, ami csak Asztrik érsekre utalhat. &Iacutegy a kalocsai Katona István-házban található Érseki Kincstárban megtekinthető sírlelet mellékletei, érseki ezüstkehely, paténa, ezüst pásztorbot fanyéllel, főpapi gyírí, kis arany mellkereszt, három érseki palliumtí Kalocsa I. érsekének, Asztrik érseknek a főpapi emlékei.