Ó… ió… ció… innováció!

Az IPM mindig nagy hangsúlyt fektetett a tudományos felfedezések közvetítésére – Tudósközelben címû rovatában pedig – a hazai tudományos élet kiemelkedő alakjainak bemutatására. Most induló tizenegy részes mellékletünkkel még nagyobb teret kívánunk adni nemcsak a tudományos felfedezéseknek, hanem az innováció folyamatának és jelentőségének bemutatására is.Egy-egy összeállítás az innováció tekintetében bár a jelenre és a jövőre koncentrál, hangsúlyos szerepet kap benne a félmúlt és a múlt is – elsősorban világos példaértékük miatt, másodsorban pedig érzékeltetve, hogy egy innováció eredménye egy másik folyamatban kiindulóponttá válhat. A kutatás-fejlesztési folyamatok ismertetésén és bemutatásán túl szem előtt tartjuk a folyamatot irányító, a folyamatban részt vevő ifjú és érett kutatók és kutatónők, vagyis a gondolkodó, alkotó ember szerepét is.Jövőbe látók  ///////
Egy látásvizsgáló készülékükkel lett idén első helyezett Sarkadi-Nagy Balázs és Gács Gergő az Ifjúsági Tudományos
és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. &Iacutegy a szeptemberi koppenhágai fordulón ők képviselhették hazánkat a fiatal tudósok nemzetközi megmérettetésén.

IPM: Más diákok ennyi idősen focizni járnak. Honnan jött az ötlet, hogy készítsetek egy látásvizsgáló készüléket?
 
S.-N. B.: Néhány évvel ezelőtt éppen almát szedtem apukámmal a kertünkben, és közben persze beszélgettünk, mi is történt aznap a suliban. Elmondtam, hogy túlestünk egy kötelező szemvizsgálaton, melynek során megfigyeltem, milyen mérési nehézségek merültek fel. Apukám ekkor viccesen megjegyezte, mi lenne, ha kitalálnék valami használhatóbb módszert. Az ötlet szöget ütött a fejemben – annál is inkább, mert gondolkodni sokkal szórakoztatóbb, mint almát szedni.

IPM: Lám, nem esik messze az alma a fájától. Annak idején Newton is a fejére pottyanó starkingtól világosodott meg. 

S.-N. B.: Valóban, bár már ekkor sejtettem, hogy – stílusosan – nagy fába vágtam a fejszémet. Ki is kértem akkori osztálytársam, Gács Gergő véleményét a projektről, amit lelkesen támogatott, és segítséget ígért a megvalósításhoz. Nagy lendülettel vetettük magunkat a fejlesztésbe, ami körülbelül 2 évig tartott. Eredetileg az emberek színtévesztését szerettük volna vizsgálni. Ennek költségei azonban horribilisek voltak, így azzal a fejlesztő felülettel, amelyet használtunk, nem sikerült megfelelő színmélységet elérni, csak fekete-fehéret. &Iacutegy jött az ötlet, hogy akár az éleslátást is vizsgálhatnánk. De a megfeszített munka után hiába adtuk be tavaly a pályázatot, csak a második fordulóig jutottunk. Azért nem adtuk fel, és ezúttal más szemszögből közelítettük meg a problémát. Végül sikerült előállítanunk egy már-már forgalmazható készüléket. Ezzel nyertünk első helyet a 2007/2008-as tanévre kiírt 17. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. 

IPM: Munkátok során kaptatok-e valamilyen segítséget, vagy teljes mértékben magatokra voltatok utalva?

G. G.: Az elektronikai problémák és számítások kérdésében gyakorlati tanárunk támogatott minket. Iskolánk védőnője pedig segített kiválasztani azokat az orvosi könyveket, amelyekből készülhettünk. Az ellenőrző vizsgálatokban is tevékenyen részt vállalt, melynek során száz diákon teszteltük a mûszert.

IPM: Miben különbözik a ti készüléketek a többitől?

S.-N. B.: Leginkább gyorsaságban és pontosságban. A mérés után kapott adatoknak egyszerûsödik a karbantartása, gyorsan kezelhető, napra kész statisztikai számításokat lehet vele készíteni, és könnyebbé válik a személyre szóló információk lekérdezése is. A vizsgálat során kapott válaszok feldolgozásához egy olyan programot készítettünk, ami nyilvántartja a vizsgálatban részt vevők adatait, és az eredményt. &Oumlsszehasonlítottuk a hagyományos és az általunk kifejlesztett elektronikus módszert, amely bebizonyította, hogy a berendezés teljes mértékben alkalmas az éleslátás és a színtévesztés vizsgálatára.

IPM: Az első díjjal az anyagi támogatáson kívül mit nyertetek még?

