Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula: Gének, gondolkodás, személyiség

Az IPM könyvajánlója

Miért van az, hogy a macskának a kölyke is mindig macska lesz? És mitől függ, hogy fekete lesz-e vagy cirmos? Milyen színí lesz két rózsa keresztezése, és hányszor fog virágozni egy évben? Miért van, hogy az öszvér lószerí, ha anyja ló, szamárszerí, ha az anyja szamár? Ilyen és hasonló kérdések régóta foglalkoztatták az embereket, de a 19. századig kevés érdemi válasz született. Az áttörést egy &Aacutegoston-rendi szerzetes, Johann Gregor Mendel munkássága jelentette.
&#336 a Formbildungelement kifejezést használta arra, amit ma génnek hívunk, de értelmezése szerint ezek az öröklött tulajdonságokért felelős teoretikus egységek, egyfajta szimbólumok voltak. A kromoszómák és a DNS felfedezése, majd a kettős hélix szerkezet kibontása vezetett a 20. század közepén a gének materiális felfogásához. Az általában Watson és Crick nevéhez kötött forradalom a 80-as években érte el tetőpontját. Kifejlesztették a DNS bázissorrendjének megállapítására szolgáló technikákat, majd kialakult a géntechnológia. A géneket immár tetszés szerint lehetett izolálni, kémcsőben ide-oda pakolni. Bereczkei Tamás és Hoffmann Gyula számos szerző írásából válogatva vezeti be olvasóját a genetika világába. Az első fejezetek a felfedezések történetét és összefüggéseit tárják fel. Az alapok tisztázása után a szerkesztők a humángenetika és az evolúciós pszichológia kérdéseit veszik sorra. Az emberi viselkedés, az intelligencia, a kognitív képességek és egyes betegségek genetikai hátterének feszegetése már-már tabutémává vált, miután a 20. század elején elképesztő, ostoba és katasztrofális vadhajtások nőttek ki Darwin és Lamarck tanaiból a Szovjetunióban, Németországban és az USA-ban egyaránt. A szerzők nagy magabiztossággal kalauzolnak a természet- és társadalomtudományok e határmezsgyéjén. Rávilágítanak arra, amit már Arisztotelész is megállapított, hogy nem a tulajdonságok öröklődnek, hanem a potenciális lehetőség, hogy az adott tulajdonságok kialakuljanak. Az egyén tulajdonságai nem eleve elrendeltek, genetikailag meghatározottak, a genom csak egy szakácskönyv, amely recepteket ad arra, hogyan alakuljon az egyén egy adott környezetben. Másfelől az egyén nem csupán elszenvedi környezetét, hanem idővel egyre inkább maga választja meg azt, és aktívan alakítja is. Ekként a gének és a környezet kölcsönösen alakítják egymást. Rengeteg kérdés sorjázik itt, amelyek minél szélesebb körí megismertetése égető fontosságú egy olyan korban, amikor az ostobaság termékeny táptalaján újra a téveszmék vadhajtásai kezdenek szárba szökkenni.
 
&Aacutera: 400 oldal, 8400 Ft.
További könyvajánlókat olvashat az oldal Könyvek rovatában.