Test és lélek

A magas vérnyomás génje
A vese sókiválasztását befolyásoló gén határozhatja meg, hogy valakinél mekkora a magas vérnyomás kialakulásának kockázata – állapították meg amerikai kutatók.A Marylandi Egyetem orvosi karának kutatói szerint azok az emberek, akik az STK39 jelí gén egyik gyakori változatával rendelkeznek, hajlamosak rá, hogy magasabb vérnyomás vagy éppen magasvérnyomás-betegség (hipertenzió) alakuljon ki náluk. A hajlamosító gén szerepét először 542, elszigetelten élő embernél vizsgálták a pennsylvaniai Old Order amish közösségben. A genetikailag homogén népességí amishok felmenői az 1700-as években Európából érkeztek mai lakhelyükre, elkülönülten élnek, életvitelüket nemzedékről nemzedékre szinte változatlanul örökítik át, ezért a genetikai kutatások ideális alanyai. A kutatók eredményeiket egy másik amish közösségben, valamint további négy, fehér emberekből álló csoportban is tesztelték az Egyesült &Aacutellamokban és Európában is. A vizsgálatba bevont emberek mintegy 20 százaléka rendelkezett a szóban forgó génvariáns egyik vagy mindkét kópiájával. Ez a gén egy olyan fehérje termelődéséért felelős, amely a vese sókiválasztásának szabályozásában vesz részt.

A Proceedings of the National Academy of Sciences címí kiadványban megjelent tanulmány vezető szerzője, Yen-Pei Christy Chang szerint eredményük olyan új, magas vérnyomás elleni szerek kifejlesztéséhez vezethet, amelyek az STK39 jelí gén míködését célozzák meg. &Uacutegy véli, a későbbiekben megállapítható lesz egy-egy páciens magas vérnyomásának háttere, így oki terápiát kaphatnak az emberek, személyre szabott gyógyszerekkel. Jelenleg több, különböző hatású szert alkalmaznak a magas vérnyomás kezelésében: vízhajtókat, bétablokkolókat, ACE-gátlókat, kalciumcsatorna-blokkolókat és egyéb vegyületeket. Hatékonyságuk személyfüggő, és sokszor hosszú időbe telik a megfelelő szer beállítása. Bár az STK39 sarkalatos pont lehet a magas vérnyomás kialakulásában, számos más gén is szerepet játszik a folyamatban. Hatással vannak a vérnyomásra olyan külső, nem genetikai tényezők is, mint a túlsúly, a testmozgás hiánya, a dohányzás és a túlzott sófogyasztás.

Magasabb IQ, túlzott alkoholfogyasztás
Akinek magasabb az intelligenciahányadosa, jó eséllyel lesz az ital rabja – derült ki egy brit felmérésből.  A glasgow-i egyetem kutatócsoportja mélyrehatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen összefüggés van a magas intelligenciahányadossal (IQ) rendelkező gyermek és annak felnőttkorában tapasztalt magas alkoholfogyasztása között. Az American Journal of Public Health címí orvosi szaklapban megjelent tanulmányból megtudható, hogy a kutatók nyolcezer, 1970-ben született kis zseni sorsának alakulását vizsgálták. Kiderült, hogy az átlag IQ feletti minden 15 pont 1,27-szeresével emeli a felnőttkori alkoholfogyasztást. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az átlagon felüli értelmi képességí gyerekek felnőttként általában nagy felelősséggel járó munkát kapnak és a stresszt az alkohollal is próbálják levezetni. A nőknél a magasabb alkoholfogyasztás oka, hogy nehezen fogadják be őket a többnyire férfiaknak fenntartott munkahelyeken, ők pedig az alkohol révén akarják magabiztosságukat erősíteni, vagy frusztrációjukat oldani.Míg egy hímnemí gyerekzseninek kitínő esélye van arra, hogy sikeremberré váljon, a lányoknál ez kevésbé esélyes, és sokszor az üveg válik az egyetlen kapaszkodóvá.

