Méhek kereshetik a taposóaknákat

Mirjana Filipovič körülbelül 10 évvel ezelőtt horgászni indult a barátjával Horvátország egyik szegletében, amikor egy taposóakna aktiválódott alattuk. A férfi nem élte túl, Mirjanának pedig fél lábát leszakította a robbanás. Egy új kutatás szerint közönséges méhek gondoskodhatnának arról, hogy ez ne történhessen meg újra.

Horvátország július elsején nem csak tengerpartokat csatol
majd az Európai Unióhoz, hanem körülbelül 750 négyzetkilométernyi
robbanóanyaggal fertőzött területet is. A Zágrábi Egyetem professzora, Nikola
Kezič szokatlan ötlettel állt elő a taposóaknák feltérképezéséhez. Elmélete
szerint a méhek betaníthatóak lehetnek a pokolgépek keresésére, ugyanis
kiemelkedően jó szaglással rendelkeznek. Kezič módszere a következő: a méheknek
szánt cukoroldatot kis mennyiségí TNT-vel keverik össze, így az állatok agyában
a TNT-szag idővel összekapcsolódik az étel fogalmával, ezzel motiválva őket a
keresésre.

Dijana Pleština, az aknamentesítéssel megbízott kormánybiztos
szerint Horvátországban kiemelt problémát jelentenek az aláaknázott területek.
Visszafogják a turizmust, az ipart és a mezőgazdaságot is. Az elmúlt 20 évben
316 (ezek közül 66 bombaszakértő) halálos áldozattal jártak a váratlan
robbanások.

Kutatók próbálkoztak már kutyák és patkányok fejlett
szaglását is robbanóanyag-keresésre használni, de ezek az állatok – a méhekkel
ellentétben – méretük miatt aktiválhatják is az aknákat. Amennyiben a méhek
betanítása sikeres, először a robbantási szakértők által már tisztított
területeken vetik be őket, mozgásukat hőkamerákkal követve. “Tudományosan
bizonyított, hogy még az emberek által aknamentesített területeken is lehetnek
bombák. Itt jöhetnek be a képbe a méhek” – nyilatkozta Kezič.