Hogyan számozzák a New York-i utcákat?

New Yorkról, annak is Manhattani városrészéről az elsők között juthatnak eszünkbe a számozott utcák. Az első hallásra idegenül hangzó számokban azonban nagyon is sok logika van. Számozott utcákat azonban nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is találhatunk.

Az East River és a Hudson folyó között elterülő hosszúkás Manhattan-szigeten az utcák szabályos négyzethálós rendben futnak. A folyók tengelyével párhuzamosakat sugárutaknak (Avenue), a rájuk merőlegeseket utcáknak (Street) nevezik. A város tervezése során a katonás utcarendhez jól áttekinthető elnevezéseket társítottak. A sugárutak számozása az East Rivertől a Hudson felé növekszik, az East River partján az 1th, a Hudson partján a 11th Avenue fut. A keresztirányú utcák számozása pedig észak felé növekszik, tehát az első utca a sziget déli csücskénél található, a 220. utca pedig az északinál. Az utcákat ráadásul két részre osztják. Az a szakaszuk, amelyik a sziget közepén futó 5th Avenue-tól keletre van, egy E (East) betít, amelyik rész nyugatra van, az egy W (West) betít kap kiegészítésként, így segítve az eligazodást. Egy cím hallatán tehát a rutinos manhattani polgár azonnal be tudja határolni, hogy az nagyjából hova esik, még akkor is, ha sohasem járt arra. A házak számozása is eltér a nálunk megszokottól. Az utcák házszámozása mindig az 5. sugárúttól kezdődik, és sugárutanként százzal növekszik, függetlenül attól, hogy hány ház van épp a két sugárút között. &Iacutegy egy házszámot hallva is jól behatárolható, hogy nagyjából melyik sugárút magasságában érdemes keresni. Vannak persze kivételek is, a 3. és az 5. sugárút között nem egy, hanem három sugárút van, amelyek ráadásul nem számmal, hanem névvel rendelkeznek (Lexington, Park, Madison), és a Broadway is kilóg a sorból, ugyanis átlósan keresztezi a négyzethálós utcákat. Számozott utcák azonban nagyon sok helyen vannak Manhattanen kívül is, például a rákoskeresztúri Akadémiaújtelepen, amelyen 500-tól kezdődően számozódnak terek és utcák. A fáma szerint itt az a furcsa nevek eredete, hogy amikor a területet parcellázták, még nem volt nevük az utcáknak, így azokat a szokott módon átmenetileg a területfejlesztési építési naplóban megjelölt sorszámok segítségével azonosították. Az 1930-as években kialakított területen azonban az évtizedek során mindig elmaradt az utcanévadás, így máig ezek a számok maradtak meg utcanevekként. Római számos utcaneveket (I–XXVII) találunk Rákosligeten, de Miskolcon, a vasgyári munkások számára épített városrészben is vannak hasonlók.