Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont

A Kreativitás és innováció európai évében, 2009-ben fontos hangsúlyozni: a tudás mielőbbi hasznosulásának kiváló formája a regionális tudásközpont, ahol a kutató fölfedezéséből a lehető legrövidebb időn belül szabadalom, majd gyógyszer, illetve szakmai berkekben ismert eljárás, módszer lehet. A Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) a leggyakrabban előforduló neurodegenerációs betegségek gyógyszereinek kifejlesztésében vesz részt.A 2004-ben alapított DNT eredményességi mutatója, hogy eddig 22 új szolgáltatással, 19 új technológiával, 13 új termékkel, 6 szabadalommal, 5 új alapítású spin-off céggel rukkolt elő. A Szegedi Tudományegyetem és a tucatnyi ipari partner együttmíködésének tapasztalatairól Papp Csabát, a DNT menedzserigazgatóját kérdeztük. A Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) kutatási programjára 2004-ben elnyert 1,7 milliárd forintos támogatás 4 évre szólt. A Telegdy Gyula professzor által vezetett DNT a neurodegenerációs betegségeket (elsősorban az Alzheimer-, a Parkinson-, és a Huntigton-kór), valamint a szorongás és a depresszió kialakulásának mechanizmusát és gyógyszeres kezelési lehetőségeit kutatja. A 2009 márciusában záruló program Szeged és a régió tudományos míhelyei (elsősorban a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja) eredményeit több mint tíz ipari partnerrel (közte az EGIS Gyógyszergyár Nyrt., a Diagnosztikum Zrt., a Kromat Míszerforgalmazó Kft.) együttmíködve valósítja meg.

Technológiai transzfer
A 2004-ben született konzorcium adminisztratív központja látja el a pénzügyi, marketing- és egyéb (technológiai transzfer, szervezetmenedzsment) feladatokat. S bár a DNT 11 tagú konzorciuma jól míködik, mégsem a konzorciumi míködési forma a legszerencsésebb kerete a tudásközpontnak – hangsúlyozza Papp Csaba.

A DNT menedzserigazgatója arra az ellentmondásra hívja föl a figyelmet, hogy a konzorcium nem önálló jogi személyiség, miközben a konzorciumi tagok pénzügyi és minden más szempontból önálló cégek.

Szerinte az alapító Szegedi Tudományegyetem, és a nagyobb cégek (például az EGIS, a Kromat Kft., a Diagnosztikum Zrt.), illetve a kisebb, jórészt szegedi partnerekkel kialakult kiváló együttmíködés alapja a régi kapcsolat, az azonos érdek és a folyamatos kommunikáció. A DNT sikerének egyik titka, hogy jól fókuszált. A DNT jellegzetessége ugyanis, hogy – a regionális egyetemi tudásközpontokat támogató Jedlik &Aacutenyos Program elődje, az interdiszciplináris jellegí Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központtal (DEAK) szemben – a jól körülhatárolható területhez, az élettudományokhoz, azon belül is a neurobiológiához kötődő tudásközpont. Ennek oka, hogy a pályázati kiírás is a jól fókuszálható tudományterületí tudásközpontot preferálta. Ugyanakkor a kialakítására és míködtetésére a pályázati kiírásban eredetileg szereplő 4+4+2 éves időtartam helyett csak az első, 4 éves periódust finanszírozta a támogató.

Holott a gyógyszerfejlesztés, mely a DNT fő célkitízése, legalább tízéves periódusban lehet eredményes. Ezért is várják nagyon a folytatásra szóló kiírást,

melyet a támogató, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) ez év elejére ígért.
   
A program folyton változik
Problémákat is fölvet a regionális tudásközpont (RET) mint az egyetemeken felhalmozott tudás ipari hasznosításának modellje. A konzorciumban képződött szellemi termékek menedzselése részben a DNT központi technológiai irodájának feladata. &Aacutem a konzorciumi tag magánál is tarthatja azt a szellemi terméket, amely az adott tag anyagi támogatásával született. Ugyanis a tudástranszfer RET-en belüli jellegzetessége, hogy az azon belüli egy-egy nagy projekten dolgozók egy vagy több konzorciumi partner anyagi támogatásával tevékenykednek, s

a képződött szellemi termékek a fejlesztés költségeit vállaló cégek tulajdonába kerülnek, így saját jogon ők is szabadalmaztathatják, eladhatják.

