Innováció

Az IPM innovációs mellékletében a kutatás-fejlesztési folyamatok ismertetésén és bemutatásán túl szem előtt tartjuk a folyamatot irányító, a folyamatban részt vevő ifjú és érett kutatók és kutatónők, vagyis a gondolkodó, alkotó ember szerepét is.Fekete doboz otthon  ///////

A fekete doboz olyan adatrögzítő készülék, amelyet kezdetben repülőgépen, később vonaton és hajón is alkalmaztak. Egy magyar innováció célja most viszont az, hogy háztartásban használatos készüléket fejlesszen ki.Miért van szükség fekete dobozra az otthonunkban?

Egy olyan sokoldalúan felhasználható elektronikai berendezést tervezünk kifejleszteni, amely a villamos energia tulajdonságait rögzíti, szuper biztonságos formában tárolja, és lehetővé teszi a gazdaságos energiafelhasználást – mondja Horváth László, a Villamosipari Kooperációs Iroda ügyvezetője, a projekt vezetője. Sok kárunk származhat abból, ha nem megfelelő a villamoshálózat, és erről nincs tudomásunk.

Hogyan merült fel az ötlet?

Cégünk szünetmentes áramellátással és hálózati villanyszereléssel is foglalkozik. Rengeteg elavult hálózattal kiépített házzal, lakással van dolgunk, amelyek balesetveszélyesek. Sokszor jelent problémát, hogy a készülékek és a hálózat meghibásodásának pontos okát azonosítsuk. A szolgáltató által üzemeltetett hálózaton is érkezhetnek túlfeszültségek, de villámcsapás is okozhat meghibásodást, esetleg a felhasználó hálózatának kivitelezési hibája vagy természetes elhasználódása miatt jelentkezhet probléma. A készülék segíthet egyrészről a viták elkerülésében, másrészről az energiaszolgáltatók és a felhasználók tájékoztatást kapnának a kérdéses időpont hálózati viszonyairól.

Miként nyerhetőek ki az adatok?

Az adatok rögzítése egy olyan kisméretû biztonságos dobozban történik, amely ellenáll minden külső behatásnak, legyen az akár tûz, akár robbanás, vagy bármi más. Tehát ha az egész ház megsemmisül, az adatok akkor is kinyerhetőek a fekete dobozból, ami megkönnyíti a későbbi vizsgálatok lefolytatását is. A készülékben rögzített adatokat bármikor, számítógéphez csatlakoztatva lehetne leolvasni.

Hol tartanak most a projekt megvalósításában?

Az ötlet megvan, következhet a munka. Januárban indult a projekt, és másfél évig tart. Az első lépés az áramkörök kigondolása, ha ez megvan, következik a tervezés, a mintadarabok elkészítése, utána a szükséges mérések elvégzése, s ha pozitív az eredmény, jöhet a gyártásra való előkészülés. Fontos, hogy gazdaságosan gyártsunk, ezért hangsúlyt fektetünk a marketingre, a termék bevezetésére a piacon, illetve még ezt megelőzően sor kerül a hivatalos elfogadtatásra.

Szellőző cipőtalp  ///////

A szellőző cipőtalp a levegő keringtetésével megakadályozza az izzadást, elûzi a szagokat és megelőzi a lábgombát. Lépés közben lengéscsillapítóként tompítja az ütközések erejét, így megkíméli az ízületeket. Hogyan jutott eszébe az ötlet?

Valamikor nyáron, a vízparton, egy gumimatrac taposópumpával való felfújásakor jutott eszembe a mûködési elv – mondja Baricz István, a szellőző cipő feltalálója. Ez már a komoly tárgyi megoldás felé irányított, a pumpa mûködési elve adott tulajdonképpen ötletet, és indította el a hosszú-hosszú fejlesztési munkát, amely során a használható megoldást kikísérleteztük.

Milyen alapkutatásokra volt szükség a cipő kifejlesztéséhez?

A szellőző cipő mûködési mechanizmusa, a levegő megfelelő keringtetése, rendkívül speciális anyagszerkezetû alkatrészeket kívánt meg. Nagyon fontos szempont, hogy ezek mûködőképessége, minősége és tartóssága egy cipő hordási idejét kibírja károsodás nélkül. A kapcsolódó kutatás a poliuretán anyagok ûrtechnológiai fejlesztéséből az ipari felhasználásba átvitt eredményeket építette be. Ezek a kutatások a mi céljaink felé folytak tovább, és egy olaszországi csapattal sikerült néhány átalakítással egy speciálisan erre a cipőre kifejlesztett poliuretán receptúrát a házi laboratóriumban kikeverni! Egy vizes alapú poliuretán keveréket hoztunk létre, amely környezetbarát. Olyan anyagokból állítottuk össze, amelyek hulladékként a környezetbe visszakerülve lebomlanak, így Nyugat-Európában mentesül is a termékünk a regenerációs költségek alól. A receptúra természetesen szigorúan titkos, és kizárólag a mi termékünk gyártására lehet csak alkalmazni, szabadalmi jog védi.