G. G.: A legfontosabb, hogy részt vehettünk szeptemberben az összeurópai megmérettetésen Koppenhágában, ahol azonban az erős mezőnyben nem kaptunk díjat, bár sok nagyszerû élménnyel lettünk gazdagabbak. Ezenkívül 25 pontot nyertünk a felvételihez. Tagjává váltunk a Magyar Fiatal Tudósok Társaságnak és ehhez hasonló diákkörökbe is meghívást kaptunk. Azóta pedig több tudományos konferencián vehettünk részt, és néhányszor szerepeltünk a médiában is. A Magyar Innováció Szövetség pedig segített a mûszer szabadalmaztatásának elindításában.

IPM: És hogyan tovább? Aki egyszer belekóstolt a feltalálók világába, nehezen tudja abbahagyni.

S.-N. B.: Remélem, hogy a mostani fejlesztések megvalósulnak, és később egyéb projektekben is részt vehetek majd. A fejemben több megvalósításra váró ötlet van. Szeretnék fejlesztőmérnök, vagy kutató lenni valamelyik vállalatnál, ahol mechatronikai problémákkal foglalkozhatom.

G. G.: Egyelőre én is a tanulmányaimra koncentrálok, de később szeretnék hasonló érdekes fejlesztésekben részt venni.  H. P.


  • Sarkadi-Nagy Balázs (szül. 1987) A győri Széchenyi István Egyetem Mechatronika mérnöki szakának hallgatója. Gács Gergő (szül. 1988) a BME villamosmérnök hallgatója. A találmány kifejlesztésének ötletekor mindketten a győri Jedlik &Aacutenyos Informatikai és Gépipari Középiskolában tanultak.

Mediopolisz küldetése…› Harka Éva

Az életminőséget javító gyógyszerek és gyógyító eljárások fejlesztésével, új biotechnológiai módszerek bevezetésén alapuló diagnosztikai eljárások kidolgozásával, valamint a régió egészségipari pólus programjainak megalapozásával foglalkozik a Medipolisz néven bejegyzett Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont. Küldetése, hogy kutatás-fejlesztési innovációs és oktatási kiválósági központot hozzon létre. A Pécsi Tudományegyetemhez kapcsolódik, de kutatás-fejlesztési programjai külső, konzorciumi partnerekkel együttmûködve valósul meg.

Az egyetem tíz kara a szakképzésnek szinte teljes vertikumát lefedi, ugyanakkor sosem állt mögötte olyan akadémiai kutatóintézet, amely kvalifikált személyi állományával, mûszerezettségével a régió innovatív kapacitását erősíthette volna. A régióban az ipartelepítés jelentősen elmaradt az országos átlagtól, és így az állami és vállalati kutatásfinanszírozás is megroppant. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az eddigi egyetemi MTA-támogatás is visszaszorult.

Ha elsőre nem megy…
A Pécsi Tudományegyetem első pályázata a Tudásközpontok számára kiírt pályázaton ezért a kutatási bázis szélesítésére irányult és fókuszáltságának hiánya miatt nem nyert támogatást.A másodszor meghirdetett pályázatra már egy koncentrált pályázati anyagot nyújtott be a Pécsi Tudományegyetem, mely elsősorban a gyógyszerész szakkal kiegészült Kiváló Központ minősítést kapott, orvostudományi kar ipari konzorciális együttmûködésein alapult. A kar bizonyítottan nemzetközi színvonalú kutatói-oktatói gárdával rendelkezik, amely angol, német, magyar nyelvû graduális képzéseken keresztül évente mintegy 50 új PhD-doktor képzését biztosítja. Ez a meglévő szakember-kapacitás, az egyetem más karaival – elsősorban a maga 14 évével fiatalnak számító, de kutatásban szintén erős természettudományi karral – már biztos alapot képezett a gazdasági partnerekkel való együttmûködésre, és fejlesztési célú kutatási eredmények elérésére.

Gyógyszer és diagnosztika
A kutatási programokat két alprogramba sorolták. Az egyik a gyógyszerkutatás témakörében kilenc altémát tartalmaz, melynek keretében hangsúlyos teret kaptak az új, ígéretes gyógyszerfejlesztési programok, az új, kutatói laboratóriumok kialakítása és a fiatal kutatói utánpótlás képzése. A másik alprogram diagnosztikai eljárások fejlesztését tûzte ki célul a gyógyszeres terápia és egyéb gyógyító eljárások hatékonyságának javítása érdekében. Ez utóbbi témakörbe hat altéma tartozik, beleértve a klinikai biokémikus és genetika szakirányú szakképzés bevezetését. A feladatok sorában fontos elemmé vált az iparjogvédelem, az egyetemi szellemi tulajdon menedzselésének megszervezése is, oktatása és együttmûködése a Pécsi Egyetem, valamint a Dél-Dunántúl régió innovációs szervezeteivel.

