Mi az igazi bal szerencse?

A kimagasló teljesítményeket elérő emberek közt aránytalanul nagy számban fordulnak elő balkezesek. Mivel jobbkezes világban kell élniük, amely nem megfelelő számukra, alkalmazkodniuk kell. De miközben megtanulnak úgy élni, hogy számukra minden épp fordítva van, szokatlan összefüggéseket meglátva forradalmi változásokat idézhetnek elő, mint például Jimi Hendrix a zenében. Vannak viszont olyan balkezesek is, mint Caesar és Napóleon, akik megreformálják a világot, és elérik, hogy a jobbkezes többség viselkedjen úgy, hogy abból a kis számú, de annál ravaszabb balosok húzhassanak előnyt…Rossz előjel
Mivel a balkezesek aránytalanul sokan szóltak bele a világtörténelembe, joggal gondolhatnánk, hogy mint különleges adottságok és különleges belátásokra való képességek birtokosait a történelem során mindig nagy becsben tartották őket. Sajnos azonban ez másként alakult. A balkezeseket megégették mint boszorkányokat, nem léptek velük házasságra, hátrakötötték a kezüket, ha írni próbáltak vele, és beléjük verték a bevett gyakorlatot. Diszkriminációjuk az egyik legmélyebben gyökerező előítélet. A Kr. e. 3000-et megelőzően beszélt proto-indoeurópai nyelvnek – amelyből a szanszkrit, a görög és a latin, illetve a legtöbb európai nyelv ered – már volt jobb jelentésí szava, ezzel szemben bal jelentésí nem létezett; nyilvánvalóan a test ezen feléhez fíződő tabuk miatt. Latinban a sinistre szó jelenti a balt, ebből származik az angol sinister, azaz baljóslatú szó, míg a jobb jelentésí dexterből a dextrous (ügyes) szó alakult ki. Görögben a szkaiosz egyszerre jelent balkezest, rossz előjelít és szörnyít.

Bal kéz és jobbik ész
Az emberi test bal oldalát a jobb agyfélteke irányítja. Vagyis a balkezesek esetében a jobb agyfélteke domináns. A mondás szerint „csak a balkezesek használják a jobbik eszüket". Agyuk rugalmasabb, mint a jobbkezeseké, más szóval, neurológiai értelemben is bátrabban vállalják a kockázatokat és gondolkodásmódjukban is rugalmasabbak. Ezt példázza Nagy Sándor dákok fölött aratott győzelme. Katonáival át kellett kelnie a Dunán, de emberei, mivel Makedónia hegyvidéki területeiről származtak, nem tudtak úszni. Kellett, hogy legyen más megoldás. Nagy Sándornak feltínt, hogy kenuk vannak a folyó partján, melyeket a helybeliek főként halászatra használtak. Elküldte hát embereit, hogy gyíjtsenek be annyi kenut, amennyit csak tudnak. Amikor azonban visszatértek, világossá vált, hogy koránt sincs belőle elegendő, hogy lecsapjanak a 14 000 fős dák seregre. Alkonyodott, és döntés még nem született; katonái nekiláttak, hogy kicsomagolják sátraikat. Sándornak támadt egy ötlete. A makedón sátrak bőrből készültek, a bőr pedig vízálló. Mi volna, ha lezárnák a sátrakat… sőt, ha megtöltenék szalmával, és úgy zárnák le őket, hermetikusan? Vajon lebegnének? Lebegtek. A makedón sereg az éj leple alatt kenukból és sátrakból összetákolt alkotmányokon biztonságban átkelt a folyón. A dákok az első rohamra megfutamodtak.

A tizedik ember
A népesség nagyjából 10 százaléka balkezes. Ez az arány a történelem során kultúrkörtől függetlenül többé-kevésbé állandónak tínik. A főemlősöknél a jobb- és balkezesek nagyjából egyforma arányban fordulnak elő, egyesek szerint az ember jobbkéz-dominanciája ezért összefüggésben lehet azzal, hogy a beszédfolyamatokat a bal agyfélteke irányítja. Egy másik lehetséges magyarázat azt hangsúlyozza, hogy a fejlettebb eszközök – például az olló – használatához volt szükség az egyik kéz előnyben részesítésére. Eléggé valószíní azonban, hogy az emberiség története során a balkezesek aránya nagyjából állandó volt. De vajon miért? Az egyik elmélet szerint a balkezesek annak köszönhetik fennmaradásukat, hogy kézitusában előnyükre szolgált a meglepetés, melyet balkezes mivoltuk okozott. Egészen egyszeríen a legtöbb ember jobbkezesek támadására van felkészülve, és a balkezes támadás ellen nem tud olyan hatékonyan védekezni. Persze ha túl sokan válnának balkezessé, a váratlanságból származó előny is csökkenne.  

