Hirtelen szívhalál

Azt hittük, hogy benne lakik a személyiségünk. Van jószíví ember és van, aki gonoszságot hordoz a szívében. Aztán megtanultuk, hogy az egész csak egy izmokból álló szivattyútelep. Mégis a szívünkhöz kapunk, ha hirtelen izgalom ér, a szívünk betegszik meg, ha nem bírjuk tovább a keseríséget. És a világ szakemberei is a szív és érzelem összefüggéseiben keresik a túl gyakori szívhalál okait..1983. november 19-én késő este Maryland államban a hatvanesztendős Pearl Pizzamillo motelje portáján üldögélt. Hirtelen felcsapódott a bejárati ajtó és berohant egy ember. – Pénzt az asztalra!A megrémült nő összekapart mindent, és 176 dollárt adott át a rablónak. Amikor az eltínt, a nő azonnal tárcsázta a rendőrséget. Ezután hirtelen rosszul lett. Fuldokolva szedte a levegőt és a szívéhez kapdosott. Sürgősen bevitték a legközelebbi kórházba, de a súlyos ritmuszavar ott sem színt meg. Az idős hölgy a rablás után két órára meghalt. Azelőtt soha semmi baja nem volt a szívével. Még csak magas vérnyomásra sem panaszkodott.

A rablót elkapták. Bíróság elé került, ahol a többrendbeli rabláson kívül gyilkosság is szerepelt a vádpontok között. Pizzamillo asszony halálát ugyanis az ügyész gyilkosságnak minősítette. Az orvos szakértő véleménye szerint közvetlen összefüggés állt fönn az asszony ijedsége és szívmíködésének leállása között. Ennyi elég is volt a bíróságnak ahhoz, hogy a húszesztendős rablót előre megfontolt szándékból elkövetett gyilkosság bínében vétkesnek mondja ki.

Ha pontosabban akarunk fogalmazni, azt kell mondanunk, hogy szívmíködési rendellenességből fakadó hirtelen halál végzett Pizzamillo asszonnyal. Ez a betegség szedi a legtöbb áldozatot manapság az iparilag fejlett országokban. Csak az Egyesült &Aacutellamokban háromszázezer áldozata van évente, s ebből kétszázezer a férfi. A szívmíködés hirtelen leállásának számlájára írják az összes haláleset egyharmadát. A férfiak esetében ez a halálok egymaga többször szerepel, mint a rákbetegség összes fajtái együttvéve. Az áldozatok nagyobb része ereje teljében lévő felnőtt. Munkájukba merülnek, dolgozgatnak a kertben, vagy éppen kocognak, amikor valamilyen titokzatos belső kataklizma váratlanul kikapcsolja a szívmíködésüket… örökre …

Elromlik egy agyi kapcsoló?
A szívmíködés leállása miatti halálokok között az egyik leggyakoribb a szívinfarktus, amit a köznyelvben ma is sokszor szívgörcsnek hívnak. Ennek okozója a koronaér elmeszesedése. Ez a betegség gyakorta jó előre hírt ad magáról, legalábbis a típusos esetekben. Egyre erősebb szívszorulások és fulladások érezhetők, majd néhány hónap vagy egy esztendő elteltével a szív főverőereit annyira eltömítik a zsírlerakódások, hogy ezek többé nem képesek elegendő oxigénnel telített vért juttatni a szív izomzatába.

Az ilyen beszíkült artériában trombózis jön létre (vagyis az alvadást előidéző vérlemezkék összetorlódnak), és a szívizom bizonyos területein megszínik a vérellátás. A trombózisos ér által ellátott izomszövetek kezdenek elhalni, az érhálózatnak megfelelően ék alakban.A végzetes kimenetelí esetek másik csoportjában hirtelen leáll a szív és néhány percen belül bekövetkezik a halál. Ez az esemény többnyire azzal kezdődik, hogy erős elektromos impulzusáradat indul meg, ami kizökkenti munkaritmusából a szívet. A boncolási eredmények szerint azonban a hirtelen halál áldozatai között tizenöt-húsz százaléknak semmiféle koronaér-elmeszesedési tünete nem volt, ötven százalékuk nem is dohányzott, nem szenvedett magas vérnyomásban, nem volt elhízott és esetükben a vér koleszterintartalma is normális volt. Háromnegyed részüknél korábban nem volt észlelhető semmiféle infarktus előtti tünet. Egyszóval a hirtelen halál eseteinek túlnyomó többsége nem magyarázható valamilyen szívbetegség vagy valamelyik kockázati tényező egyenes következményeként.  

