Ki tudja javítani a pók a hálóját?

A pókháló technikai mestermí, az azt alkotó fonal pedig kémiai csoda. Mégis miként készíti és hogyan javítja a pók a hálóját?

A kutatóknak idáig nem sikerült mesterséges pókhálót előállítani, pedig nagy rugalmassága és kémiai összetétele miatt többféleképpen is lehetne alkalmazni, például az orvoslás és a technika területén. Minden pók rendelkezik egy képzeletbeli építési tervrajzzal, amelyből cső, cikkcakk háló vagy küllős kerékalakzat áll elő. A szálak hosszú fehérjeláncból készülnek, amelyek egymással úgy alkotnak hálót, hogy a kész alakzat hatalmas stabilitású, és mégis rendkívül rugalmas lesz. A rugalmasságot az adja, hogy a pók a szálakat meghatározott szakaszonként kis tekercsekbe csavarja fel, amelyek könnyen letekerednek, ha ott landol a zsákmány, és így az áldozat a legöngyölődött szál csapdájába esik. Noha a pókháló olyan erős, mint az acél, mégsem tart sokáig: a pókok folyamatosan javítgatják. Szinte naponta meg kell újítani a háló egyes részeit, vagy akár az egészet, még akkor is, ha a régi nem sérült meg. 
A ragadós fonal, amelynek meg kell tartania a zsákmányt, hamar kiszárad, és ezért rendszeres renoválásra szorul. A renoválás közben azonban a mintázat az eredeti építési tervrajznak megfelelő marad. A pókok a felújítás vagy a foltozás során fenntartható módon járnak el: újrahasznosítják a régi fonalat, mégpedig úgy, hogy megeszik. A pókselyem nagyon proteindús tápanyag. Körülbelül fél óra alatt megemésztődik, és az állatok az újrahasznosított anyagból új hálót készíthetnek.