A tudásközpont olyan altémákkal rendelkezik, melyeknek közvetlen célkitûzése az eredmények hasznosítása. Ez a cél két altémában jelentős alapkutatási eredményeken alapuló, új célmolekulán ható fájdalomcsillapító-gyulladásgátló, részben szabadalmaztatott, ígéretes gyógyszerjelölt anyagok vizsgálatait tartalmazza. Az úttörő szerep a fájdalomcsillapítás kutatásának területe, mely Szolcsányi János nevéhez fûződik, aki felfigyelt a paprika erősségét okozó kapszaicin molekulára, felismerte, és pályázati támogatása lehetőséget biztosított arra, hogy alapkutatási eredményeit a fájdalomcsillapítás terén új hatásmechanizmuson alapuló három altéma kutatás-fejlesztése, új termékbevezetés megalapozása meginduljon – további három-négy termékfejlesztési célkitûzésen kívül.

A diagnosztikai eljárások fejlesztésének témakörében egyaránt szerepelnek szabadalmaztatható módszerek kidolgozását, a gyógyszeres kezelés költséghatékonyságának fokozását, a költségtakarékos diagnosztikai módszerek bevezetését, valamint a gyógyszerkutatáshoz akkreditált laboratórium kialakítását megvalósító, egészségügyben hasznosítható célkitûzések.

A számok tükre
A Medipolisz tudásközpont három évre 1,2 milliárd forintot nyert el.A fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő gyógyszer kutatásával foglalkozó első alprogram kapcsán jelenleg 5 gyógyszer kifejlesztése van folyamatban, 4 validált analitikai módszer, egy fájdalomcsillapító drazsé gyártástechnológiai korszerûsítése. Technológiai szinten a három gyógyszer módszertanát dolgozták ki, s további 5, generikus gyógyszerkészítmény kifejlesztése történt meg.A szolgáltatások terén mérésekkel, szûrésekkel és laboratóriumi diagnosztikával szolgálják a régiót, s akkreditálták a Gyógyszerészi Kémiai Intézetet is.A regionális egyetemi tudásközpont által finanszírozott – a részmunkaidős megbízásokon kívül értendő – munkahelyek száma 29. A tudásközpont kapcsán jelenleg egy spin-off cég folytat tevékenységet, mely regionális laboratóriumi ellátórendszer kialakítását végzi, továbbá az orvostudományi kutatás-fejlesztés innovációs és diagnosztikai oktatási központ költséghatékony kiaknázása kapcsán végez tevékenységet. Folyamatban van egy másik spin-off cég létrejötte is.

Lógnak a levegőben…
A hároméves kutatási periódus 2009. január végén befejeződik, és további megpályázható kutatási támogatás elnyerésére csak hónapok múlva kerülhet sor. Nehéz lesz ez a mintegy 5-6 hónapos időszak, mivel elsősorban a gyógyszerkutatások, de a diagnosztikai eljárások kapcsán kifejleszthető termékek vonatkozásában három év alatt maximum elindulni, nem kiteljesedni lehet.Eredmény, hogy sikerült a konzorciumhoz csatlakozóan további négy társult ipari partnert vonzani a régióba, de azokkal a közös fejlesztések csak további támogatás révén indíthatók el.A Tudásközpont létrejöttének köszönhetően a Pécsi Tudományegyetemen gyökeret vert innovatív szemlélet egyik letéteményesének azt a fiatal kutatógárdát tekinthetjük, amely a két alprogram témáinak megvalósításában aktív szerepet vállal. Az ő munkahelyüket, jövedelmüket – bár szabadalmak vannak, de forintosítható, a piacról bevételt hozó termékek még csak a küszöbön állnak – a tudásközpont kapcsán elnyert pénzből biztosítják. A következő pályázati fordulóig, s annak eredményéig ezek a tehetségek „lógnak a levegőben". §

  • A híd
    A pályázati célkitûzések az innovatív kutatási témák és potenciális együttmûködő ipari partnerek javaslatai és anyagi hozzájárulása alapján kerültek a programba. Termékenynek bizonyult az egyetemi alapkutatási know-how és az ipari partneri háttér alapján kidolgozott együttmûködés. Hangsúlyos célkitûzés volt a két pillér közötti híd, nevezetesen a Technológiai Transzfer Iroda kiépítése és az egyetemi kutatásba az innovatív szemlélet bevezetése.


  • A központ
    Az egyetemi tudásközpont 2005-ben alakult meg. Elnöke a pályázati anyag összeállításában is koordinációs szerepet vállaló elismert tudós, Szolcsányi János professzor lett. A konzorcium vezető intézménye a Pécsi Tudományegyetem, további partnerek a Csertex Kereskedelmi és Tanácsadó Kft., a HC Pointer Kft., a Richter Gedeon NyRt., a Biostatin Gyógyszerkutató-Fejlesztő Kft., a Diagnosticum Zrt., a PannonPharma Gyógyszergyártó Kft., valamint a Roche (Magyarország) Kft.

