23 ezer évesnek becsült őrlőköveket találtak Kínában, a Sárga-folyó völgyében, amely a gabonatermesztés korai megjelenéséről tanúskodik.A kezdetleges őrlőszerszám két kőből áll, a kézben tartott, gömbölyí formájúval törték-zúzták lisztszerí őrleménnyé a földre helyezett, lapos kőre szórt magokat és gumókat. Az ásatási helyszínen, a kőszerszámok mellett füvet, vadon termő babot, kölest és jamgumó maradványokat is találtak.
A felfedezés azt bizonyítja, hogy a gabonatermesztés első megjelenése az eredetileg becsült tízezer évnél jóval régebbre nyúlik vissza. A Stanfordi Egyetem professzora, Li Liu által vezetett kutatás szerint a gabonatermesztéshez szükséges tudás nem egyik napról a másikra alakult ki, megszerzése hosszú ideig tarthatott és globálisan, de egymástól függetlenül zajlott le. Minden bizonnyal az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodással is összefüggésbe hozható.
A kutató szerint őseinknek először meg kellett ismerniük a vadon termő növények sajátosságait, mielőtt a termesztésükkel kezdtek volna foglalkozni. A megtalált őrlőkövek azt bizonyítják, hogy az ember az eddig ismertnél jóval korábban is próbálta kiaknázni a növényekben rejlő lehetőségeket, megismerni felhasználásuk módjait, ami idővel a mezőgazdaság kialakulásához vezetett.
A professzor állítása szerint a talált magok is segítenek képet alkotni arról, hogy miként alkalmazkodtak ez emberek a klíma változásához a jégkorszakban. A mostani felfedezés azt jelzi, hogy ez egyfajta általános forradalom volt, amely során az embercsoportok az egész világon hasonló módon, de egymástól függetlenül reagáltak a bekövetkezett éghajlati változásokra.