Vannak, akik megpróbálják kifürkészni azokat a bonyolult és nehezen észlelhető mechanizmusokat, amelyek segítségével az agy a szívmíködést irányítja. James Skinner, a Houstoni Egyetem ideggyógyász szakorvosa ezt mondta: „&Uacutegy véljük, hogy létezik valamilyen vegyi anyag, talán neuropeptid vagy enzim, amely az agy homloklebenyeiben koncentrálódik, s amely egyeseknél nem úgy míködik, ahogy kellene. Az intellektust ez nem zavarja meg, de az érzékelés vagy az emlékezet specifikus és erős hatással van a halálos végí történésekre.
Ez akkor fordul elő, ha valamilyen stresszhelyzet adódik, illetve koronaér-megbetegedés vagy más, szívfibrillációt okozó tényező jelentkezik.”

Skinner véleménye szerint egyes embereknél ez az anyag zavart okoz az agyban, amely egyébként pontosan meghatározza, hogy mikor van szükség gyorsabb szívverésre. Az egészséges embereknél a homloklebeny ellenőrzése alatt tartja a megfelelő vészjeleket. A valamilyen kór által megtámadott betegeknél viszont elromlik a kikapcsoló berendezés; ez az üzemzavar vezethet azután a szívritmus zavarához, s végül a hirtelen halálhoz.

Adrenalinlöketek
Skinner nehéz feladatot tízött maga elé: meg akarja találni a halált hozó vegyület ellenmérgét. Kutatásaiban szakít a hagyományos utakkal. A kutatók sokáig ellenezték azt a felfogást, amely a lelki történésekkel hozza összefüggésbe a hirtelen halált. A helyzet azonban megváltozott, amikor a hirtelen halál körülményeit és előfeltételeit létrehozó pszichoszociális tényezőkre vonatkozó megfigyelési adatok száma erősen megnövekedett.

A megfigyelések több érdekes összefüggést tártak fel.

• A szívmíködés hirtelen leállása következtében meghaltaknak körülbelül húsz százalékát előzőleg szívritmuszavar miatt reanimációban részesítették, sokuk pedig a halált megelőző napokban súlyos stresszen esett át.
• A nemrégen megözvegyültek között a hirtelen szívleállás mint halálok negyven százalékkal többször fordul elő, mint az ugyanabba a korcsoportba tartozó nős férfiak között.
• A szív- és érrendszeri megbetegedéssel összefüggő halálozás a férfiaknál jelentősen megnő a nyugdíjazás előtti és utáni egy évben. Nyilvánvaló az életmód változása okozta megrázkódtatás szerepe.
• A katecholaminoknak nevezett vegyi anyagok beáramlása szakadást idézhet elő a szívizom rostjaiban. Ezek az anyagok egyébként a mellékvesében és a szimpatikus idegrendszerben képződnek súlyos stresszhatás idején.

A szívinfarktus által hátrahagyott sebhely szövete elektromos szempontból holt zónát jelent, ennek következtében rövidzárlatok keletkezhetnek a szív elektromos vezetékrendszerében. Ugyanezt az elektromosan holt zónát létrehozhatják bizonyos vegyi anyagok is, amelyeket különleges izgalmi állapotban vagy megrázkódtatás hatására választ ki szervezetünk. A szívhez jutva ezek tehát megzavarják az elektromos háztartást.

Komoly adatok bizonyítják, hogy a szívritmus jelentősen megváltozhat, válaszképpen például olyan stresszhelyzetekre, mint egy gyílésen való felszólalás vagy nagy forgalomban az autóvezetés.Kimutatták, hogy az ismétlődő érzelmi reakciók idővel szintén összeborzolhatják a szívizomszövet rostjait, megzavarhatják az elektromos jelek áramlási rendszerét. A hirtelen idegesség vagy harag által kiváltott adrenalinlöket, mint kiderült, ezer és ezer apró koronaér keresztmetszetét szíkíti, a szív pedig ennek kiegyenlítésére növeli a továbbított vér nyomását. Más szóval hirtelen a szükségesnél nagyobb, ugyanakkor haszontalan munkára kényszerül.A hirtelen szívhalál és az áldozatok érzelmi állapota közötti összefüggésre vonatkozó adatok birtokában a kutatók megpróbálják megtalálni a halál elektrokémiai hírnökeit.