Harka Éva > Paprikába zárt fájdalomcsillapító

Innováció a gyógyszerkutatásban – erről kérdeztük Szolcsányi János professzort, a paprikából kivont kapszaicinen alapuló, új fájdalomcsillapító szerrel kapcsolatos kutatások irányítóját.

IPM: Miként lesz végül gyógyszer a kutatásokból?

Sz. J.: A gyógyszerkutatás nagyon költséges és nagyon hosszú folyamat, ami során eldöntik, hogy melyik az a vegyület, ami valóban hatásos, és valamilyen szempontból jobb, mint a már forgalomban lévő termékek. Ez a vegyület szintetizálásától számítva mintegy tíz évbe telik, költségei elérik a 800-1000 millió dollárt. – mondja Szolcsányi professzor, a pécsi Medipolisz Ret igazgatója. – Miután a szintetizált vegyületet szabadalmaztatták, előbb sejttenyészeteken vizsgálják, s ha ez alapján ígéretes a hatásmechanizmus, elkezdik az állatkísérleteket. Ezután feltérképezik a vegyület hatásspektrumát, lehetséges mellékhatásait, toxicitását, majd mindez eredményéből össze kell állítani egy úgynevezett preklinikai dossziét. A dokumentációt az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) bírálja el, és eldönti, hogy beadható-e embernek. Ezután egészséges önkénteseknek beadva monitorizálják az élettani funkciókat és laboratóriumi eredményeket. Amikor ebben az első fázisban sikerül bizonyítani, hogy a vegyületnek a vizsgált dózistartományban – melyben a terápiás hatás várható –, nincsen mellékhatása, ezt dokumentálva ismét engedélyeztetni kell, hogy a gyógyszerjelölt molekulát milyen körülmények között kívánják a panaszok csillapítására, gyógyításra, tünetek csökkentésére beteg embereknek beadni.

Ez a következő feltáró – Fázis II. – multicentrikus klinikofarmakológiai vizsgálat keretében engedélyezett protokoll alapján, megfelelő biztonsági körülmények között, mérési adatok alapján kell bizonyítani, hogy az új gyógyszerjelölt bevezetéséhez a vizsgálatok meggyőzőek az engedélyeztetéshez.A Fázis III. megerősítő jellegû klinikofarmakológiai vizsgálatsorozat már több száz betegen, széles körben történik, és csak ezután következik a törzskönyveztetés és a forgalomba hozatal engedélyeztetése. Azonban a piacra kerülés után is monitorizálni kell az esetleges mellékhatásokat, terápiás aspektusokat (ez a Fázis IV.). Az egyes fejlesztési lépések költségei exponenciálisan nőnek, ezért kevésbé tőkeerős háttérrel a Fázis II. vizsgálat után további nemzetközi tőkével rendelkező partner bevonásával lehet gyógyszerfejlesztést véghezvinni.

IPM: Egy gyógyszerkutató miként jön rá, hogy épp a paprikában leli meg a keresett vegyületeket…

Sz. J.: Sok gyógyszerünk fejlesztése indult el növényből izolált hatóanyagok vizsgálata alapján. Ugyanis a természet által szintetizált kémiai hatóanyagok gyakran, szelektíven csak egy bizonyos fehérjemolekulán, farmakológiai receptoron keresztül fejtenek ki gyógyhatást. A gyógyszerkutató intuíciója meghatározó fontosságú abból a szempontból, hogy a növények által szintetizált temérdek vegyületből melyiket látja ígéretesnek a gyógyszerfejlesztés szempontjából, majd ezt kísérletek sokaságával bizonyítani is tudja. A fájdalomcsillapítók közül ma még nincs olyan gyógyszer, amely szelektíven a fájdalomérző idegvégződések ingerfelvevő mûködésének felfüggesztése révén csillapítaná a panaszokat. A múlt században ugyanis a kutatás a perifériás idegrendszer szövetek, szervek mûködését beidegző és szabályozó, úgynevezett vegetatív efferens idegsejtek ingerületátvivő funkciójára ható gyógyszerek növényi hatóanyagaiból indult el, mely például a szívmûködésre, magas vérnyomásra, asztmára ható gyógyszerek tárházaként áll ma már a betegek rendelkezésére. Az érzőidegekre ható gyógyszerek fejezete azonban ma még hiányzik a gyógyszertan tankönyvekből. Érdekes módon Hőgyes Endre már 1878-ban, Kolozsváron a paprika csípős anyagával, a kapszaicinnal foglalkozó közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a vegyületnek szenzoros hatásai nem párosulnak más idegelemekre gyakorolt hatással.

