Egy 1980-as évektől szívgyengeség kezelésére alkalmazott módszert fejlesztettek tovább a Texasi Szív Intézet kutatói. A beültethető készülék előnye, hogy nem okoz vérrögöket és fertőzéseket, illetve nem használódik el.A két kutató, Billy Cohn és Bud Frazier míve segítségével – kísérleti alapon – már egy borjú és egy ember is teljes életet él. Az eddigi gépekkel ellentétben a ventrikuláris vagy szívkamrai segédeszköznél (VAD) nem lehet pulzust vagy szívverést tapintani, mivel a míszív nem pumpálja, csupán kis rotorlapátok segítségével keringeti a vért. A szerkezetet eredetileg úgy alkották meg, hogy csak a szív egyik oldalát segítse. A továbbfejlesztések által azonban két ilyen készülék összekapcsolásakor mindkét oldal keringése elindítható és fenntartható. A kísérleti borjú szívét eltávolították, és annak helyére ültették be a készüléket. A második tesztelést pedig már egy 55 éves férfin végezték, és az eredmények magukért beszélnek. Az első ilyen míszív prototípust egyébként 1969-ben Dr. Denton Cooley ültette be emberi testbe.
