A Biblia Ádámnak nevezi azt a férfit, aki mindannyiunk ősatyja volt. Ezt az Ádámot keresi most tudományos módszerekkel a génkutatás a Biblia és a biológia meglepő egyezéseinek útvesztőjében.Nehéz elhinni, hogy a Földön élő hatmilliárd ember egyetlen közös őssel rendelkezne. Mégis, a három nagy világvallás, a kereszténység, az iszlám és a judaizmus is úgy tartja, hogy egyetlen férfi volt valamennyi ősatyja, így Ádám az emberiség nagyobbik hányadának vallásában kulcsfontosságú szerepet tölt be.A tudomány segítségével lehetséges, hogy megtalálják a genetikai Ádámot, akinek DNS-e valamennyi ma élő férfiban fennmaradt, az északi-sarki eszkimóktól az amazóniai indiánokig, a sivatagi nomádoktól a Wall Street-i üzletemberekig. Spencer Wells genetikus célja, hogy felkutassa a genetikai őst, és kiderítse, mitől vált olyan kivételessé, ami miatt végül ő lett az ősatyja a bolygó összes férfijának.
A mai DNS-állomány túlnyomó része az ősök génjeiből keveredett össze. Ez az, ami egyedivé teszi a mai embereket. Van azonban egy olyan szakasz, amely szinte változatlan része a genetikai állománynak, ez az Y kromoszóma.
Ez a különleges DNS-darabka csak a férfiakban van jelen, és jóformán változatlan formában öröklődik apáról fiúra, akár egy családnév. A kutatás egyik célja a kiemelkedő ősatyák felderítése, akik nagy számban örökítették át génjeiket. Ők a családfa elágazódási pontjai, ahol az emberiség jelentős részét képviselő ágak egyetlen személyhez kapcsolódnak. A genetikusok rajtuk keresztül még korábbi időkig követhetik vissza a családfát, így juthatnak el egészen a végső ősatyáig, a genetikai Ádámig.
Dzsingisz kán unokái
A kutatás szokatlan helyszínen, San Franciscóban, a helyi evezősklubban, egy csapat mongol bevándorló törzshelyén vette kezdetét. Ezek a férfiak úgy tartják, hogy valamennyien a nagy mongol uralkodó, Dzsingisz kán utódai. Mongóliában tízmillió ember él, és mindenki úgy gondolja, hogy a legendás tatár kán leszármazottja. Ez olyan abszurd, mintha Amerikában mindenki azt hinné, hogy George Washingtontól származik. De ha mégis van valami igazságtartalma az állításuknak, akkor ezek a férfiak közös ősre vezethetők vissza. Ez lenne az első lépés az Ádám felé vezető úton.
Először egy fogkeféhez hasonlító steril eszközzel mintát vettek a száj-nyálkahártyájukról. Néhány sejtből már megfejthetők a múlt genetikai titkai. A mongolok DNS-mintáit míszerekkel vizsgálták, olyan nyomok után kutattak, amelyek összefüggésbe hozhatják őket Dzsingisz kánnal, még ha mérhetetlenül kicsi is annak a valószínísége, hogy fennáll ez a rokonság. Meglepő eredményt hozott az első teszt. Bizonyítékot találtak arra, hogy a megvizsgált férfiak közül ketten is Dzsingisz kán utódai. Bár Spencer Wells korábban még soha nem találkozott a kán leszármazottaival, nem ismerte a családfájukat, nem rendelkezett Dzsingisz kán DNS-mintájával, mégis úgy vélte, hogy az Y kromoszóma igazolhatja ezt a rokonságot. Bár az Y kromoszóma többnyire változatlan formában öröklődik, néha azonban kisebb hibák csúsznak be. Pont úgy, mint amikor idővel megváltozik egy családnév írása.
Valahányszor egy ilyen ártalmatlan mutáció felbukkan egy férfi Y kromoszómájában, valamennyi fia és unokája is örökölni fogja azt, sajátos bélyegként jellemzi majd az összes férfiutódot.
