&Uacutejraéled a görög vulkán

A lehetséges kitörés nem lesz olyan méretí, mint a Szantorini szigetét a bronzkor idején elpusztító robbanás.

Szantorini alapvetően egy irdatlan erejí vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten, és amely a jelenlegi geológiai formák kialakulásához vezetett. Látványos szépsége a szigetet Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tette.
2011 januárja óta számos földrengés rázta meg a tájat, ami által Szantorini vulkanikus felszíne mintegy 140 milliméterrel megemelkedett. A tudósok szerint mindez annak köszönhető, hogy a folyékony magma mozgásba kezdett a felszín alatti üregekben.
„Messze vagyunk azonban még attól, hogy biztosan meg lehessen jósolni a vulkán kitörését. Mindenesetre, ha be is következik ez a természeti jelenség, kicsi a valószínísége annak, hogy olyan rettenetes robbanásra kerüljön sor, mint ami i.e. 1600 körül következett be Szantorinin” – mondta Andrew Newman geofizikus, a Georgiai Míszaki Tudományok Intézetének munkatársa.
Az ókori robbanás hamufelhővel árasztotta el a Földközi-tenger medencéjének keleti területét, és feltehetőleg hozzájárult a minószi kultúra hanyatlásához. Szintén ez a vulkánkitörés adhatta az alapot az elsüllyedt földrész, Atlantisz legendájához.
Kisebb kitörésekre egyébként már korábban is sor került a görög szigeten, a legtöbb jelentés az 1950-es évekből származott, de ezek egyike sem volt túl súlyos.
A szigetország hatóságai mindenesetre összehívtak egy szakértőkből álló bizottságot, annak érdekében, hogy a vulkán monitorozásának pontos lépéseit meghatározzák.