Richard Mark Sainsbury: Paradoxonok

A paradoxon olyan állítások halmaza, amelyek látszólag ellentmondásra vezetnek, a belőlük levonható következtetés képtelenségnek tínik.
Az IPM könyvajánlója.

Na most, ha vizsgálódásunkból kizárjuk a hazai közbeszéd mindennapos sületlenségeit, és kizárólag a józan ész keretei között kutakodunk, akkor is szép számmal találunk látszólag elfogadható érvelés alapján levezetett, nyilvánvalóan elfogadhatatlan konklúziókat. A nyiladozó értelmí ifjak szívesen játszadoznak olyan antinómiákkal, mint Epimenidész paradoxonja („Minden krétai hazudik” – mondja egy krétai), vagy Curry paradoxonja („Ha nem tévedek, a Mikulás létezik”). Ezek a paradoxonok szórakoztatóak, kifejezetten egyszerí megérteni őket, és arra sarkallják az elmét, hogy valamiféle megoldást keressen rájuk. Van, hogy a premisszákban vagy az érvelésben van hiba, más esetben rá kell jönnünk, hogy az abszurdnak tínő konklúzió nem is olyan abszurd, mint elsőre látszik. Zénón paradoxonjai közül jól ismert Akhilleusz és a teknős esete. Zénón szerint bármilyen gyorsan vágtat Akhilleusz, soha nem érheti utol a teknőst. A premisszákban nincs hiba, Zénón érvelése is helyes. Az elhullott eb ott van elvermelve, hogy Zénón idejében még senki nem tudta, hogy a végtelen geometriai sor összege véges. Ma már ezt minden gimnazista megtanulja matekórán, így a paradoxon feloldása legfeljebb a filozófiatanárnak okoz némi nehézséget. Más paradoxonokkal sokkal nehezebb dolgunk van. Az említett hazugságparadoxon például csak látszólag egyszerí, jó néhány ókori görög filozófus idegeit csipkézte ki, sőt – mint Alfred Tarski, a híres lengyel matematikus állítja – a Kószi Philétoszt ez kergette a halálba. Az igazi paradoxon tehát több lehet egy ártatlan tréfánál. R. M. Sainsbury, a University of Texas filozófiaprofesszora a kortárs filozófia egyik legnagyobb alakja. Paradoxonok címí könyvében számos érdekes paradoxont vonultat fel igen komoly logikai apparátussal, mégis közérthető, szórakoztató formában. Zénón apóriáival kezdi, ezekben az a közös, hogy mind valahogy a tér fogalma köré csoportosul. Aztán tematikusan halad tovább, a harmadik fejezet paradoxonjai például mind a racionális cselekvés fogalmából indulnak ki. Az egyes paradoxonoknál bemutatja, milyen megoldási törekvések születtek rájuk. Rávilágít a megoldások közötti feszültségekre, felhívja a figyelmet a hiányosságokra, kérdéseket tesz fel, és az olvasó hamar ráeszmél, hogy a megoldottnak gondolt problémák némelyike koránt sincs lezárva.
Typotex Elektronikus Kiadó Kft., 2012
 
&Aacutera: 200 oldal, 2900 Ft.
További könyvajánlókat olvashat az oldal Könyvek rovatában.