Spencer Wells ennek a közös markernek (ismert DNS-szekvencia – a szerk.), illetve a Human Genom Projectbe beküldött több mint százezer DNS-mintának a segítségével derítette ki, hogy tizenhatmillió férfi egymás rokona, mert valamennyiük Y kromoszómája hasonló mutációkról tanúskodott. Ez azt jelenti, hogy mind egyetlen férfitól, egy kiemelkedő közép-ázsiai őstől származnak. Mivel nem állt a kutatók rendelkezésére DNS-minta magától a kántól (nem ismerik temetkezési helyét), csak következtetni lehetett a mongol ősatya személyére. A mutációk egyetlen helyszín, Mongólia körül csoportosultak, és közel ezer évvel ezelőtti időpontra utaltak. A tudósok szerint minden bizonnyal olyan uralkodóról lehetett szó, akinek a nemzetsége számos fiában élt tovább. A nyomok egyetlen férfi, Dzsingisz kán személyét valószínísítik. A kán birodalma Kazahsztántól Koreáig terjedt. Olyan hatalmas dinasztia élén állt, amely nemzedékeken át fennmaradt. Fiai és unokái megfelelő hatalommal és ranggal rendelkeztek ahhoz, hogy elterjesszék Y kromoszómáját. Amikor a kán seregei végigsöpörtek Közép-Ázsián, lemészárolták ellenségeiket, és állítólag gyakran magukkal ragadták az asszonyaikat. Ennek eredményeként még több utód hordozta Dzsingisz kán Y kromoszómáját, míg más férfiak nemzetsége örökre kihalt. A genetikai Ádám személye viszont olyasvalaki, aki a történelem hajnalán élt, és nem csak több millió, hanem több milliárd ember ősatyja volt.
Salamon király leszármazottja
Több ezer évvel a genetika kialakulása előtt, a Teremtés könyve egyetlen férfit említ, aki valamennyi ember ősatyja volt. A Biblia nem jellemzi Ádám fizikai lényét, csak annyit árul el, hogy Isten saját képmására, porból teremtette. Ádám oldalbordájából alkotta az első nőt, Évát. Isten az Édenkertet jelölte ki otthonukul. Ádám és Éva azonban hamarosan engedett egy kígyó kísértésének, ettek a tudás fájának gyümölcséből, és kiízettek a Paradicsomból. Gyermekeik születtek, és a Biblia szerint ez a család addig sokasodott, mígnem utódaik, így jelenkori leszármazottaik is, benépesítették a Földet. Az Újtestamentumban Lukács Evangéliuma nemzedékről nemzedékre, részletesen leírja Ádám családfáját. A legtöbb ember, akiket ebben említ, nyomtalanul eltínt. Egy jelentős történelmi alak mégis kitínik közülük, ő Salamon, Izrael harmadik királya. Még ma is élnek olyanok, akik azt állítják, hogy Salamon egyenes ági leszármazottai. Ôk az etióp királyi család tagjai. Ez a feltételezés messzemenő következtetésnek tínik: Salamon király Jeruzsáleme mintegy kétezer-ötszáz kilométerre van Etiópiától, de az etiópok egy páratlan kultikus tárgyra hivatkoznak, amely a Szentföldhöz való kötődésüket igazolná.
Úgy hiszik, hogy a frigyláda tartalmazta az isteni kinyilatkoztatást, a Tízparancsolatot megörökítő kőtáblákat. A legenda szerint ezt mindaddig abban a jeruzsálemi templomban őrizték, melyet Salamon király építtetett, amíg Salamon fia, Menelik magához nem vette a frigyládát, amelyet később egy észak-etiópiai kis templomba, Aksumba hurcoltak. Az etióp királyi dinasztia azt állítja, hogy Menelik, így Salamon király egyenes ági leszármazottai. Ha ez igaz, akkor családfájuk Ádám bibliai nemzetségéhez köthető. E rokonság kiderítéséhez azonban szükség volt egy együttmíködő előkelőségre. 1974-ben megfosztották trónjától az etióp császárt, Hailé Szelassziét, az uralkodócsaládot számízték. Mégis sikerült fellelni egy etióp herceget, aki azzal a feltétellel vett részt a kísérletben, hogy nem fedik fel a kilétét. Szerette volna elkerülni a vádakat, hogy Salamonhoz fíződő rokonsága jogán, igényt tart a trónra. Az eredmény ismét megdöbbentő volt: a herceg Y kromoszómájának mutációi kétségtelenül alátámasztják az állítását, mert közel-keleti elődökre utalnak. Ez azonban önmagában még nem döntő bizonyíték. Dzsingisz kán esetében 16 millió férfi valószínísített egyetlen ősatyát, míg Salamon király szerepét csupán egy etióp herceg támaszthatja alá. A kísérletből kiderült, mennyire nehéz nyomon követni a Biblia nemzedékrendjét, ami igazságügyi bizonyítékok helyett a hitre helyezi a hangsúlyt.
Thomas Jefferson kromoszómája
Pusztán az Y kromoszóma vizsgálatával Wells és csapata már sokat kiderített az emberek származásáról. Vizsgálódásaik során furcsa felfedezésre jutottak Amerika egyik leghíresebb történelmi alakjának, a harmadik elnöknek, Thomas Jeffersonnak a múltjára vonatkozólag, amely nagy előrelépést jelentett a nyomozásban is. Régóta gyanították, hogy Jeffersontól származtak rabszolgája, Sally Hemings gyermekei. Ez a feltételezés egy 1998-as vizsgálat során majdnem teljes bizonyosságot nyert, melyet az Y kromoszóma alapján igazoltak. De ezúttal olyasmit is felfedeztek Jeffersonnal kapcsolatban, amelyre senki sem számított, méghozzá nem a leszármazottaival, hanem az őseivel kapcsolatban. Wells észrevette, hogy Jefferson Y kromoszómájának mutációi nem egészen európai jellegíek.