Végső dobbanás
Skinner több mint tíz éve tanulmányozza a sertéseket, amelyek gyakran kimúlnak a rémülettől, amikor törik-tapossák egymást a vágóhíd felé robogó teherautón. Azzal kezdte, hogy szinte teljesen elzárta a koronaartériákat, így modellezte a súlyos szívbetegséget. Azután kimutatta, hogy az agy megfelelő részeinek elektromos ingerlésével könnyí kiváltani a ventrikuláris fibrillációt. Végül pedig azt bizonyította be, hogy az idegek egyszerí ingerlésével is elő lehet idézni a fibrillációt, nem is kell hozzá elzárni az artériákat!

Következő lépése az volt, hogy az agyban kémiai információt előállító 50–100 milliárd sejt között felkutatta azokat a különös neuronokat, amelyek a „halál üzenetét” közvetítik. Legfőbb kutató- és munkaeszközei vékony fagyasztó tíszondák voltak. Ezeket fájdalommentesen bevezette a malacok agyába, hogy elfagyassza velük az idegszövet egyes, mikroszkopikus méretí területeit. Munkálatainak legnagyobb része olyan agyterületekre irányult, amelyek a stresszhatásokat fogják föl és a vérnyomást szabályozzák. Észrevette, hogy meghatározott neuroncsoportok elfagyasztásával a malacok szívét érzéketlenné lehet tenni a fibrilláció iránt.Ezután Skinner azzal foglalkozott, hogy felderítse a fibrillációs utasítás szívbe vezető útvonalát. Rájött, hogy a jelek az elülső agylebenyekben keletkeznek és az agyalapi mirigyen, a hipotalamuszon, valamint az agytörzsön keresztül futnak le.

Az agytörzs a szívvel a vegetatív idegrendszer leágazó idegein át kapcsolódik össze. Ezek a hosszú-hosszú idegpályák olyan labirintust alkotnak, hogy ha minden szakaszukat végig akarták volna szondázni a fagyasztótíkkel, akkor valóságos típárnává kellett volna változtatniuk a szerencsétlen malacokat. A dolgot még az is bonyolítja, hogy amikor meghatározott idegek a míködés gyorsítására felszólító sürgős üzenetet visznek a szívbe és más fontos szerveikbe, akkor más, a paraszimpatikus rendszerhez tartozó idegleágazások valószíníleg erre úgy reagálnak, hogy a riadójeleket kioltó jelek áradatát indítják útnak. Skinner feltételezi, hogy a hirtelen szívhalál beállásában nem egy jelzés a vétkes. Valószíníleg a két, egymás ellen küzdő idegrendszer – a szimpatikus és a paraszimpatikus – harcának végeredménye a végső dobbanás.

– Az emberi agyban körülbelül tízezer különböző fajta neuropeptid van – mondja Skinner. – Ezek mindegyikének megvan a maga feladata, hogy megállapítsa, mely idegsejteknek kell megállnia és kikapcsolódnia, illetve melyeknek kell aktívabban dolgoznia és kiválasztania a nagy hatású neurotranszmittereket. Reméljük, sikerül ezek közül kiválasztani azokat, amelyek semlegesítenék a kóros neuropeptidet és lehetővé tennék a nagyagy kérgének idegsejtjei számára, hogy beszüntessék a veszedelmes halálüzengetést.Akkor aztán ellenőrzésünk alatt tarthatjuk a hirtelen szívhalál kialakulásának folyamatát.Skinner optimizmusának részben egy új technika az alapja. Ennél az eljárásnál komputer olvassa le az elektroencefalogram görbéit, hogy megfigyeljék, bizonyos események hatására hogyan változnak meg az agyhullámtípusok. Skinner megtalálta azoknak a különleges, lassú hullámoknak a kezdőpontját, amelyek a kísérletileg előidézett nyugtalanság idején jelentkeznek az agyban. Eredményeiből az a következtetés adódik, hogy az agy első, értékelhető aktivitása a nagyagykéregben mutatkozik, majd a későbbiekben a folyamat végighullámzik az agy magasabb központjai felé.