Konkrétabban szolgálta a technológiai transzfert például a korábbi KKK-forma, mert a kutatási szerződésekben részletesen szabályozták a képződött szellemi tulajdon, know-how hasznosítási módját. A RET előnye azonban – a tudástranszfer korábbi formáival szemben – a könnyebb tervezhetőség, az egyetem, mint a központi költségvetésből gazdálkodó tudásgyár, nagyobb anyagi biztonsága. A tudományos kutatói munka ugyanis nem ad hoc jellegí. A kutatás támogatása a RET-en belül folyamatos, mértéke és üteme nem attól függ, hogy az egyetemnek éppenséggel mennyi ipari partneri pénzt sikerült megszereznie.A kutatási program folyamatosan változik. Ez így természetes – véli Papp Csaba. A DNT menedzserigazgatója szerint az lenne a baj, ha a szakhatóság (a Nemzeti Fejlesztési &Uumlgynökség, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, s legújabban a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.) mindent az eredeti munkatervnek megfelelően követelne meg. Főleg a rendkívül gyorsan fejlődő élettudományok terén, ahol ami tegnap még újdonság volt, mára evidenciává, holnap meghaladottá válik. A kutatás és a fejlesztés hazai támogatási módja lehetővé teszi, hogy a DNT-n belüli neurobiológiai tudományterületek újabb és újabb eredményeihez, megközelítési módjaihoz is igazodjon az itteni munka.

&Oumlnálló  inkubátorház
A DNT mint munkahely is jelentős, úgynevezett kritikus tömeget alkot a dél-alföldi régióban. A DNT-ben együtt dolgozik 330 ember, közülük 104 a fizetését is e konzorciumi együttmíködésnek köszönheti. Ha más szemszögből is érzékeltetni kívánjuk a DNT nagyságát, akkor a célkitízései megvalósításába bevont, de más tudományos csoportokban is dolgozó kutatók teljesítményét teljes munkaidő-egyenértékkel mérve kiderül: 60 ember egyfolytában dolgozik a kitízött célok megvalósításáért. De az is beszédes adat, hogy az egyetem és az ipar itteni összefogása 40 új álláshelyet teremtett. A DNT tudományos súlyát pedig az érzékelteti, hogy 6 akadémikus, 33 MTA doktora, 79 PhD- vagy ezzel egyenértékí kutató, 45 doktorandusz és 62 egyetemi hallgató dolgozik a sikerért. Országosan egyedülálló teljesítménye e szegedi tudásközpontnak, hogy csak itt alakítottak ki önálló épületben míködő saját inkubátorházat. A DNT Kutatóközpont és Inkubátorház, melyet egy régi, romos épület felújításával hoztak létre, a szegedi egyetemi campus centrumában, 1300 négyzetméteren ad helyet laboratóriumoknak és irodáknak. A 2006. májusi átadási ünnepség óta az épület minden négyzetmétere hasznosul:

a DNT öt alapprogramja kutatócsoportjainak laborjai mellett öt partnercég is bérel itt irodát, de ennél is többen jönnének, ha lenne még hely. Az inkubátorházban közvetlen kapcsolatban dolgozik együtt a biológus, a vegyész, a fizikus, az orvos, a gyógyszerész, az informatikus és a cégmenedzser. Otthonra lelt itt az idekerülésekor az ország harmadik legkorszeríbb, azóta százszázalékos gépidővel míködő számítógépe, de a nagy teljesítményí NMR-készülék és az állatház ugyanúgy, mint az inkubált szakaszban lévő több kicsi spin-off cég. Az épületben helyiségről helyiségre haladva nyomon követhetjük a gyógyszerfejlesztés fázisait – a számítógépes molekulatervezéstől kezdve, az anyagszerkezet-vizsgálaton és szintetizáláson át, egészen az állatkísérletekig. Versenyképessé vált a DNT a kutatás és fejlesztés területén.

Stratégiai célja, hogy magját adja egy, a dél-alföldi régióközponttal kiépülő élettudományi centrumnak.

Ennek érdekében a 2009 márciusában lezáruló pályázati szakaszt követően is folytatni kívánják a programot. Részben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fölkérésére, részben a jövő feladatainak meghatározására üzleti tervet készítettek – tudtuk meg a DNT menedzserigazgatójától. Annak alapján látható: állami támogatásról nem tudnak ugyan lemondani, ám bevételeiket egyre nagyobb arányban kiegészítenék a saját és szerződéses kutatói munkákból származó pénzforrásokkal. Ezzel együtt a középpontba állított témák köre is bővül a skizofrénia korai felismeréséhez kapcsolódó kutatásokkal. A DNT reményei szerint egy évtizeden belül jelentős befektetőket vonz a dél-alföldi régióba, s a neurobiológiai kutatás-fejlesztésben nemzetközi jelentőségre tesz szert.