Az igazság kiderítése céljából Wellsnek egy újabb DNS-mintára volt szüksége a híres alapító atya egyik legközelebbi leszármazottjától. Odine Jefferson nem csak az alapító atya családnevét, de az Y kromoszómáját is örökölte. Jefferson múltjának valamennyi adata arra utalt, hogy Európából származott. A genealógusok a középkori Franciaországig és Angliáig követték vissza a családfáját. A DNS-teszt tanúsága szerint Jefferson Y kromoszómája nem európai, hanem közel-keleti gyökerekkel rendelkezett; méghozzá a mai Szíria és Libanon vidékéről. Jóllehet Jefferson európainak tínik, a legvalószíníbb, hogy egyenes ági felmenője a hajdanvolt Fönícia területén élt, melyet a Biblia Kánaánnak nevez. Ez is azt igazolja, hogy a külsőnkből még nem feltétlenül következik az, hogy honnan származunk. Ez egyúttal megkérdőjelezi Ádámról alkotott hagyományos elképzelésünket is. A mívészek évszázadokon át európai férfinak festették le, s legtöbbünk számára a Vatikánban lévő Sixtus-kápolna híres Michelangelo-festménye jelképezi. Jefferson története alapján viszont gyaníthatjuk, hogy valószíníleg egészen más külseje lehetett.Az alapító atya sokkal messzebbre kalauzol föníciai őseinél. Olyan egyedi mutációt hordozott, melyet számos különféle országban élő férfinál is megtaláltak.
Wells ugyanazzal a módszerrel, amelyet Dzsingisz kán utódainál is alkalmazott, ezt a mutációt egy másik fontos, közös ősre tudja visszavezetni, aki úgy negyvenezer évvel ezelőtt élt.
A DNS-marker alapján M9-nek nevezték el. Wells kutatásaiból kiderült, hogy ez az ember lehetett az ősatyja a ma élő férfiak felének. Ahhoz, hogy megtalálják valamennyi férfi közös ősét, még mélyebbre kellett hatolniuk a családfa gyökereihez.
A Paté-sziget lakói
A genetika világán kívül is ígéretes nyomokra bukkantak. Ezek a kézzelfogható bizonyítékok a csontmaradványok.
A korlátlan lehetőségeket rejtő, modern DNS-technikákat megelőzően, az emberiség múltjáról alkotott ismereteinket jóformán csak az őskori leletekből szerezték. Ez a kép azonban korántsem teljes. A legősibb, több millió éves emberfélék maradványai Afrikából származnak. De más, távoli helyszíneken is ősi maradványokra bukkantak. A Közel-Keleten is előkerültek ásatag leletek, és Ázsiában is találtak az emberré válás előtti időből származó csontokat. A megkövült maradványok arra utalnak, hogy három helyszín kínálkozik az emberiség bölcsőjéül: Ázsia, a Közel-Kelet, illetve Afrika.Wells egy olyan helyet próbált találni, ahol a három területről származó emberek keveredtek egymással. A történelmi kereskedelmi útvonalak tanulmányozása vetett fel egy valószíní helyszínt, a Kenya partjainál található Paté aprócska szigetét, ahol a történelem egy genetikai olvasztótégelyt hozott létre. Ha az itteni Y kromoszómák valamennyi helyi etnikai csoport közös őse felé mutatnak, akkor elvezethetik a kutatókat Ádám személyéhez.
Wells 25 helybeli férfitől vett mintát. A DNS-vizsgálat azt igazolta, hogy Paté-szigetén a világ minden tájáról származó férfiak élnek, akik afrikai, európai, arab, indiai és a Közel-Kelet termékeny, tengerparti vidékén született ősökre tekinthetnek vissza. Paté apró szigetén jóval több genetikai variáció fordul elő, mint sok másországban. Bár a vizsgált Y kromoszómák a világ minden tájáról származtak; egyvalamiben szinte megegyeztek: a közös mutációt a kutatók M168-as markernek nevezték el.
A jelek szerint a bolygó összes férfija hordozza ezt a markert. Dzsingisz kán és a San Franciscó-i mongolok is rendelkeztek vele, Thomas Jeffersonnál is kimutatható volt, és a kutatás vezetőjénél, Spencer Wells-nél is jelen van. Közel hárommilliárd férfinél észlelhető ez a marker, és ez azt jelenti, hogy mind egyetlen embertől származnak.
