Magyar feltárás Egyiptomban

Egy nemzetközi kutatócsoport- köztük több magyar tudós- tárta fel II. Szenvoszret fáraó síremlékének két áldozati termét. A több évre tervezett kutatási programban többek közt angol, lengyel és egyiptomi tudósok is részt vesznek.

A Kairótól délre található El-Lahun Egyiptom egyik
legfontosabb kulturális emlékhelye volt, melyből még ma is kiemelkedik a fáraó
piramisa. Az akkori város az első időkben az építkezésre odaérkező munkások
telephelye volt, később pedig itt állítottak kegyhelyet az elhunyt fáraó
emlékére. &Iacutegy nőtte ki magát a település, amely építkezési területből várossá
alakult. Az utcák egymással derékszöget zárnak be, így a város szerkezete
rácsos.

1888 és ’90 között a kiváló tudós, Sir William Matthew
Flinders Petrie egyszer már feltárta a kamrákat, de korának eszközeivel
képtelen volt a hatalmas mennyiségí lelet leltározására, másrészről csak azokat
a lelőhelyeket térképezte fel, melyek számára valamiért érdekesek voltak. &Iacutegy
utólag pedig már nehéz a leletek felfedezési helyét beazonosítani.

A tudósok szerint a halotti templomot az ókorban egyszer már
teljesen szétszedték, hogy más építkezéseken használják fel a mészkőtéglákat.

Többek közt vizsgálják azt is, hogy az állatáldozatok
hogyan, milyen sorrendben kerültek a kamrákba, ebből ugyanis következtetni
lehet a rituálé sorrendiségére is. Megtalálták az állatáldozat bemutatásához
használt eszközöket is, melyek nagy része teljesen ép.

A feltárást azonban nehezíti, hogy egy másik- egyiptomi-
kutatócsoporttól visszavonták az engedélyt, és, mikor a helyszíni szemlén
megbizonyosodtak róla, hogy szakszerítlenül végezték a munkájukat, az egész
ásatást lezárták, bizonyíték gyanánt. &Iacutegy most a nemzetközi kutatócsoport is
kényszerszünetet rendelt el.