Minél nagyobb testí egy emlős, annál tovább él. Kivéve a denevérek: egyik fajuk néhány grammos súlya ellenére több mint negyven évet él.
Egy nemzetközi kutatócsoport a denevérek génjeit elemezte és arra a következtetésre jutott, hogy az evolúció egyik legsikeresebb emlőse: fajai az összes emlős egyötödét teszik ki, egyedül ők képesek hosszan repülni, ezen kívül az ultrahangos navigációval tájékozódó ritka állatfajok közé tartoznak.
A simaorrú denevérek családjába tartozó, mindössze 4-8 grammosra megnövő, rovarevő Brandt-denevér várható élettartama hosszabb, mint egy szarvasmarháé vagy lóé, és vetekszik a delfinével: 41 évet is képes élni, amely testtömegéhez képest nagyon soknak számít.
A kutatók elemezték egy az oroszországi Obvalnaja-barlangban élő hím egyed teljes örökítő információját, és azt fedezték fel, hogy a genetikai alkalmazkodás lehet az állat apró testméretének és kivételes élettartamának a magyarázat.
A denevérnél egyedülálló genetikai változások játszódtak le a növekedési és egy másik hormon, az IGF-1 irányításában. Ez a mutáció feltehetően más hosszú életí denevéreknél is megtalálható, és a kutatók szerint hasonló játszódik le az emberi törpenövés esetében is.
Az örökítő információ alkalmazkodása vezetett a Brandt-denevérek hosszú életének titkaihoz: a téli álomhoz, azaz a hibernációhoz, lassú anyagcseréhez és a ritka utódnemzéshez. Rejtőzködő életmódjuknak hála ez még hatásosabban míködik, hiszen nappal pihennek, éjjel vadásznak, védett barlangok, faodvak rejtekében laknak, és igen megbízható, ultrahangos tájékozódási módszert fejlesztettek ki.
