Miért ilyen nehéz szülni?

Első gondolatra érthetetlen, hogy az evolúció miért alakította ilyen nehézkessé a szülést mind az anyukák, mind a kisbabák számára.

Más emlősöknél sokkal könnyebben és gyorsabban játszódik le a folyamat, ráadásul az újszülött sem olyan esetlen, mint egy embergyerek. A többi emlősnél az újszülött feje nem nagy a testéhez viszonyítva, az ember viszont évmilliós fejlődéssel jutott el oda, hogy ekkora legyen az agytérfogata. A felegyenesedett járás sem könnyít az anyák helyzetén. Ahhoz hogy az ember felegyenesedve gyorsan tudjon futni (ami kétségkívül fontos szempont volt valaha), a szíkebb medencenyílás az előnyösebb, a szüléshez viszont az a jó, ha tágabb. Az egymásnak ellentmondó szempontok között kompromisszumos megoldás született: valamennyire futni is tudunk, és nagy nehézségek árán szülni is. Az újszülött esetlensége is szorosan összefügg a problémával, ugyanis az ember nagy agytérfogata és fejátmérője miatt, ha olyan szintre fejlődne az anyaméhben, mint például egy zsiráfborjú, amely születése után pár órával már képes felállni és járkálni, akkor egyszeríen akkorára nőne a feje, hogy nem tudna megszületni. A természet így az embereknél a relatíve korábbi szülés irányába alakította a folyamatot, amely még így is jelentős fájdalmakkal jár.