Már az őskori európaiak is használtak físzert a főzéshez

A kutatók kányazsombor( Alliaria petiolata) maradványokat találtak ókori agyagedényben a mai Dánia és Németország területén. A físzerek mellett zsírt is találtak amely húsból és halból származik. „Ez a legkorábbi bizonyíték, hogy már az ősember is használt físzert ebben a régióban. A kányazsombornak alapvetően nincs tápértéke, de ízesítőként remekül használható” – mondta Dr. Hayley Saul, aki a York-i Egyetem kutatásának vezetője.

A kutatók elszenesedett lerakódásokat találtak az agyagedény belsejében, amely 5800-6150 évvel ezelőttről származik. A mikroszkópos vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy valóban kányazsombort találtak. Mivel az edény belsejében találták a nyomokat, ez azt mutatja, hogy valóban kulináris gyakorlatban alkalmazták a físzernövényt.

A kutatásoknak köszönhetően kétségbevonhatóak azok a korábbi megállapítások, mi szerint a vadászó-gyíjtögető életmódot folytató őseink kizárólag a tápértéke miatt, és nem élvezetből fogyasztották az ételeket. 

A York-i Egyetem tudósa szerint valószíní, hogy az őskori szakácsok összetörték a magokat: „Ahhoz, hogy valójában kijöjjön az íze, össze kell törni.” A szakértő úgy véli, ha nem törték volna össze, akkor több, egészben maradt magmaradványt is találtak volna.

Bár ez az első bizonyíték a físzer használata Európában, az ételek ízesítése már jóval korábban bevett gyakorlat volt a Közel-Keleten. „Van egy barlang, Izraelben, ahol koriander találtak, és a használatát mintegy 23.000 évvel ezelőttre datálják. A legnehezebb a felhasználás módjának pontos kiderítése, de a főzéssel való összekapcsolása elég fontos” – mondta Dr. Saul. &Uacutegy tínik, hogy bár az őskori konyha ízletes volt, egyáltalán nem volt változatos, ugyanis a kutatók nem találtak nyomot más físzerek használatára.

„&Uacutegy vélem, ez is azt bizonyítja, hogy gyakran alábecsüljük a vadászó-gyíjtögető kultúra emberének leleményességét. Az ősember nagyon alaposan ismerte és tudatosan használta a környezetét” – mondta Dr. Saul.