Hogy míködött Einstein agya?

Most már bárki belenézhet Einstein fejébe: a Chicagói Nemzeti Egészségügyi és Gyógyászati Múzeum iPad-alkalmazást készített a legendás fizikus agyának metszeteivel.

Einstein agyából összesen 350 kisebb mintát szkenneltek be és digitalizáltak, így most már nemcsak a tudósok, hanem hobbineurológusok is megtekinthetik tableten az egyik legnagyobbnak tartott tudós gondolkodószervének képeit. A látvány hasonló, mintha a metszeteket mikroszkóp alatt látnánk. A kutatók Einstein halála óta próbálják megfejteni különleges intelligenciájának titkát. Thomas Harvey patológus végezte Einstein boncolását a New Jersey-i Princeton Egyetemi Kórházban. Boncolás közben eltávolította az agyat, és kutatási célokból hazavitte, noha a géniusz úgy rendelkezett, hogy halálának napján azonnal hamvasszák el. A tolvaj tudós több mint 40 évig tartotta magánál az agyat, és 170 részre osztotta fel, minden egyes részt újabb száz részre bontott szét, amelyeket tárgylemezekre helyezett, színezte és tartósította őket. Harvey úgy gondolta, hogy a 20. század egyik legnagyobb tudósának agya minden bizonnyal nagyobb és nehezebb, mint egy átlagemberé. A vizsgálatok során azonban ennek ellenkezője derült ki: az ominózus agy csupán 1230 grammos volt, ami kimondottan a kisebbek közé tartozik. Harvey csak 1998-ban vitte vissza az agyat Princetonba. Kicsivel később az amerikai McMaster Egyetem kutatói rájöttek, hogy Einstein agyának fali lebenye különösen fejlett volt, átlagosan 15%-kal szélesebb a szokásosnál. Ez az agyterület a matematikai gondolkodásért, a térbeli és testi tájékozódásért felelős. A kutatók abban reménykednek, hogy az iPad-alkalmazás ráirányítja a figyelmet az agykutatásra, hiszen ezúttal egy akkora hírességről van szó, mint Albert Einstein.