Az etológia nagyon fiatal tudomány, amelynek megszületését Konrad Lorenzhez szokás kötni. Lorenz előtt a kísérleti pszichológia módszereivel igyekezték tanulmányozni az állatok viselkedését, és a kutatókat nemritkán foglyul ejtették az emberi gondolkodás sémái, antropomorf szándékokat, emóciókat képzeltek az állatok viselkedése mögé.
Később a behavioristák igyekeztek kizárni ezeket, és szigorúan a megfigyelhető viselkedésre szorítkoztak, ám átestek a ló másik oldalára: az ő megközelítésükben az állat lényegében a környezet jeleire reagáló inger-válasz automata. E korszakból leginkább Watson, Skinner és Pavlov neve ismert, akik vizsgálataikat steril laboratóriumi körülmények között végezték. Lorenz vezette be az evolucionista felfogást, amely szerint a viselkedésformák evolúciós folyamatok eredményeként alakultak ki, az adaptívak fennmaradtak, míg mások kiszelektálódtak. E felfogás szerint az állat viselkedését csak természetes ökológiai környezetében lehet értelmezni. A kutyát mint tenyésztés eredményeként létrejött és a mesterséges emberi környezetben élő állatot teljességgel alkalmatlannak tartották etológiai vizsgálatokra. De ha a kutya „természetes” környezete az emberi társadalom, akkor miért ne lehetne ebben a környezetben az etológia eszközeivel vizsgálni? Ha létezik humánetológia, akkor miért ne létezhetne kutyaetológia is? Az ELTE Etológia Tanszékén több mint másfél évtizede kezdtek kutyákkal foglalkozni Csányi Vilmos professzor vezetésével. A könyv két szerkesztője, Miklósi Ádám – aki ma a tanszék vezetője – és Topál József kutyakísérletekből építette fel nemzetközi szinten elismert tudományos karrierjét. Az újabb eredményeket magyarul Miklósi Ádám: A kutya viselkedése, evolúciója és kongníciója címí könyve (Typotex, 2010) foglalja össze tudományos igénnyel, míg a laikus közönség számára Csányi Vilmos adott élvezetes olvasmányt A kutyák szőrős gyerekek címí könyvében (Libri, 2012). A http://kutyaetologia.elte.hu honlapon az olvasó közelebbi betekintést nyerhet a kutatócsoport munkájába. A Kutyagondolatok nyomában címí könyvecske e terület alapfogalmait tárja az olvasó elé: az ember-kutya kommunikáció elemeit, az ember és kutya közötti hasonlóság főbb dimenzióit. A kutatók szerint a kutya nemcsak az állati kogníció vizsgálatában lehet fontos modellállat, hanem arra is választ adhat, hogy mi teszi az embert emberré. Typotex Kiadó, e-book
Ára: 200 oldal, 640–990 Ft.