Fordított világban
Kevés ember van, aki annyira meghatározta egy eredendően jobbkezes hangszer használatát, mint a balkezes Jimi Hendrix. A Rolling Stone Magazin minden idők legnagyobb gitárosának ítélte. Mivel a világot nem a balkezeseknek tervezték, valahányszor fognak egy ollót vagy konzervnyitót, hozzá kell szokniuk. Miközben a jobbkezes számára természetes, hogy a világ az ő igényei szerint van elrendezve, a balkezes folyamatos diszharmóniában él. Noha ez bosszantó körülmény, a kreativitás felől nézve kifejezett előny. Bizonyos szinten a balkezes folyamatosan lefordítja a világot, s miközben ezt teszi, megjön a kedve, hogy megváltoztassa.

Ahogy Hendrix. Első gitárja egy ötdolláros, jobbkezes, akusztikus darab volt. Jimi megszállottan zenélt – fordított húrállású gitáron. &Oumlsztönösen érezte, hogy kényelmetlen jobb kézzel játszania. A balkezes gitár azonban jóval ritkább és drágább volt, ezért be kellett érnie azzal, amije volt, így felcserélte a húrokat, hogy a mély e-húr maradjon felül, és a vékonyabb húrok legyenek lejjebb, még ha bal kézzel játszik is. Amikor elektromos gitáron kezdett zenélni, játékának hangzása is megváltozott, mivel az elektromos gitáron a hangszedőkhöz képest – amelyek a hangot az erősítőhöz továbbítják – máshogyan helyezkednek el a húrok. Ennek következtében a mély húrok fémesebben szólnak, a magasak pedig lágyabban. Hendrix többnyire Fender Stratocasteren játszott. Mivel fordítva használta, könnyebben elérte a hangszín/hangerő gombokat és tremolkart, ami lényegi eleme eredeti hangzásvilágának. Megfigyelte, hogyan játszik egy jobbkezes gitáros, majd rá kellett jönnie, miként valósíthatja meg ezt bal kézzel. Ez a plusz, amellyel egy jobbkezes játékot balosra fordított át, és az improvizáció fontos tényező lehetett eredetiségében, illetve abban, hogy 23 éves korára túlszárnyalt mindenkit.

A hódítás vágya
Laterális gondolkodásnak nevezzük azt a készséget, hogy az egyén képes szokatlan összefüggések felfedezésére. Ugyanakkor a metaforikus minőségre is képes: meglátni egy dolgot egy másik értelemben. A balkezes géniuszokra e gondolkodás két formája jellemző különösképpen. Az egyik azon szükségszeríségen alapul, hogy meg kell tanulniuk a jobbkezes világban míködni. Ennek következtében a balkezesek kaméleonszeríen képesek változni a körülményeknek megfelelően. Más szinten felerősödik az átalakulás vágya, melynek legszélsőségesebb megnyilvánulási formája a kényszeres hódító, aki megragadja a hatalmat, majd belevág a világ újjáalakításának lehetetlen feladatába. A balkezesek ezért a változások született ügynökei. A fajfennmaradás szempontjából ez akár evolúciós szerepük is lehet.

Balnak jobb a kézfogás
Amikor az emberek üdvözlésképpen jobb kezüket nyújtják, egy Julius Caesar által meghonosított szokás szerint járnak el. A kézfogás óvatos eljárás annak kifejezésére, hogy két idegen megbízik egymásban. Egymás kezét fogva bizonyosan nem szúrja le egyik fél a másikat. De vajon a balkezes császár miért a jobbkezes kézfogást hagyományozta ránk a férfias üdvözlés elsődleges formájaként? Erre egyszerí a válasz. Mert így szabad bal kezével támadhatott, míg jobbkezes partnere ügyesebb kezével az udvariasság szabályainak tett eleget. Sajnálatos módon azonban Caesar így sem tudta elkerülni, hogy hátulról ledöfjék.

