Mi az oka annak, hogy a teknőstojások egyszerre kelnek ki?

A kis teknősök ezrével kelnek ki egyszerre, és indulnak meg a víz felé, csodálatos látványt nyújtva. De honnan tudják ennyire pontosan, hogy mikor jön el a pillanat?

A tömeges fellépés a fajfenntartást szolgálja, és a kegyetlen törvénynek engedelmeskedik: a parányi állatok közül így legalább néhányan megmenekülhetnek a ragadozók elől. De hogy honnan tudják a teknősök a tojásban, hogy mikor kell kikelniük, az a biológusok számára még ma is rejtély. Egyedül a mocsári teknősök (óriásteknősök) esetében valószínísítenek erre a jelenségre tudományos magyarázatot. A teknősök a szárazföldön ássák el a tojásaikat, és hagyják őket a napon kikelni. A fészkekben a felső rétegek majdnem hat fokkal melegebbek, mint az alsók, ennek ellenére a felső tojások nem kelnek ki hamarabb, mint a többi. A jelenséget a Nyugat-Sydney-i Egyetem biológuscsoportja vizsgálta. Az ausztrál biológusok széles szegélyí huszárteknősök fészekaljait osztották kétfelé, s ezeket különböző hőmérsékleten kelesztették. Hét nap elteltével a fészekaljakat újra egyesítették, és egyforma hőmérsékleten kelesztették őket tovább. Az alacsonyabb hőmérsékleten kelesztett csoportoknál a fészekegyesítést követően felgyorsult a szívverés és az anyagcsere, és a kis teknősembriók hamar behozták a lemaradásukat. A kutatók azt feltételezik, hogy amikor a felső tojásokban az embriók elérnek egy bizonyos fejlettségi állapotot, akkor a fészekben felszaporodik a szén-dioxid. Erre reagálva a többi embrióban felgyorsul a pajzsmirigyhormonok termelődése, ezáltal felgyorsul a növekedés, így kompenzálva az alacsonyabb hőmérsékletet. &Iacutegy mire elérkezik a kikelés ideje, az összes tojás azonos fejlettségi szintre ér.