4000 éves lelet Noé történetéről

Egy a mai Irak területéről származó ékírásos táblán lévő 4000 éves felirat Noé bárkájának és az &Oumlzönvíz történetének mezopotámiai változatát tartalmazza. A Bibliához hasonlóan itt is csak egyetlen túlélője van az áradásnak, aki az égi figyelmeztetés hatására minden állatfajt felvisz a bárkára.

Már több mint egy évszázada ismert, hogy hasonló özönvíz-történetek az egész Közel-Keleten terjedtek, már jóval a bibliai szöveg keletkezése előtt is. Noé ószövetségi története legkorábban a Krisztus előtti 9. századból származtatható, a most megtalált ékírásos szöveg ennél legalább két évezreddel régebbi.
Vannak azonban eltérések: a mezopotámiai változat szerint például a bárka kerek volt, míg a Bibliában ehhez képest egy hosszúkás, számunkra is ismerős hajóalakról van szó. Szintén eltérés, hogy a mezopotámiai értelmezésben az embereknek azért kellett elpusztulniuk, mert túl hangosnak találták őket az istenek, míg a Biblia szerint azért, mert a föld megtelt gonoszsággal.
Kísérleti régészek most az tervezik, hogy ez alapján újra elkészítik a hajót, hogy kipróbálják a gyakorlatban is – más kérdés, hogy az eredeti élősúlyt hogyan fogják felbecsülni.
Az özönvíz története, ha nem is univerzális, sok kultúrában előfordul, a történetek egymásra is hatással lehettek, de az a mezopotámiai feliratból is kitínik, hogy az egyes szövegvariánsok fontos részletekben különböznek egymástól. A kézenfekvő magyarázat az lehet, hogy a hajó alakját minden korban a saját ismereteik alapján képzelték el. Az ősi Mezopotámiában a kerek hajó természetesnek számított, a folyókon ilyeneket is használtak, mégha Noé mitikus bárkájánál jóval kisebbeket is. Az izraeliták ugyanígy, a számukra megszokott, folyóvizeken és a Földközi-tengeren használt hajókat írták bele szent szövegeikbe is.