Baluralom az utakon
A Napóleon által bevezetett reformok között találjuk azt a gyakorlatot, hogy jármível az út jobb oldalán kell haladni. A feudális korban a forgalom jobbára a bal oldalon zajlott. Ennek oka az volt, hogy a jobbkezes kocsisok a gyeplőt a bal kezükbe áttéve kezet tudtak fogni a szembejövőkkel – vagy fegyvert foghattak rájuk. A jobbra tartás szabályát a jakobinusok vezették be 1794-ben. &Uacutej utakat építve és Európa nagy részét meghódítva Napóleon ragaszkodott a jobb oldali közlekedéshez. Sokak szerint e döntés oka, hogy balkezesként fenn akarta tartani magának az előnyösebb védekező pozíciót. A napóleoni kor végére már szinte egész Európa jobb oldalon közlekedett. A kivételt főként a Napóleonnal szembeszálló koalíció tagjai jelentették: Nagy-Britannia, Oroszország, Finnország, Svédország, Olaszország és a Habsburg Birodalom. Ma már Nagy-Britannia kivételével ezekben az országokban is jobb oldalon halad a forgalom. Finnország 1858-ban váltott, Oroszország a bolsevik forradalom idején, Olaszország és Portugália az 1920-as években, míg az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai akkor, amikor Hitler lerohanta őket. Európában Svédország állt át legkésőbb, 1967-ben.

A kívülállók magánya
Sok kimagasló balkezes szinte elszigeteltségfüggő, így elméjüket úgy szentelhetik balkezes gondolataiknak, hogy nem kell megalkudniuk a jobbkezes világ kívánalmaival. Amikor azonban mégis kénytelenek kölcsönhatásba lépni vele, mint ahogy erre óhatatlanul sor kerül, intuíciójuk kisegíti őket. De alapállásuk meghatározó eleme a paranoia, amely bénító bizonytalanságérzetet, üldöztetési mániát és nagyzási hóbortot válthat ki, és ezért zsenialitásukat a társadalom nehezen ismeri fel és el. Zseninek lenni keserí dicsőség: egyszerre áldás és átok, hogy kisebb tévedésektől eltekintve szinte mindenben igaza van. A zseni különc, klasszikus esete a balkezesnek, aki egyedisége miatt sosem illik igazán az őt körülvevő társadalmi közegbe.

Alfa-hímek és nőstények
Egy elmélet szerint a balkezesség kialakulása arra vezethető vissza, hogy a magzatra több tesztoszteron hat a méhben, ez ugyanis kedvez a jobb agyfélteke fejlődésének. Ezért nem meglepő, hogy a férfiak – akiknek 12 százaléka balkezes – 50 százalékkal hajlamosabbak a balkezességre, mint a nők a maguk 8 százalékával. De ez lehet a magyarázata annak is, hogy olyan balkezes nők, mint Jeanne d’Arc alfa-hím módjára viszonyulnak az élethez. Jeanne d’Arc dühe és harci kedve az orléans-i csata kezdetétől nyilvánvaló volt. A sereg élén harcolt, mikor egy nyíl eltalálta a bal vállát, és 15 centiméter mélyen belefúródott. Kihúzta a nyilat, társai állati faggyúval kezelték a sebét, egy kicsit pihent, majd újra csatlakozott a sereghez, amivel nagyban felkorbácsolta a franciák harci kedvét. Mikor este nyolckor visszavonulót fújtak, Jeanne ügyet sem vetett rá. Talpon maradt, és embereivel – egy várárkon átkelve és a várfalakra hágva – rohamra indult. Zászlóvivője kimerülten rogyott össze mellette, és átadta a lobogót Jeanne egy másik emberének. Ennek láttán a lány dühbe gurult, és az angolok kőzáporának fittyet hányva maga vitte tovább a zászlót. A harcosok visszatértek a csatába: reggelre az angolok tábort bontottak, és Jeanne-t, aki imígyen belekóstolt a győzelem ízébe, ekkor nevezték el orléans-i szíznek.

Az árnyékos oldal
A balkezesek hajlamosabbak a skizofréniára, mint a jobbkezesek. Ez lehet az árnyoldala annak a nagyfokú érzékenységnek, amely gyakran tetten érhető náluk. Egyes kutatások szerint a balkezes emberekben erősebb a skizoid hajlam, sőt azok, akiknél fennáll ez az adottság, de nem lesznek skizofrének, többnyire jobbak a laterális gondolkodás terén, mint azok, akikben nincs jelen. Nietzsche jelentős míveit már megírta, de zsenialitásának elismerése még váratott magára, amikor 1889-ben egy szép napon, az olaszországi Torinóban átölelte egy ló nyakát – melyet éppen korbáccsal ösztökélt a kocsis –, majd összeesett. Magához térve barátait és Európa politikai vezetőit levelek özönével árasztotta el, melyeket filozófiai írásainak két szereplője, Dionüszosz és a Megfeszített nevével írt alá – mindez nyilvánvalóan skizoid viselkedésre vall. A sors iróniája, hogy Nietzsche épp akkor omlott össze, amikor munkásságát végre kezdték elismerni. Ezután még 10 évet élt, előbb elmegyógyintézetben, aztán anyja, majd nővére viselte gondját, miközben egyre mélyebb katatóniába esett. §