Már a neandervölgyi embereknél is előfordult a rák

Amerikai tudósok rákbetegség nyomait fedeztek fel egy 120 ezer éves, Neander-völgyi embertől származó bordatöredékben.

A betegség eddigi legrégebbi jeleit 1000-4000 éves leleteken
mutatták ki, ősemberi maradványokon nagyon ritkán diagnosztizálták. Ennek egyik
oka, hogy akkoriban az emberek jóval fiatalabb korukban haltak meg, ez a kór
pedig idősebbeknél jelentkezik, valamint, hogy maga a betegség is ritkább volt.
A Philadelphiai Egyetem Archeológiai és Antropológiai Múzeumának
kutatócsoportja egy három centiméteres Neander-völgyi bordatöredékben fedezte
fel a csontrák egy jóindulatú fajtájának nyomait. A csontdarabot, amelyet
120-130 ezer évesre becsülnek, több mint száz évvel ezelőtt találták a mai
Horvátország területén, Krapina környékén.

A kutatók röntgennel és CT-vel is megvizsgálták a csontot,
amelynek szerkezete és a tumor helyzete arra enged következtetni, hogy
fibrózisos diszpláziáról lehetett szó. Ez a ma már ritkán fellépő betegség a
csontszövetet, különösen az arckoponyát károsítja. Időnként becsípi az idegeket
és az ereket, így egyes páciensek csontfájdalomtól szenvednek. A bordatöredék
alapján a kutatók nem tudják megítélni, mekkora fájdalommal járt a Neander-völgyi ősembernek a daganat. A tanulmány szerint azonban ugyanazok a
daganatos megbetegedések jelentkeztek az ősembereknél, mint a mai embereknél.