Magyar feltárás Egyiptomban

Egy nemzetközi kutatócsoport- köztük több magyar tudós- tárta fel II. Szenvoszret fáraó síremlékének két áldozati termét. A több évre tervezett kutatási programban többek közt angol, lengyel és egyiptomi tudósok is részt vesznek.A Kairótól délre található El-Lahun Egyiptom egyik legfontosabb kulturális emlékhelye volt, melyből még ma is kiemelkedik a fáraó piramisa. Az akkori város az első időkben az építkezésre odaérkező munkások telephelye volt, később pedig itt állítottak kegyhelyet az elhunyt fáraó emlékére. &Iacutegy nőtte ki magát a település, amely építkezési területből várossá alakult. Az utcák egymással derékszöget zárnak be, így a város szerkezete rácsos.
1888 és ’90 között a kiváló tudós, Sir William Matthew Flinders Petrie egyszer már feltárta a kamrákat, de korának eszközeivel képtelen volt a hatalmas mennyiségí lelet leltározására, másrészről csak azokat a lelőhelyeket térképezte fel, melyek számára valamiért érdekesek voltak. &Iacutegy utólag pedig már nehéz a leletek felfedezési helyét beazonosítani.
A tudósok szerint a halotti templomot az ókorban egyszer már teljesen szétszedték, hogy más építkezéseken használják fel a mészkőtéglákat.
Többek közt vizsgálják azt is, hogy az állatáldozatok hogyan, milyen sorrendben kerültek a kamrákba, ebből ugyanis következtetni lehet a rituálé sorrendiségére is. Megtalálták az állatáldozat bemutatásához használt eszközöket is, melyek nagy része teljesen ép.
A feltárást azonban nehezíti, hogy egy másik- egyiptomi- kutatócsoporttól visszavonták az engedélyt, és, mikor a helyszíni szemlén megbizonyosodtak róla, hogy szakszerítlenül végezték a munkájukat, az egész ásatást lezárták, bizonyíték gyanánt. &Iacutegy most a nemzetközi kutatócsoport is kényszerszünetet rendelt el.