Genetikusok a minósziak nyomában

Sir Arthur Evans 1900-ban fedezte fel Kréta szigetén azt a palotát, amelyet egy ismeretlen civilizáció hagyott hátra. Evans elmélete szerint a minósziak körülbelül 5000 éve vándoroltak át a szigetre Észak-Egyiptomból, modernkori archeológusok viszont kételkednek az elmélet helyességében. A választ a genetikusok adhatják meg.A minószi az ókori történelem egyik legfejlettebb civilizációja, amelyről az ógörögök még mítoszokat is alkottak, élükön a Minótaurosz-legendával. Kultúrájuk 12 évszázadon keresztül virágzott körülbelül i.e. 1500-ig, amikor a Szantorini vulkán kitörése és az azt követő cunami feltehetőleg lesöpörte őket a szigetről.
Evans elméletét már többen is megkérdőjelezték. Vannak akik Egyiptom helyett inkább Törökországba, a Közel-Keletre, vagy épp a Földközi-tenger környékére sejtik a minósziak eredetét. George Stamatoyannopoulos, a Washingtoni Egyetem genetikusa DNS-vizsgálatokkal próbálja lezárni a kérdést. 37 korabeli csontból és fogból kinyert DNS-minta vizsgálatából egyet sem talált, ami afrikai eredetre utalna, így megállapította, hogy a minósziak nagy valószíníséggel európai vagy közel-keleti eredetíek, ráadásul Evans jóslatával ellentétben kultúrájuk jóval öregebb a vártnál.
Stamatoyannaopoulos úgy tartja, Kréta szigetén már 9000 évvel ezelőtt letelepültek azok a korai földmívesek, akik a minószi kultúra ősatyjai lehetnek. Wolfgang Haak, molekuláris archeológus szerint a kép színesebb ennél és valószíníleg több különböző népcsoport települt a szigetre az újkőkorszak eltérő szakaszaiban, együttesen alakítva ki a minószi kultúrát. Cyprian Broodbank, a University College London archeológusa szerint az utóbbi 30-40 évben van egy észrevehető eltolódás a tudomány álláspontjában, miszerint a minószi kultúra önmagában fejlődött ki, nem kizárólag népvándorlással. Az új kutatás megerősíteni látszik ezt az elméletet.