&Oumlnként kívánt leállás
A kardiológusok és ideggyógyászok egyre nagyobb figyelmet fordítanak az agy azon anyagainak míködésére, amelyek a szimpatikus idegrendszer és a szív közötti úton az emocionális láncreakciók menetét szabályozzák. A kutatók számos kérdést is vizsgálnak, például: lehet-e diétával hatni az agy szerotoninszintjére? A szerotonin a legnagyobb hatású neurotranszmitter, amely megakadályozza azon anyagok erős, lökésszerí áradatát, amelyek például akkor, amikor rémület fogja el az embert, képesek kárt okozni a szívben. Egyes kutatók azt állítják, hogy a szerotoninszint nagyon erősen csökkenhet a depressziós időszakokban; e szint változásainak figyelemmel kísérésével előre lehet jelezni az öngyilkossági hajlandóságot. Elfogyasztja a szerotonint a mértéktelen alkoholizálás is, holott az alkohol már önmagában is képes arra, hogy hajlamosítsa a szívet a hirtelen leállásra.

A szerotonin a triptophan neví aminosavból épül fel, amelynek mennyisége, ismereteink szerint megnövekszik akkor, ha májat, tojást és tejet eszünk. Vagyis éppen olyasmit, amit egyébként a kardiológusok tanácsára gyakran kihagynak a betegek étrendjéből! Az Egyesült &Aacutellamokban szerotoninkutatások során most nemcsak a táplálék szerepét tanulmányozzák, hanem azt is, hogy hogyan szabályozzák az agy anyagai a szerotoninkiválasztást, s hogy ez utóbbi milyen kapcsolatban áll a hirtelen szívhalál iránti hajlammal.

A hirtelen szívhalál problémáinak kutatása elvezet bizonyos mélyebb pszichológiai és fiziológiai kérdésekhez is. Kimeríti-e az ember akaraterejét és szívét minden kisebb-nagyobb haragra gerjedés vagy emelkedő vérnyomás, növelve ezzel a hirtelen szívhalál kockázatát? Van-e az egyén tudatában valami olyasmi, ami a túl sok bánat és lelki baj nyomására végül is míködésbe lép és elküldi a szívizomhoz a maga saját halálhírnökét”? Nem húzódik-e meg sokkal nagyobb mértékí „önkéntesség” e nagyszámú haláleset mögött, mint ahogy azt ma sejtjük? Ezekre a kérdésekre egyelőre senki sem tudja a választ. De ez nem jelenti azt, hogy a válaszok nem is léteznek. §

  • Az írközpont halottai
    A hatvanas években észrevették, hogy a Kennedy írközpontban dolgozó fiatal szakemberek között megnőtt a hirtelen halálesetek száma. Abban az időben az amerikaiak az Apolló-programon dolgoztak. Az ilyen tragédiák itt kétszer olyan gyakran fordultak elő, mint a hasonló korosztályú, más munkahelyet választó fiatalok körében.– A CIA már arra kezdett gyanakodni, hogy megmérgezik őket – mesélte R. Elliot, aki a NASA kardiológus-szaktanácsadója volt. – Aztán rájöttek, hogy ezek között az emberek között gyakoribb a válás, az alkoholizmus és az öngyilkosság is. Kiderült, az egésznek az oka: a személyi állományt körülbelül nyolc év alatt 30 ezerről 14 ezerre építették le.A fiatal szakemberek tudták, hogy helyzetük bizonytalan. Elliot elmondta, hogy a boncolások során kiderült, a meghaltak több mint nyolcvan százaléka szívizombántalmakban szenvedett, az átélt stresszhatások következtében. Pedig mindannyian értékes szakemberek voltak, akik már bizonyították, hogy nem érdemlik meg az elbocsátást.

  • Mi újság ’87 óta? 