Jóval később, a II. világháborút követően ugyancsak magyar kutató, Jancsó Miklós professzor Szegeden vette észre, hogy nagy dózisú kapszaicin után az egerek az izgató hatás után napokig vagy hetekig nem érzik fájdalomkeltő kémiai anyagok hatását, annak ellenére, hogy mechanikai ingerekre változatlanul reagálnak és a kezeletlen egerekhez hasonlóan viselkednek. A kérdés az volt, hogy mi ennek a véletlen megfigyelésnek a magyarázata, mi a kapszaicin hatásmechanizmusa. Fiatal kutatóként a ’60-as évek elején Jancsó Miklós mellett vettem részt ezekben a kutatásokban, majd több mint 40 év óta előbb Szegeden, majd 1970 óta Pécsett eltökélten kerestem a lényeges bizonyítékokat a kapszaicin szelektív szenzoros hatásairól és azok mechanizmusairól, mivel hihetetlen lehetőségeket láttam ennek a hazai kutatási iránynak a kibontakoztatásában. Sikerült ugyanis bizonyítékot találnom arra, hogy a fájdalomkeltő anyagokkal izgatható érzőideg-végződések a C-polimodális nociceptorok, melyek a gyulladásos fájdalmat is jelzik, rendelkeznek olyan ingerfelvevő fehérjemolekulával (kapszaicinreceptorral), mely ezzel a csípős anyaggal szelektíven izgatható. Ez a plazmamembrán-fehérje a perifériás idegrendszer más idegelemeiből láthatólag hiányzik, mivel azok mûködését a kapszaicin nem tudja izgatni vagy blokkolni.

IPM: S megnyílt az út a fájdalomérző idegvégződésekre ható gyógyszerek kutatása előtt…

Sz. J.: Az út azonban kétkedésektől, támadásoktól kísérten hosszúnak bizonyult, egészen addig, míg 1997-ben, 20–22 évvel a feltételezés nemzetközi közlését követően amerikai kutatócsoport izolálta és klónozta a kapszaicinreceptort. Ma már ezt az ismert struktúrájú fehérjét előállító sejtvonalakon sorozatban lehet vizsgálni a szintetikus vegyületek hatásait. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezután igazi áttörés következett be a kapszaicinnel kapcsolatos fájdalomcsillapítók kutatásában. Egy kiemelkedő színvonalú nemzetközi folyóiratban, a napokban megjelent közlemény számolt be arról, hogy több mint 55 gyógyszergyár és biotechnológiai vállalat folytat intenzív kutatásokat kapszaicinreceptorokon ható új gyógyszerek kutatás-fejlesztése terén. Több gyógyszerjelölt vegyület van már klinikai vizsgálati fázisban, és erre a témára, ezen a hatáshelyen ható gyógyszerek fejlesztésére a gyárak a kutatás jelenlegi stádiumáig példanélküli nagy összeget, mintegy 1 milliárd dollárt áldoztak a várhatóan kiemelkedő siker érdekében.

IPM: Hogyan lehet ilyen hatalmas cégek és pénzek mellett versenyre kelni s versenyben maradni?

Sz. J.: A kérdés jogos. Minden gyógyszergyár vezetősége mielőtt elhatározná, hogy egy adott hatáshelyen, targeten, célmolekulán ható potenciálisan szabadalmaztatható gyógyszer fejlesztésére jelentős összeget áldoz, felméri a versenytársakat, akiknek jelentős aktivitása az adott területen növeli a befektetés kockázatát. Igen ám, de a siker a nagy összeggel, korán kezdő gyáraknak sem garantált, ráadásul egy teljesen új hatásmechanizmus esetében a nem várt mellékhatások, csapdák lehetősége hatványozottan nő, melyek kiküszöbölésénél helyes döntések meghozatalánál a kutatói tapasztalat felmérhetetlen jelentőségû. Egyedülálló, több évtizedes kutatási profilom jelen esetben remélhetően kamatoztatható lesz a csapdák elkerülésében. Ezért vállalta a hazai Richter Gyógyszergyár, hogy a tudásközpont ipari partnereként kapszaicinreceptorokon ható fájdalomcsillapító gyógyszerek kutatás-fejlesztésére létrehoz a Pécsi Egyetemen egy Analgetikum Kutatólaboratóriumot. Az eredmények ígéretesek, és a folytatás mellett a gyár vezetősége határozottan kiállt. Ennek az innovatív együttmûködésnek további perspektívát biztosít a fiatal farmakológusok képzése és további targeteken ható gyógyszerfejlesztéseknél is használható, új módszerek bevezetése. A kapszaicinkutatásokkal ugyanis a szenzoros neuronok farmakológiája további fejlesztési irányok kibontakoztatásához is adott kiindulópontot.

IPM: A témához kapcsolódóan milyen egyéb fejlesztéseket támogat a tudásközpont?