Csak egy probléma merült fel. A kenyai szigeten, Paté-n, Spencer Wells talált egy férfit, aki nem illik a képbe. Fontos nyom, hogy az ő Y kromoszómája nem tartalmazza ezt a döntő markert, és nem ő az egyetlen… Akadnak mások is, akik nem az M168-as markerí ősatya utódai, így ő mégsem lehetett Ádám. Az M168-as ős már meglehetősen mélyen helyezkedik el a családfán, de még nem a kiindulási pontnál. A rendhagyó Y kromoszómával rendelkező, Paté-szigeti férfi jelenti a kirakójáték utolsó, hiányzó darabját. Ennek a férfinak a nemzetsége Kelet- vagy Dél-Afrikára vezethető vissza. Ezek az Afrikában keletkezett markerek a ma élő összes férfi Y kromoszómáján fellelhetők. Az egyik utódja volt az az M168-as markerí férfi, akitől Thomas Jefferson ősi, közel-keleti elődje származott. Belőle eredt Dzsingisz kán Y kromoszómája. Lényegében a világ összes Y kromoszómája erre az egyetlen afrikai férfira vezethető vissza. Ő volt a genetikai Ádám. Wells úgy véli, hogy az afrikai Y kromoszómák mintázata alapján a kiterjedt kelet-afrikai Rift-völgyi területre, talán Tanzánia vagy Etiópia vidékére tehető a kromoszóma kialakulása.
Véleménye szerint ez a genetikai Ádám otthona, az egykori Édenkert. A tudomány nem tudja igazolni, hogy mi különítette el Ádámot a többiektől. Talán ő találta fel az első igazán hatékony, gyilkos fegyvereket, vagy a vadászatot irányította és új stratégiákat eszelt ki. Jóval ügyesebben gondoskodott családjáról és törzséről, mint a többiek, és ez növelte népszeríségét a nők körében is. Emiatt több utódja volt, mint másoknak. Fiai nem csak kiváló képességeit, hanem természetesen az Y kromoszómáját is örökölték. Dzsingisz kánhoz és fiaihoz hasonlóan Ádám Y kromoszómája is fokozatosan terjedt el a populációban. Utódaira örökített intelligenciája lehetővé tette, hogy fiai elvándoroljanak Afrikából és benépesítsék a világot. A genetikai Ádám felfedezésével az Y kromoszóma nem pusztán valamennyi férfi rokonságát igazolta, hanem azon túlmenően leleplezte a tudomány és a hit világa közötti egyezéseket is. §
- Ádám testet ölt
Az Ádám korát és szülőföldjét pontosító felfedezések azt igazolták, hogy minden bizonnyal más külsővel rendelkezett, mint ahogy elképzelték a történelem során. Az arcrekonstrukciós módszerek már megjelenítették, hogy hogyan festhetett a többi ősember. Korábbi lényekről, így a homo erectusról és a még korábbi emberelődről, Lucyról is vannak ábrázolások. Ezeket az arcokat az ásatag koponyamaradványok alapján rekonstruálták, de Ádám idejéből nem maradt fenn ép koponya. Frank Bender igazságügyi szakértőként mívészi eszközökkel kelti életre a holtakat. Egy Kafsa neví hely közelében talált koponyából indult ki Ádám arcának megformálásához. A kafsai koponya százezer éves, Ádám koponyája minden bizonnyal jóval modernebb volt. A szemöldökívei már lelapultak, a homloka meredekebb lett, az álla jobban előreugrott. Kelet-Afrikában él egy kevéssé ismert törzs, a Hutzabe-k. A szakember szerint a genetikai Ádám arca valahol félúton helyezkedett el a kafsai ősember és egy Hutzabe törzsbéli között.A pontos kivitelezés érdekében Bender olyan állambiztonsági célokra kifejlesztett módszereket vett igénybe, amilyeneket például a terroristaelhárításnál alkalmaznak. Az arcfelismerő program az arc egyediségéért felelős változókat méri; így például a szemek közötti távolságot; az orr szélességét stb. Az informatikusok több mint kétszáz olyan tulajdonságot emelnek ki, amelyek együttesen határozzák meg a kafsai ősember arcát, és ezeket egy matematikai modellé alakítják. Ugyanezt végzik el a Hutzabe-főnök arcának adataival is. A számítógép összehasonlítja a két adatállományt, a két arcot, és létrehozza azt a köztes fejlődési fokozatot, amely Ádám arcának vázlata. A nyomtató segítségével a számítógépes modell háromdimenziós fejjé alakul, mely papírvékony rétegek formájában ölt testet. Bender ezeket használja alapul Ádám arcának végleges megmintázásakor. Marker: bármely gén vagy a DNS bármely szerkezeti eleme, amelynek helyét és biológiai szerepét ismerjük vagy kimutatható, és ezért előfordulása követhető a következő nemzedékben is.
