A Föld körüli pályán huzamosabb ideig tartózkodó asztronauták látása és agyfunkciói is sérülhetnek a legújabb kutatások alapján.27 írhajóson elvégzett mágneses rezonancia (MRI) vizsgálat mutatott rá arra a nem túl kedvező tényre, hogy az írbéli viszonyok hatására koponyaíri nyomásfokozódás alakulhat ki az asztronauták szervezetében, ami aztán könnyen vezethet látási problémák kialakulásához.
A tanulmányt a Journal of Radiology hasábjain publikálta Larry Kramer professzor, a Texasi Orvosi Egyetem munkatársa. Kutatócsapata olyan írhajósokat vizsgált, akik 30 napnál többet tartózkodtak az írben uralkodó súlytalanság viszonyai között.
A tudósok több asztronauta esetében bizonyítékot találtak a látóidegeket körbevevő agy-gerincvelői folyadék felhalmozódására, és egyes írhajósoknál elváltozások történtek az agyalapi mirigyek míködésében is. Ez azért lényeges, mert az agyalapi mirigyek olyan hormonok kiválasztásában és tárolásában vesznek részt, amelyek fontos testfunkciókat vezérelnek.
Az írhajósok egészségi állapotát rendkívül szigorúan és folyamatosan monitorozzák. A súlytalanság állapotában eltöltött huzamosabb időtartam hozzájárulhat a csontsíríség ritkulásához és izomsorvadáshoz. Szintén veszélyeket rejthet magában a Napból érkező radioaktív sugárzás.
Többek között ezen tényeknek is köszönhető, hogy a Nemzetközi Űrállomáson az asztronauták legfeljebb hat hónapos küldetésen vehetnek részt. Mindazonáltal, ha a jövőben megvalósulna egy Marsra tartó küldetés, akkor az az út oda-vissza valószíníleg több mint egy évet venne igénybe.
A NASA orvosi stábja is megvizsgálta a tanulmányt, de egyelőre úgy vélik, hogy a kimutatott elváltozások aránya nem olyan számottevő, hogy jelentős aggodalomról lehetne beszélni.
„A NASA előkelő helyen szerepelteti ezt a problémát a kockázati listán, átfogó programot kezdeményezett, hogy kivizsgálja a folyamat mechanizmusát, és következményeit, és tovább folytatja a helyzet monitorozását” – mondta William Traver a Johnson Űrközpont vezetője.