    Nem érkezik az agyból halálkódMegkérdeztünk egy szakértőt, hogy az elmúlt években milyen változások történtek, milyen új kutatási eredmények születtek a hirtelen szívhalál megítélésében, és vajon megválaszolhatók-e ma a fenti kérdések:– Valóban léteznek válaszok a kérdésekre – mondja Prof. Papp Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. – A hirtelen szívhalál kialakulásának a haragra gerjedés csupán egy faktora, amely önmagában nem képes arra, hogy ekkora bajt okozzon. A szervezetben ugyanis olyan védekezőrendszerek míködnek, hogy több tényező együttes hatása tud csak ilyen változást előidézni. Vannak speciális helyzetek, mint például a magas vérnyomás vagy súlyos agyi érbetegség, mikor a feszültség halálhoz vezethet, de önmagában a harag, a bánat, a lelki baj nem okoz halált. Ha azonban tartós a stresszhatás, kialakulhat a distressz, ami azt jelenti, hogy nem oldódik fel a stresszállapot, s ez megemeli a vérnyomást, amely a szívre egyre nagyobb terhet ró. A megnövekedett koleszterinszint, a zsír felhalmozódása az érben foltokat, ún. plakkokat hozhat létre az érfalon. Bármilyen fizikai aktivitás vérnyomás-emelkedéssel és pulzusszaporulattal jár, s ha hirtelen megemelkedik a vérnyomás, a lerakódott plakkok miatt teljesen elzáródhat az ér belső felülete, ami trombózishoz vagy akár szívhalálhoz vezethet.Egy szemléltető példa lehet a róka és a nyúl esete. Az egészséges nyulat nem tudja elkapni a róka. Csak akkor tudja megszerezni a prédát, ha annak a stressz hatására rohanás közben hirtelen megemelkedik a vérnyomása, szaporodik a pulzusa, és feldobja magát. Beáll a hirtelen szívhalál.

    A másik lehetőség, hogy a nyúl elfut, s a rókának gyengébb, betegebb áldozat után kell néznie. A stresszhelyzet megoldódik. Az embert viszont virtuális stresszhatások is érhetik. Mikor a tv előtt ülve beleéljük magunkat az áldozat szerepébe, ugyanazok a hormonális változások érnek bennünket, mint a valós életben. A stressz azonban nem oldódik meg, csatornát váltunk, és szembetaláljuk magunkat egy másik stressz-szituációval. A tv-mísorok által kiváltott negatív stressz és a tartósan rossz közérzet rontja az immunrendszer állapotát, és alapvetően csökkenti a védekezőmechanizmusok hatékonyságát. Olyan direkt kapcsolat azonban nincs, amely előidézné, hogy stressz hatására az agyban lévő vegyi anyag halálos üzenetet küldjön a szívnek. Skinner elgondolása, hogy az agyban a lassú hullámok lehetnek a kiváltó okok, szintén vakvágány. Az álomfázis valóban lehet olyan hatással, amely terhet jelenthet az agynak és a szervezetnek, de olyan direkt információt, amely a szív megállásához vezethet, nem küldhet az agy. A szívnek betegnek kell lennie, hogy az olyan tragédia, mint a hirtelen szívhalál bekövetkezhessen. Nem létezik halálkód. Skinner azon feltételezése tehát, miszerint a hirtelen szívhalál beállásában nem egy jelzés a vétkes, helyes.

    A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer rendkívül bonyolult kapcsolatban áll a szívvel, amely sokkal összetettebb módon míködik. Ma már tudjuk, hogy a régen megmagyarázhatatlan esetekben, például fiatal és teljesen egészségesnek tínő embereknél mi okozhatta a szívhalált. Ha a hirtelen fellépő koszorúérgörcs nyomán vérrög alakul ki, amely az illető halálához vezet, azt a későbbiekben nem mindig lehet kimutatni. Olyan vérrögoldó mechanizmusok léphetnek fel ugyanis a halál beálltát követően, amelyek teljesen feloldják a rögöt, és csak a szövettani vizsgálatok elvégzése során veszik észre a szívizomelhalást. A kiváltó okok között a negatív stresszhatások mellett az egyik legelső helyen áll a táplálkozás. Ma olyan ételeket és italokat fogyasztunk, amelyek tele vannak káros vegyi anyagokkal, s ha ezek felhalmozódnak a szervezetben, az érelmeszesedéshez és később súlyos betegségek kialakulásához vezethet. Ezért a legjobb, amit tehetünk, ha sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, és minél többet mozgunk.