1831 áprilisában katonák masíroztak át az angliai Broughton függőhídon, amikor összedőlt alattuk az építmény.
A balesetet követően a brit hadsereg elrendelte, hogy a katonáknak a hosszú hidakon meg kell törniük az egységet, nem szabad egyszerre lépkedniük, nehogy újra hasonló esemény történjen.
Bár a hidak és az épületek struktúrája szilárdnak és megingathatatlannak látszik, van bennük egy természetes frekvenciájú rezgés. A katonák masírozásának együttes ereje felerősítette az építmény rezgését, amit mechanikai rezonanciának is nevezünk.
Az autó is rázni kezd, ha elér bizonyos sebességet, ahogy a hintát is csak folyamatos mozgással lehet hajtani. Ugyanezen alapszik a mechanikai rezonancia elve is, ami akkor is bekövetkezett, mikor a katonák átmeneteltek a hídon. Ha a lábak keltette rezgések, a lépések gyakorisága és a híd természetes frekvenciája megegyezik, összeomolhat az építmény, mivel felerősödik a híd természetes rezgésszáma.
Hatásos emlékeztető volt 2000 júniusában, amikor a londoni Millenium Bridge-t megnyitották a járókelők előtt. A tömeg ellepte a hidat és lépteik rezgése a híd rezgését is felerősítette, amitől váratlan kilengések jelentkeztek. Bár a mérnökök ragaszkodtak hozzá, hogy a Millenium Bridge esetében sosem állt fent az összeomlás veszélye, két évig zárva tartották a hidat és energiaelosztó lengéscsillapítókkal szerelték fel, hogy minimalizálják a gyalogosok okozta vibrációt.
