Greguss Ferenc: Tudományos csillagszóró

A közelmúltban készült egy felmérés arról, milyennek is gondolják az emberek a tudósokat. A válaszadók szépen visszaadták a fehérköpenyes, szemüveges, kissé kopaszodó tudós sztereotípiáját, ám az is kiderült, hogy a tipikus tudós halott.

Tudniillik a közismert tudósok többsége már jó ideje jobblétre szenderült. A lakótelepi magasföldszint lakója szerint meg nincs is tudomány, átverés az egész, meg van írva előre, hogy kivel mit csinálnak, a felhőkből permeteznek és be van drótozva mindenki, még Merkel asszonyt is a CIA irányítja. Az embernek az az érzése, mintha a civilizációnk a végét járná. Volt már ilyen, például amikor a római birodalom kis törzsi királyságokra hullott szét. A dúlások és vándorlások miatt a kultúra kontinuitása megszakadt. A némileg romanizált törzsi elitek csak felületesen vették át az antik kultúrát, és kényszeresen igyekeztek bizonygatni saját míveltségüket. Az utolsó római császárt trónjáról letaszító Odoaker – aki soha nem lehetett volna római patrícius – Itália királyának titulálta magát, és feszt azt bizonygatta, az ő udvara is van olyan tekintélyes, mint a római császáré. Hentesből lett ötvösök, pékinasból lett építészek, írástudatlan remetékből lett gyógyítók adták az udvari mívészek derékhadát. Kontroll híján a kulturális minták vaskos tévesztése nem tínt fel senkinek. A civilizáció összeomlott és nem is tért magához hétszáz évig. A tudomány mégis fennmaradt, és tovább míködött, nagyrészt az iszlám világban, hogy aztán az a nagy pestisjárvány után, az itáliai kereskedőkkel és az oszmán hódítás elől menekülő patríciusokkal visszatérjen Európába. A tudomány ma is míködik. Kutatók tízezrei dolgoznak világszerte a legkülönfélébb problémákon. Greguss Ferenc mostani könyvében nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy csillagszórószeríen felvillantson száznegyven érdekességet a fizikától a pszichológiáig. Az egymáshoz lazán kapcsolódó kis történetek azoknak jelentenek szórakoztató olvasmányt, akik szeretnének vázlatos képet kapni arról, hogy mivel szöszmötölnek a tudósok világszerte a laboratóriumaikban. A fejezetek végén, „szikárnyi adatok” címmel egy-egy mondatba sírítve további hétszáz olyan meghökkentő információt citál a szerző, amelyek mögött legalább egy hosszabb hír, vagy egy egész cikk rejtőzik. Greguss Ferenc a tőle megszokott szórakoztató, humoros stílusban kalauzolja olvasóját a tudomány világában. Kikapcsolódásnak, esti olvasmánynak föltétlenül ajánlható a könyv mindenkinek, de gondolatébresztő is lehet, további keresgélésre, kutakodásra sarkallhat egy-egy érdekesebb témában, ezért diákoknak szakköri dolgozatokhoz, kiselőadásokhoz ötletforrásnak is remekül beválik.
 
&Aacutera: 240 oldal, 3900 Ft.