A nosztalgia hasznos
A nosztalgiának az emberekre gyakorolt hatását vizsgálva Constantine Sedikides, a Southamptoni Egyetem professzora pszichológus kollégáival arra a következtetésre jutott, hogy ez az érzés nem gyengeség, ahogy hihetnénk, hanem erőforrás: egyfajta terápiája lehet a múlttal való szembenézésnek, emlékeztet bennünket arra, hogy van múltunk, és amit átéltünk, az erősebbé tesz bennünket. Hasonló vizsgálatokat végeztek Kínában a pekingi Szun Jat-szen Egyetemen. A kínai kutatók kimutatták, hogy az egyedülálló emberek a legnosztalgikusabbak és éppen ez teszi lehetővé számukra, hogy legyőzzék magányérzetüket. &Aacuternyaltabban fogalmaznak az American Academy of Pediatrics orvosai, akik a családjuktól távol élő gyermekekkel foglalkoznak, és azt tapasztalják, hogy náluk a nosztalgia inkább betegséget jelent. Nekik van a legkevesebb bizalmuk az újdonságok iránt, kevésbé tudnak szembenézni váratlan helyzetekkel, az elmúlt dolgok iránti vágyódásuk kihat mentális egyensúlyukra. Véleményük szerint a nosztalgia csak olyan felnőttek esetében lehet pozitív, akik képesek emlékeiket valódi értékükön kezelni, de jelentőségének eltúlzása még felnőtteknél is káros. Vannak emberek, akik állandóan a múltban élnek, ezért nem tudják élvezni a jelent, és ez rontja életminőségüket – írta a La Repubblica címí olasz lap. A nosztalgia szó a görög „nosztosz"-ból, a visszatérésből, és a fájdalmat jelentő „algos"-ból ered. Az európai szótárban csak a XVII. században jelent meg Johannes Hofer svájci doktornak köszönhetően; ő azoknak a katonáknak a lelki zavarait nevezte így, akik zsoldosként szolgáltak távol otthonuktól, majd sok esetben öngyilkosságot követtek el.

Szívinfarktust kaphat a dízelmotor füstje miatt
Az autófüst szennyezte városi levegőben azért is gyakoribb az infarktus, mert a dízelmotorok által kibocsátott gázok fokozzák a véralvadást. Egy nemzetközi vizsgálat eredményeit az Európai Szívgyógyászati Társaság folyóirata közölte.Mind több adat igazolja, hogy világszerte a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő oka a légszennyezettség. Néhány éve Augsburg városában vizsgálták meg a szívinfarktus bekövetkezése előtti 60 perc körülményeit. Egyértelmíen kiderült, hogy a városi közlekedésben eltöltött egyetlen óra kétszeresére növelte az infarktus esélyét az autózás vagy tömegközlekedés használata utáni időben. Ez minden bizonnyal a levegőszennyezettség következménye, mert nem csak a saját autót, vagy akár kamiont vezető sofőr esetében érvényesült ez az összefüggés. A városban kerékpárral közlekedő, sportos emberek is kétszer nagyobb eséllyel kapták meg a szívinfarktust, mint ha abban az órában békésen odahaza üldögéltek volna. Egy skót–svéd–holland–amerikai orvoscsoport végzett egészséges embereken olyan vizsgálatot, amellyel egyértelmíen tisztázni kívánták, milyen mértékben és módon fokozza az infarktus hátterében bekövetkező véralvadást a dízelautók füstje. A kutatók 20, egészséges, nem dohányzó, 21–44 éves önkéntest vontak be a tanulmányba. A vizsgált személyek egy hét különbséggel, két alkalommal tartózkodtak olyan légtérben, amely véletlenszerí kiválasztás eredményeként dízelmotorból származó kipufogógázt, illetve szírt levegőt tartalmazott. Az egészséges önkéntesek a vizsgálat egy-két órája közben időnként szobakerékpáron végeztek terheléses vizsgálatot, illetve olyan körülmények között tartózkodtak a laboratóriumban, mintha a városi tömegközlekedésben lettek volna.A kutatók Andrew J. Lucking vezetésével kettő, illetve hat óra múlva részletesen mérték a véralvadási viszonyokat. A tiszta levegőhöz képest a dízelmotor légszennyezése a vér alvadékonyságát 24 százalékkal növelte, a vérlemezkék ösz-szecsapódó készsége, ami a véralvadás igen fontos tényezője, 52 százalékkal fokozódott.A munkacsoport tagjai hangsúlyozták, hogy a már károsodott érrendszerí emberek esetében ilyen mértékí alvadásfokozódás előidézheti az infarktus bekövetkezését.

Rákellenes hatóanyagokat tartalmaz az olívaolaj
A hidegen sajtolt, kezeletlen olívaolaj olyan anyagokat tartalmaz, amelyek gátolják a melldaganatok növekedését – állítják spanyol kutatók, akik felfedezték, hogy az olajban található polifenolok az emberi mell rákos sejtjeiben hatékonyan képesek blokkolni a daganatok kialakulásáért felelős HER2 gént. Ezt a különleges tulajdonságot az élelmiszerben előforduló különböző polifenolcsoportok vizsgálata során sikerült kimutatniuk. A Katalán Onkológiai Intézet kutatói, Javier Mendezzel az élükön a BMC Cancer címí szaklapban publikálták eredményeiket. Ezekből kiderül az is, hogy a rákellenes hatóanyagok csupán akkor fejtik ki áldásos hatásukat, ha már olyan magas koncentrációt értek el, amelyet csak az olívaolaj fogyasztása révén aligha lehet biztosítani. Ezek a polifenolcsoportok azonban bíztató kiindulópontot jelenthetnek egy új, mellrák elleni gyógyszer kifejlesztéséhez.