Furcsa módon egyik főemlős sem tudja megközelíteni az ember dobóteljesítményét. A háttérben a dobás komoly evolúciós előnye áll.
Bár a csimpánzok teste kivételesen erős, mégis jóval kisebb sebességgel képesek dobni, mint egy profi szinten baseballt játszó 12 éves gyermek. A megoldás kulcsa a vállizmok nagyobb energiatároló képessége, amely először a Homo erectus esetében jelent meg, körülbelül 2 millió évvel ezelőtt. A dobási képesség kulcsfontosságú volt a vadászat szempontjából, amely elvezetett a kalóriadúsabb táplálkozáshoz és a testméret, valamint az agytérfogat növeléséhez.