Sz. J.: Két további altémát, melyek közül az egyik szintén az érzőideg-végződések mûködésének gátlása révén, de más hatáshelyen ható fájdalomcsillapító-gyulladásgátló fejlesztését jelenti, míg a másik a hagyományos fájdalomcsillapítók gyomorkárosító hatásának kivédésére, új termék bevezetését tûzte ki célul. Mindkét altéma szép példája annak, hogy a hazai alapkutatás eredményei kellő támogatás biztosításával miként nyithatnak új utakat az eredeti ötleten alapuló új gyógyszerek fejlesztése előtt. E két téma megértéséhez azonban előbb fel kell vázolnom az új alapkutatási felismerést, mely hosszú évtizedek alatt bontakozott ki, munkacsoportunk kísérleti eredményei alapján. Kiderült ugyanis, hogy a kapszaicinre érzékeny szenzoros idegvégződések meglepő módon két irányú élettani funkciót látnak el, és a fájdalmat jelző idegkisüléseket a végződésekből felszabaduló neuropeptidek szövetek mûködését befolyásoló, efferens funkció is kíséri. Például a paprika bőrvörösítő hatása idegi eredetû, idegsérült bőrön nem váltható ki és a kapszaicinre érzékeny idegvégződések kettős szenzoros-efferens mûködésének példája. Gyomorgörcsöt okozó, fekélyképző fájdalomcsillapító tabletták tartós szedése esetén a gyomor nyálkahártya vérellátása csökken. Kimutattuk, hogy ez a nyálkahártya-károsodás gátolható, ha kis koncentrációban kapszaicint juttatunk a gyomorba. &Aacutellatkísérletes modelleken így a fekélyképződést ki tudtuk védeni. Ennek a felismerésnek termékfejlesztési kivitelezéséhez azonban több tízmillió forintos költséggel elkészített preklinikai dossziéját, szabadalmaztatási költségeit már csak jelentős pályázati támogatással és ipari együttmûködéssel lehetett fedezni.

A másik altéma alapkutatási háttere az a felismerésünk volt, hogy a kapszaicinre érzékeny érzőideg-végződésekből felszabaduló másik neuropeptid a szomatosztatin a keringésbe jutva az egész testben fájdalomcsillapító-gyulladásgátló hatást fejt ki. Kiderült, hogy a neuropeptid ezeket a hatásokat olyan receptoron fejti ki, mely különbözik a belső elválasztási hormonhatásokat kiváltó receptoroktól. A Kéri György professzor munkacsoportja által szintetizált származékokat Szûts Tamás és a Biostatin Kft. együttmûködésével szabadalmaztatva tengerentúli partnerrel a Fázis II. klinikai vizsgálatokra készítettük elő. További, tabletta formában is beadható szabadalmaztatott új vegyületcsoport hatásosságát is sikerült e pályázati ciklus keretében bizonyítani. §

Barátságos környezet  ///////
A belga fővárosban tartották a minap a szellemi tulajdon védelmének szentelt harmadik európai csúcstalálkozót,
és ezen a Szövetség a Versenyképes Technológiáért (Association for Competitive Technology, ACT) nevû lobbicsoport bemutatta a megbízásából készült tanulmányt, amely az innováció számára ideális környezetet igyekszik megrajzolni.Mint azt Jonathan Zuck, az ACT elnöke Brüsszelben elmondta, a tanulmány igyekszik a politikai aktualitásoktól távolságot tartva szemlélni az innovációösztönzés problematikáját, és egy teljességgel soha el nem érhető, utópisztikus állapotot próbál leírni, mint olyan célt, amely felé aztán a különböző politikáknak célszerû lenne tartaniuk. Szerinte azért van szükség az idilli állapotok megfogalmazására, mert Európa nem tudta sarokba szorítani Amerikát és Japánt ezen a téren, Európában az eddigi innovációösztönző törekvések nem bizonyultak eredményesnek, hiányzott belőlük az összehangoltság, széttöredezettek voltak, sőt, nem egyszer egymás hatását csökkentették.

» Európa viszonylag jó a kutatásban, de ebből viszonylag kevés hasznosul az innovációban – állapította meg Zuck. A tanulmány – érzékeltette az ACT-elnök egy hasonlattal a szerzők célkitûzését – nem azt írja elő, hogy milyen klímatechnikai berendezéseket kell alkalmaznia Spanyolországnak, illetve Norvégiának ahhoz, hogy kellemes környezetet teremtsen egy jegesmedve számára, hanem sokkal inkább arról szól, hogy milyen környezetben érzi jól magát a jegesmedve.

