A Titanic rendezője meghódította a Mariana-árkot

James Cameron sikeresen visszatért a felszínre, miután közel 11 km-es mélységbe süllyedt a Csendes-óceán vizében.A rendező kalandját a Deepsea Challanger elnevezésí, egy fő szállítására képes speciális tengeralattjárón hajtotta végre. A merülés több mint két órát vett igénybe, és Cameron további három órát töltött a Csendes-óceán mélyén, mielőtt újra a felszínre emelkedett.
Ez az akció mindössze a második sikeres próbálkozás a Mariana-árok meghódítása terén. 1960-ban Don Walsh, az amerikai haditengerészet tisztje, és a svájci Jacques Piccard óceonográfus jutott el a földkéreg legmélyebb pontjára. Tengeralattjárójuk azonban annyira felkavarta a fenék iszapját, hogy alig láttak valamit és húsz perc után ismét emelkedni kezdtek.
A Titanic rendezője egy álom beteljesülésének nevezte sikerét.  Az általa „függőleges torpedó” néven emlegetett tengeralattjáró a legnagyobb titokban épült mérnökcsapata segítségével Ausztráliában. A hajó 11 tonna súlyú és 7 méteres hosszúságú, számos robotkarral szerelték fel, hogy képes legyen föld- és kőzetmintákat gyíjteni az óceán fenekéről. A kicsiny fülke, amelyben a rendező elhelyezkedett, vastag acélból készült, hogy hatékony ellenállást biztosíthasson a víznyomás ellen, míg a hajó többi részét szintetikus habból formálták.
A Deepsea Challanger-t természetesen speciális kamerákkal és lámpákkal is felszerelték, így az úszó tv-stúdió tökéletes képeket készíthetett a Mariana-árok élővilágáról és környezetei viszonyairól.
Cameron elképzelései szerint a most megtett út csupán a nyitánya egy alaposabb kutatási folyamatnak. Reményei szerint a tengeralattjáró a mélytengeri kutatások hatásos eszközévé válhat. Tudósok többek közt szeretnék megérteni a mélytengeri árkok szerepét a földrengések kialakulásában.  Az óceán mélyén húzódó tektonikus földlemezek mozgása és ütközése ugyanis komoly szerepet játszhat az olyan hatalmas rengések létrejöttében, mint ami 2011 elején pusztított Japán partjainál.
Vannak azonban, akik szkeptikusan tekintenek a legénységgel ellátott tengeralattjárók szerepére.
„&Uacutegy gondolom, hogy amit James Cameron elért az az emberi igyekezet és technológia szép eredménye. De az embereket szállító tengeralattjárók tudományos szerepe korlátozott, leginkább annak a ténynek köszönhetően, hogy valaki ül bennük. A távirányításos vagy automata jármívek sokkal nagyobb mennyiségí és hasznosabb adatot tudnak begyíjteni kevesebb pénzért” – mondta dr. Alan Jameison, az Oceanlab munkatársa.
Mások viszont már olyan eszközöket terveznek, amivel turistalátványossággá változtathatnák a Föld legmélyebb pontját: a floridai központú Triton egy olyan, hatalmas, üvegfelülettel szerelt hajót építene, amivel bárkit levihetne ebbe a mélységbe, aki kifizeti a 250 000 dolláros jegyet.