Ki volt az első női matematikus?

Az első ismert matematikusnő az ókori Görögországban élt, amíg 415-ben nézetei, tanai és nem utolsósorban női mivolta miatt meg nem vádolták eretnekséggel, és brutálisan meg nem gyilkolták.

A körülbelül i. sz. 370-ben született alexandriai Hüpatia a matematikus, csillagász és filozófus tudós apjától hallott először a tudományokról, majd hamar maga is e három tudományág mívelője lett. Filozófiát tanult Athénben, többek között Ptolemaiosz munkáihoz írt magyarázatokat, megpróbálta egymással összhangba hozni az újplatóni és az arisztotelészi filozófiát. 400-tól a platonikus iskola vezetője lett, tudása mellett szépsége folytán is messze földön híressé vált. Bár megismerkedett a kereszténységgel, de nem tért meg, így pogánynak kiáltották ki, mágiával vádolták. 415-ben vélhetően az eretnekeket egyébként is üldöző, de Hüpatia népszeríségét is rossz szemmel néző Kürillosz püspök hathatós közremíködése folytán a feldühödött tömeg megtámadta a Muszeionból hazatérő matematikusnőt. Egy templomba vitték, ott brutálisan megölték, és összekaszabolták a testét. Más források szerint vadállatokkal tépették szét, és maradványait elégették. Munkáit meggyilkolása után felgyújtották, mindössze egyetlen levele maradt fenn, eredményeiről csak tanítványai feljegyzései alapján alkothat képet az utókor. Híresek voltak kísérletei és szemléltetőeszközei, egyesek szerint ő fejlesztette ki az asztrolábiumot (csillagászati számítások elvégzésére alkalmas mechanikus számolótárcsa). Hüpatia az idők folyamán szimbólummá vált, sok helyen ma is ő jelképezi a nők harcát a férfiközpontú társadalmakban, nevét égitestek, tudós társaságok, feminista mozgalmak mellett egy betítípus is őrzi.