Jó, vagy rossz a késői apaság?

Az autizmus, a figyelemhiányos hiperaktivitás, a mániás depressziós, az öngyilkossági kísérletek és a kábítószer-használat nagyobb arányban fordult elő azoknál az iskolás korú gyermekeknél, akiknek az édesapja idősebb volt, mint azoknál, akiknek fiatalabb. A kutatók szerint a problémák a hímivarsejtek mutációinak számlájára írhatók, ezek ugyanis az az öregedéssel megszaporodnak. 

Az amerikai Indiana Egyetem és a svéd Karolinska Intézet kutatása – a szakvélemények szerint – a kérdés eddigi legnagyobb léptékí és az egyik legjobban tervezett vizsgálata volt. A tudósok 2,6 millió ember adatait elemezték. A pontosabb eredmények érdekében összevetették az ugyanattól az apától származó testvérek adatait is, hogy a családi-neveltetési különbségeket kiszírjék.

&Oumlsszehasonlították a 45 éves vagy annál idősebb korban gyermeket vállaló apák gyermekeit a 20-24 éves apák gyermekeivel és azt az eredményt kapták, hogy az előbbi csoportban több mint háromszor nagyobb eséllyel fordult elő az autizmus, a mentális betegségek kockázata pedig kétszer akkora volt.

Az idősebbek gyermekeinél a mániás depressziós zavar esélye 25-ször, az öngyilkos magatartás és a droghasználat kockázata 2,5-ször nagyobb volt, mint a legfeljebb 24 éves apák gyermekeinél. Nem találtak olyan pontot, amelytől kezdve a kockázat emelkedett volna, inkább azt figyelték meg, hogy az idősebb apai életkor nagyobb rizikóval függ össze.

Brian DOnofriót, a kutatás vezetőjét megdöbbentették az eredmények, alacsonyabb kockázatra számítottak. Elmondta: a tanulmány újabb eredményekkel támasztja alá az egyre nagyobb terjedelmí szakirodalmi adatot, amely szerint a családoknak, orvosoknak és az egész társadalomnak mérlegelnie kell a gyermekvállalás későbbre halasztása melletti és elleni érveket.

Más szakértők úgy vélik, hogy a késői apasággal járó előnyök valószíníleg többet nyomnak a latban, mint a problémák: stabilabb lehet a párkapcsolata, magasabb a jövedelme, ezek pedig valószíníleg ellensúlyozzák a kockázatokat.