» A tanulmány az innováció számára ideális környezet követelményei közül egyebek közt kiemeli az áttekinthető, online mûködő adózási rendszert, a szabadalmak összeurópai levédhetőségének egyszerû eljárásrendjét, a külkereskedelmi adminisztráció egyszerûsítését, a vállalkozások bejegyzésének, illetve minél kevesebb megrázkódtatást okozó megszüntetésének rugalmas módjait, a vállalkozások mûködtetéséhez szükséges hatósági engedélyezés egyszerûsítését, az oktatás fontosságát, a munkajog rugalmasságát – ebbe kendőzetlenül beleértve adott esetben a fölöslegessé vált munkaerőtől való megszabadulás egyszerûségét –, illetve a hatékony beruházásvédelmet.

» A szabadalomvédelem terén alternatív javaslatot tesz a kötelező fordítások támasztotta költségek csökkentése érdekében: vagy csak jogvita esetén legyen kötelező lefordítani a szabadalmi leírást a vitát elbíráló EU-tagország nyelvére – egyébként legyen elegendő a bejelentés szerinti ország nyelve –, vagy pedig az angolt tegyék meg általános közvetítő nyelvvé.

» A tanulmány – az egyes EU-országokat az innováció-barátság szempontjából összevetve – a legjobb osztályzatokat Finnországnak, Svédországnak, Dániának és &Iacuterországnak adja. Az új EU-tagok közül a viszonylag jobbak közt Magyarországot, a Cseh Köztársaságot, Lettországot és Litvániát tünteti fel.
A tanulmány szövege a www.actonline.org/library/04-12-08.pdf internetes helyen érhető el.

Az öntisztítás alapjai  ///////
A fény hatására öntisztuló felületek létrehozása már közel jár a gyakorlati megvalósuláshoz. Az ehhez szükséges nanoszerkezetû, porózus anyagok kutatásában és felfedezésében kulcsfontosságú szerepet játszott a modern elektronmikroszkópok kidolgozása és a fotokatalizátor fémek előállítása.A ’90-es évek derekán indult el a nanofázisú rendszerek kutatása a Szegedi Tudományegyetem Kolloidkémiai Tanszékén, amelyhez 2000-ben csatlakozott dr. Kun Róbert. A kutatás iránya a nanorészecskéken előforduló pórusok felé fordult.

– A néhány 10 vagy esetenként 100 nm átmérőjû pórusokat tartalmazó nanoszerkezetek – magyarázta dr. Kun Róbert – jelentős érdeklődésre tarthatnak számot. Szerepük abban rejlik, hogy külső és belső felületeiken meg tudnak kötni, azaz adszorbeálni, illetve abszorbeálni különböző anyagokat. Egyik legszemléletesebb példája ennek az aktív szén. Ismert az az egyszerû kísérlet, amikor vörösborban diszpergáljuk az aktív szenet, majd néhány perc várakozás után szûrletként „fehér bort" önthetünk le róla. A folyadék színanyagai és egyéb komponensei ugyanis megkötődnek az aktív szén pórusaiban.

Megfelelő technológiai háttér is szükséges ezeknek az igen érdekes nanoszerkezetû anyagoknak a tanulmányozásához, biztonságos kutatásához. Ezt szolgálják az utóbbi évtizedekben megjelent fejlett anyagszerkezeti eljárások az előállított anyag kristályossági fokának, porozitásának, fajlagos felületének és a beeső fényre adott fotoelektromos válaszának vizsgálatára. A felületvizsgálati módszerekkel az anyag felületi rétegének kémiai összetétele határozható meg. Az elektronmikroszkópiai innovációkkal a részecskék morfológiai jellemzői és a részecskeméret-eloszlás vizsgálható.Az anyagszerkezeti vizsgálatok igen fontos módszere az úgynevezett röntgendiffrakcó (XRD) a termoanalitikai eljárások (TG/DTA), alacsony hőmérsékletû nitrogénadszorpció és nem utolsósorban az UV-látható fotometria, míg felületvizsgálati módszerek közül a röntgen-fotoelektron spektroszkópia (XPS).

Az elektronmikroszkópok a vizsgálati eszközöknek olyan speciális formáját jelentik, amelyek elektron-sugárnyalábot használnak a megfigyelendő tárgy felnagyítására. Két legelterjedtebb típusa a pásztázó elektronmikroszkóp (angol elnevezéséből adódóan SEM) és a transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM). Az öntisztuló felületek előállításához szükséges másik alapfeltétel volt a megfelelő tulajdonsággal bíró és fény hatására a kémiai folyamatot felgyorsító, úgynevezett fotokatalizátor anyagok előállítása és részletekbe menő anyagszerkezeti vizsgálata.

