Ezer évvel korábban népesülhetett be Ciprus, mint eddig gondolták

Egy ciprusi késő kőkori település régészeti feltárásán talált leletek alátámasztják azt az új elméletet, hogy az emberek az eddig véltnél ezer évvel korábban népesítették be a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigetét.

A feltárásokon talált tárgyak, eszközök között a régészek rábukkantak az eddigi legkorábbi ciprusi teljes emberi alakábrázolásra. A szénizotópos vizsgálatok kimutatták, hogy a térségben már Kr.e. 8800-8600 között, a neolitikus kor kezdete vagy a késő kőkor vége körül éltek emberek, akkor, amikor a vadászó közösségek elkezdtek mezőgazdasággal foglalkozni az egész Közel-Keleten.
Ez azt mutatja, hogy Ciprus is részese volt a neolitikus forradalomnak, amikor megnőtt a mezőgazdasági termelés és az állatok háziasítása, ezzel együtt a javak felhalmozása. Az embereknek lett idejük arra, hogy más szerepekre szakosodjanak, mint például a kézmívesség, és arra is, hogy időt szenteljenek a mívészetnek.
A kicsiny női szoborra vulkanikus kőből készült tárgyak között leltek rá a régészek, akik találtak még két lapos kőszerszámot, az egyiken vörös agyagmaradvánnyal. Az eszközök újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a térségben jelentős kézmíves tevékenység folyt.
Ciprusról eddig is tudták, hogy folyamatosan lakott volt, és az ott élő emberek mezőgazdasággal foglalkoztak, ám a szakemberek úgy vélték, hogy benépesedése jóval később kezdődött, mint a Földközi-tenger keleti medencéjét övező térségekben.
A szakértők szerint az emberek látták a hegyeket, és valószíníleg vonzotta őket a kovakő bősége. Ezek az emberek már használták a kovakövet eszközök készítésére, és valószíníleg ki akarták aknázni az itten forrásokat.
A késő kőkori lelőhelyre először az 1990-es években bukkantak rá, és hasonló lelőhelyeket talált 1998-ban Sally Stewart és Carole McCartney, a Ciprusi Egyetem szakembere.