Akadtak azért nehézségek is a munka során…

A szellőző cipő annyira új, hogy az általunk beépített lényegi elemek mérésére sem szabvány, sem hivatalos mérőeszközök nem voltak, így saját mérőmetodikát és az ezt bizonyító vizsgálóeszközt is mi fejlesztettük ki. Minden vizsgálati eredmény után levontuk a tanulságokat és megkerestük a további változtatások megoldási módjait. Ez a fejlesztés mára befejeződött, és piacképes, iparilag tömegesen gyártható technológiával rendelkezünk.

Milyen irányba tervezik a cipő továbbfejlesztését?

Az egyik elképzelés szerint egy betét segítségével illatanyagokat párologtathat a cipőtalp, a másik irányvonal pedig egy olyan chip beépítése lenne, amellyel kiszámítható a napi energiafelhasználás, és az, mennyit kell gyalogolni ahhoz, hogy ezt ledolgozza viselője.

Gazdaságilag mennyire fog hasznosulni az innováció?

A jelen időszakban igen jelentős erőfeszítéseket teszünk azért, hogy az egyre türelmetlenebb potenciális vevőinknek Bonyhádon gyártott cipőket tudjunk szállítani. Amennyiben a kitûzött célokat az adott lehetőségekkel  kivitelezhetjük, akkor a helyi, közvetlenül foglalkoztatott dolgozókkal a hagyományosan kiváló cipőipari munkakultúrával kitûnő és igen jelentős exportot állíthatunk elő. &Aacutem ha ez meghiúsul, akkor a szellőző cipő licence is nagy valószínûséggel külföldre kerül.


&Aacutellatmodellek az emberekért   ///////

Az állatok genetikai módosításának fő célja olyan kísérleti alanyok létrehozása, amelyeken jól modellezhetők az embert veszélyeztető betegségek. Egy magyar projektben olyan technológiát szeretnének kifejleszteni és tökéletesíteni, amelyben sejtmag-átültetéses klónozással állítanak elő orvosi modellállatokat.

Hogyan történik a klónozás és a génmódosítás?

Testi sejttenyészeteket hozunk létre Petri-csészében, amelyeket genetikailag módosítunk és szelektálunk, majd a testi sejtek sejtmagját bejuttatjuk egy petesejtbe – mondja prof. Dinnyés András, a projekt vezetője. – &Uacutegynevezett transzgenikus állatokat hozunk létre, amelyeknek megváltoztatjuk a genetikai anyagát. Ez úgy történhet, hogy új vagy módosított mûködésû gént viszünk be, és egy jelen lévő gént kicserélünk, vagy kiütünk, azaz mûködésképtelenné teszünk. A létrehozott klónegereket ezután teszteljük, ez a folyamat Münchenben zajlik az egérklinikán.

Milyen szempontok alapján vizsgálják az állatokat?

Ismerni kell a technológia biztonságosságát. A legfontosabb kérdés ezért az, hogy vannak-e olyan elváltozások, amelyek a klónozással hozhatók összefüggésbe. A laboratóriumban megvizsgálják az egerek fiziológiáját, intelligenciáját, s az állatok több generációját is tesztelik. A vizsgálatok eredménye júliusban várható.

Milyen előzményei voltak a projektnek?

Hosszú kísérletezés eredményeként két évvel ezelőtt sikerült létrehoznunk az első magyar klónozott egeret, és egy évvel ezelőtt az első klónozott nyulat. Jelenleg is egérrel és nyúllal dolgozunk, tizennyolc projektünk fut párhuzamosan, amelyek szorosan összefüggenek egymással és az embrionális őssejt- és sejtterápiás kutatást is érintik. Az egyik például az Európai Unió Marie Curie kutatási programjához kapcsolódik, s ennek keretében tíz országgal együttmûködve PhD-hallgatókat képezünk ki. Folyamatosan fejlesztjük a technológiát, és távlati terveink között szerepel sertés, illetve szarvasmarha klónozása is.

Milyen célokra használják fel a modellállatokat?

Elsősorban orvosi célokra, humán betegségek gyógyítására, gyógyszerek előállítására lehet használni a kísérleti állatokat, de az embrionális őssejtkutatásban is alkalmazhatjuk ezeket. A technológia tökéletesítése után következhet majd a specializálás, amikor már célzottan egy-egy betegség gyógyítására koncentrálunk. Eltérő sajátságaikból adódóan például más-más emberi betegségeket tudunk kutatni egér és nyúl modellállatokkal. A klónozott egerek például az Alzheimer-kór vagy a skizofrénia, a nyulak az érrendszeri betegségek megismeréséhez és új gyógyszereinek előállításához járulhatnak hozzá.