Pontosan meg kellett határozni az előállított átmeneti-fémoxid félvezető – fotokatalizátor anyag tulajdonságait, például megfelelő kristályossági fokot kell elérnie, nagy fajlagos felülettel kell rendelkeznie, és a porozitásának is jellemző értéket kell mutatnia, valamint – gyakorlati szempontokat is figyelembe véve – a földfelszínt érő fény által is gerjeszthetőnek kell lennie.Az alapkutatás során, melybe én is bekapcsolódtam – magyarázta dr. Kun Róbert –, ezeket a paramétereket, a rendszer jellemzőit hangoltuk az előállítások során úgy, hogy a kialakult anyag a célnak megfelelő tulajdonságokkal rendelkezzen.A kutatás során a kiindulási állapothoz képest ideális esetben mindig csak egyet-egyet változtatnak meg a meghatározott paraméterek közül, így végeredményként eltérő lesz például a minták fajlagos felülete, részecskék méreteloszlása, eltérő lesz a kristály szerkezete vagy éppen kristályossági foka.

Vannak kísérletek, melyek zsákutcába vezetnek, például én is állítottam elő korábban olyan félvezető oxid nanorészecskéket, amelyeket túl nagy energiájú fotonokkal kellett volna megvilágítani ahhoz, hogy fotokatalizátorként mûködni tudjanak. &Aacutem potenciális fotokatalizátor alapanyagnak bizonyult a titán-dioxid, melyet külföldi kutatók is vizsgáltak már. Ezen anyag köré felépíthettük kutatásunk további irányvonalát – magyarázta dr. Kun Róbert. A leghatékonyabb fotokatalizátor anyag megtalálása után egy következő és egyben nagy kihívást magában rejtő kutatási téma a vékony rétegek előállítása (nanofilmek), amely szilárd hordozófelületen megkötött nanorészecskék porózus rétegét jelenti, és amely réteg fény vagy besugárzás hatására kiválthatja az öntisztító hatást.

Alzheimeres adalékok  ///////
Az időskori demenciák 65–70 %-át egy neurodegeneratív betegség, az Alzheimer-kór okozza. A 65 év feletti korosztálynak kb. 10%-át (Magyarországon 100-120 ezer embert) érint a betegség. Az Alzheimer-kór legelfogadhatóbb elmélete szerint a betegséget egy abnormálisan felgombolyodott fehérje, a 42 aminosavból álló ß-amiloid okozza. Ez a fehérje neurotoxikus aggregátumokká, nagy molekulacsomagokká alakul át. Ezek az aggregátumok képesek mind az idegsejtek, mind a mikrogliasejtek membránjával és fehérjéivel kölcsönhatásba lépni. A kölcsönhatás olyan szignalizációs folyamatokat indít el, amelyek az idegsejtek halálához vezetnek.A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Human-biotechnológiai kutatásait e téren  három cél vezeti:

1) Az Alzheimer-kór pontos pathomechanizmusának megismerése. Mivel a betegségben főleg a szinapszisok (az idegsejtek közötti kapcsolódás) érintettek, azt vizsgálják, milyen szerepet játszanak a jelátvivő anyagok (neurotranszmitterek, pl. glutamát, acetilkolin stb.) és neuromodulátorok (pl. Zn2+ ionok) a betegség kialakulásában és előrehaladásában. A Zn2+ ion kelátorok (pl. a magas vérnyomás kezelésére használatos ACE – inhibitorok) a betegség kezelésében is komoly számításba jönnek (másodlagos alkalmazási szabadalmakként).

2) Az Alzheimer-kór új állatmodelljének kidolgozása. Jelenleg a betegségnek nincs egy általánosan elfogadott, az új gyógyszerjelölt vegyületek kipróbálására alkalmas jó állatmodellje. A transzgenikus egerekkel kapcsolatban sok probléma adódik, elsősorban az kérdéses, mennyire tükrözik a humán ß-amiloid túltermelő állatok az emberi agyban lejátszódó folyamatokat? Mi egy olyan új patkánymodellt dolgozunk ki, amely utánozza az emberi agy öregedésénél lejátszódó folyamatokat (hipoxia, hipoglikémia, a szteroidhormonok szintjének csökkenése, vérkeringési zavarok, Zn2+ hiány stb.). Az új állatmodell kidolgozása és standardizálása nagy segítséget nyújthat az Alzheimer-kór elleni gyógyszerek kutatásában.

3) Az Alzheimer-kór korai kimutatása. Mivel a betegség az agyban játszódik le, nem könnyû olyan biomarkereket találni, amelyek változása egyértelmûen utalna az Alzheimer-kór kezdetére. Korai diagnózisra pedig nagy szükség van, mivel minél korábbi a betegség felismerése, annál jobb esély van a betegség továbbhaladásának megakadályozására, a betegek állapotának stabilizálására. A kutatócsoport olyan proteincsipek kidolgozásán fáradozik, amelyek segítségével a betegség korai fázisában a vérszérumból kimutatható a változás (fehérjeprofil-mérés) és a kór diagnosztizálható. §