A nyaki verőérszíkületben szenvedő, de egyébként neurológiai szempontból tünetmentes páciensek neurolingvisztikai vizsgálata alapján igazolható, hogy a nyelvi funkcióik alacsonyabbak, mint egészséges társaiké – állapította meg az a nemzetközi kutatócsoport, amelynek egyik tagja Vécsei László, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke.
A nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai arra utalnak, hogy a nyaki verőérszíkületben szenvedő, de neurológiai szempontból tünetmentes páciensek nyelvi teljesítménye alacsonyabb, mint egészséges társaiké. Az adatok alapján a keringési rendellenesség súlyossága a beszédprodukcióban is tükröződik: azok a betegek, akiknek mindkét nyaki verőerében komoly szíkület van, a felmérés során jóval több hibát vétettek, mint azok, akiknél csak az egyik érben volt bizonyíthatóan csökkent a keringés. A nyaki verőérszíkület viszonylag korán is okozhat nyelvi zavart: már azoknál a pácienseknél is jelentkeztek beszédproblémák, akiknél mindössze 50 százalékos szíkületet találtak.
A kutatócsoport vizsgálatai igazolták a feltételezést, amely szerint a nyaki verőér szíkülete miatt fellépő csökkent agyi keringés a nyelvi funkcióra is kihat. A szakemberek mindezek alapján úgy vélik, a betegek klinikai állapotának pontosabb felméréséhez neurokognitív vizsgálatok is szükségesek.
„A vizsgálatunkban részt vevő páciensek valójában neurológiai szempontból tünetmentesek voltak, de a finom neurolingvisztikai értékelés egyértelmíen igazolta a beszédproblémákat. Felfogható tehát úgy is, hogy akinek legkisebb beszédproblémája van, feltétlenül vizsgáltassa ki magát, még ha nincs is stroke-ra utaló tünete, így végtaggyengesége, féloldali zsibbadása, szédülése, kettős látása, arcelferdülése” – érzékeltette a felfedezés népegészségügyi jelentőségét az mta.hu-nak Vécsei László.
