Az óceánban egy acélragadozó áll lesben és csap le váratlanul. Az USS Texas tengeralattjárónak nincs vetélytársa.Haderejét a világon a legpusztítóbbak közé tartozó torpedók, rakéták és a különleges alakulatok egységei képezik. Küldetése, hogy megsemmisítő csapást mérjen az ellenségre a tengeren és a szárazföldön. E víz alatti csatahajót bámulatos technológiák teszik erőssé és hatékonnyá. Ez teszi láthatatlanná a több mint 100 méteres tengeralattjárót, és óvja a több mint 100 fős legénységet a mélységben – készen mindenfajta támadásra. A USS Texas és testvére, a USS Virginia a haditengerészet legújabb hajóosztályának tagja. A Texas a valaha épült legfejlettebb tengeralattjárók egyike: 115 méter hosszú, a tömege pedig 7900 tonna, mégis ugyanolyan könnyedén manőverezik a sekély, partközeli vízben, mint a nyílt óceánon.
A USS Texas két hajógyár, az Electric Boat és a Northrop Grumman közös alkotása. Egyike az első, kizárólag számítógéppel megtervezett amerikai hadihajóknak. A szík térben az embereknek, gépeknek, generátoroknak és hajtómíveknek is el kell férniük. A program az olyan apró részleteket is figyelembe veszi, mint a torpedócsövek fedelének nyitott vagy zárt állapota. Utolsó lépésként a szoftver a jóváhagyott terveket egyenesen a munkagépeknek továbbítja, amelyek az acélt darabolják, az elemeket formázzák, és a csöveket hajlítják.
A tengeralattjáró készítői hajdan a zsúfolt hajótestben dolgozva, belülről kifelé építették a hajókat. A mérnökök szerint ez olyan, mintha egy svájci órát a felhúzó nyílásán keresztül raknának össze. A Texas most az ellenkező irányba, kívülről befelé haladva készül. Külön modulban szerkesztik meg a tengeralattjáró valamennyi elemét, a gépházat, a torpedókamrát, és az idegközpontját, a parancsnoki vezérlőtermet. Az egyes elemek pontosan beilleszthetők a hajótestbe. Az ötletes tervezés önmagában még nem garantálja, hogy a Texas helytáll a valódi világban. A levegőtlen, sötét mélységek, a szörnyí nyomás és az ellenséges fegyverek világában.
Az óceán levegője
A gyárban töltött 5 év, egymillió alkatrész, 1500 kilométer vezeték, 14 millió munkaóra és több mint kétmilliárd dollár kellett ahhoz, hogy a USS Texas bevetésre készen álljon. A 7900 tonnás testet egy hatalmas, úszó szárazdokkba gördítik át. Az szállítja óvatosan otthona és legádázabb ellensége, a tenger felé. Egyetlen emberi ellenfél sem jelent ugyanis akkora veszélyt a tengeralattjáróra, mint az óceán. A Texas 118 embert szállít. A szuper tengeralattjárók legfontosabb feladata, hogy eljuttassa őket oda, ahol az ember nem maradhatna életben, sok száz méterrel a víz alá, és hónapokon át oltalmazza őket a nyomasztó mélységben. Mindenek felett szüntelenül biztosítania kell a legénység legalapvetőbb emberi lételemét: a levegőt.
Az első tengeralattjárók legénysége csak akkor vette észre, hogy fogytán az oxigén, amikor kezdték rosszul érezni magukat. A legénységet olykor valósággal megmérgezte a dízel és az akkumulátorok kipárolgása. A korábbi tengeralattjárók nagynyomású gáztartályokkal, a felszínről tiszta levegőt szívó csövekkel, vagy akár oxigént kibocsátó vegyszerekkel próbálták életben tartani a legénységet. A Texas fedélzetén viszont forradalmian új oxigénforrás míködik.
A személyzete még több száz méter mélyen is jobb levegőt szív, mint ön ebben a pillanatban. A fedélzeti érzékelők folyamatosan figyelik az ellátást. A szírők eltávolítják a szennyezést, a szén-dioxidot és a felesleges párát. A víz alatt a Texas meglepő forrásból pótolja a levegőt: magából az óceánból. Képes a tengervizet tiszta levegővé változtatni azáltal, hogy szétbontja kémiai alapelemeire, hidrogénre és oxigénre. A Texas egy óra alatt csaknem 6 és fél köbméter oxigént állít elő. Ez több mint kétszerese annak, amennyi a legénység életben maradásához szükséges. A tengeralattjárókban azonban sohasem lélegeznek könnyen. Minél mélyebben járnak, annál nagyobb a veszély. A Texas legnagyobb merülési mélysége titkos adat. A haditengerészet csak 250 métert ismer el. Ez az Eiffel-torony magassága.
A Texas fedélzetén az élet és a halál közötti határt csupán egy 7 és fél centiméter fémlap jelenti. Ám ez nem akármilyen fémlap. A nyomásálló szerkezeti acél elnevezése HY–100. Ez a valaha épített legerősebb tengeralattjáró-törzs. A Texas feladata nem csak a túlélés. Harcolnia és győznie kell. Ahhoz, hogy egy tengeralattjáró fegyverré váljon, két technikai adottság szükséges. A lopakodás és a tízerő. Az USA haditengerészetének Virginia osztályú hajói, a USS Texas és Virginia, a valaha épített legerősebb víz alatti fegyverek közé tartoznak.
