Hosszú az út a csimpánztól az emberig

Kevesebb mutáció történik az átörökítés során, így lassabb lehet az evolúciós folyamat, mint ahogy eddig hitték.Az ember génkészlete 6 milliárd információ-egységből (nukleotidból) épül fel, amelynek felét az apa, felét az anya örökíti át utódjába. Egyetlen nukleotid hibás másolása esetén megváltozhat az örökítő anyag, új genetikai tulajdonságok keletkezhetnek, vagyis mutáció következik be. A folyamat az élőlényt érő külső hatásokra való válaszreakcióként, véletlenszeríen történik. A kutatók most először tanulmányozták két család teljes génkészletét, ezzel feltárva minden lehetséges eltérést a szülők és gyermekük között. 6000 lehetséges mutáció közül kellett azokat megtalálniuk, amelyek nem a gyermek élete során alakultak ki, hanem még a petesejtben vagy a spermiumban következtek be. Philip Awadalla, a Monterali Egyetem munkatársa által közölt tanulmány szerint az eddig feltételezett 100-200 hiba helyett azonban csupán ennek harmada történik meg az átörökítés során. A vizsgálat más meglepetést is okozott. Míg az egyik családban az apa a mutációk 92 százalékát, addig a másikban csupán a 36 százalékát okozta. Eddig azt feltételezték, hogy az apa nagyobb részben járul hozzá az elváltozásokhoz, ezek szerint azonban a szülők nemén kívül más, eddig nem azonosított tényező is meghatározza a mutációt. A felfedezés az egész evolúciós történetet átírhatja, ugyanis ha kevesebb mutáció történik, az evolúció is lassabban zajlik. Ezek szerint hosszabb út vezetett az emberré válásig.