Az ellenség megsemmisítésének kulcsa azonban az, hogy lássák és hallják, mielőtt az meghallaná őket. A szuper tengeralattjárót pedig a valaha készült leghatékonyabb, víz alatti szemekkel és fülekkel látták el. A régi tengeralattjárók periszkóppal fürkészhették a felszínt. Nem láttak néhány kilométernél távolabbra. A szuper tengeralattjáró viszont az írkorszak kameráin át nézi a világot, amelyek több tíz kilométeres távolságra is ellátnak. A kamerák éles képet továbbítanak a vezérlőbe. A céltárgy mintegy 17 kilométerre van. Közelről is megfigyelhető. A kép kinagyításával azonosítható. Infravörös lézerrel míködő távolságmérő tudatja a legénységgel a célpont, egy ellenséges hajó távolságát. A Texas befogja a célt. Ideje, hogy elpusztítsa.
Torpedó levegőburokban
A torpedó még ma is a tengeralattjárók jellegzetes fegyvere. Híressé a második világháborúban vált, amikor a német tengeralattjárók rajokban, az úgynevezett farkasfalka-stratégiával vadásztak a szövetségesek hadihajóira. A szuper tengeralattjáró viszont egyszemélyes farkasfalka. 38 torpedót szállíthat. Háromszor annyit, mint a VII. típusú német U-boat. Az orrában lévő négy 533 milliméteres csőből torpedók és rakéták is kilőhetők.
Azelőtt az embereknek kézzel kellett mozgatniuk és betölteniük a kéttonnás torpedókat. Lassú és veszélyes mívelet volt. Ma minden automatikus. A torpedókezelők harmadannyi idő alatt tudják betölteni és újratölteni a csöveket. A torpedót nagy nyomású víz löki ki a tengeralattjáróból a célpont felé. Dupla hajócsavarját belső égésí motor hajtja meg. A szonár látja a célt. A torpedó zavartalanul célra tart. A torpedó azonban nem vakon repül: az irányzórendszerhez csatlakozó kábelt húz maga után, és a tengeralattjáró adatai alapján tájékozódik. A bomba 32 csomóra, több mint 55 kilométer per órára gyorsul. A hatósugara 13 kilométer. A célponthoz közeledve a kábel leválik, és a torpedó saját szonárberendezése veszi át az irányítást. A torpedó robbanóanyagának ereje 540 kilogramm TNT-ével egyenértékí. A torpedó látja a célt. Ha a torpedó elvéti, akkor tesz egy kört, és újra támad. A hajó alatt robban fel.
A szuper tengeralattjáró torpedóinak mégis van egy hibája. Az ellenség szonárja meghallhatja a közeledésüket, így esélyt adnak a célpontnak, hogy elhárítsa a támadást. A Föld túloldalán viszont olyan torpedót fejlesztenek, amelyet senki sem képes észlelni. Egy ilyen a szuper tengeralattjáróval is végezhet.A németországi Kielben tesztelik a Barrakudát, a holnap torpedóját. A torpedóban a motort sugárhajtómíre cserélték. Ez 360 kilométer per órával, a szuper tengeralattjáró torpedói sebességének csaknem négyszeresével hajtja a vízben. Gyorsaságát annak köszönheti, hogy egy kis légburok keletkezik körülötte a víz alatt. A vizet közvetlenül csak az orrán található kúp érinti, amellyel kormányoz. Ez a szuperkavitáció neví jelenség. A levegőben kisebb a közegellenállás, mint a vízben, a kisebb ellenállás pedig nagyobb sebességet jelent. Annyira gyors, hogy egyetlen célpont sem képes kitérni az útjából. Mindig célba talál. A hangsebességnél gyorsabban haladó Barrakuda lényegében megelőzi a saját hanghullámait. Még egy szuper tengeralattjáró szonárja sem hallja meg, amíg be nem csapódik.
A Barrakudához hasonló torpedók fejlődésével a tengeralattjáró egyetlen módja a védekezésre a rejtőzködés tökéletesítése. Az észrevétlen mozgás régóta a tengeralattjárók legnagyobb előnye. A második világháború óta folyik az egyre hevesebb macska-egér játék. A hajómérnökök olyan titkos terveken dolgoznak, amelyek megadhatják a USS Texas részére a legnagyobb előnyt, a láthatatlanságot. Ahogyan a haditengerészek mondják, egy lyukká válnak a vízben. Sebesség, néma csendben. Az újítás létfontosságú, hiszen ha a tengeralattjáró elveszíti a meglepetés erejét, az végzetes következményekkel járhat.
A hallhatatlanság kora
1942-ben a Német Haditengerészet az Unterseeboot, vagyis az U-boat által próbált fölényre szert tenni. A falkákban vándorló, csaknem láthatatlan U-boatok az utánpótlást szállító hajók ezreit süllyesztették el. Ám az U-boatoknak volt egy Achilles-sarka. Éjszaka a felszínre kellett emelkedniük, hogy feltöltsék az akkumulátoraikat. A szövetségesek radarral szerelték fel a hadihajókat és a repülőgépeket, hogy rátaláljanak az U-boatokra. Az egykor rettegett vadászokból egy csapásra préda lett. Amint rájuk találtak, tulajdonképpen már vesztettek. Az U-boatoknak a felszínen nem volt esélyük. A víz alatt menekültek, de a sorsukat megpecsételte a szonár. Az eszköz neve a hang, navigáció és bemérés jelentésí angol szavakból származik. Egy jeladó elektromos impulzust indít el a felszíni hajóról. Ettől egy hanghullám indul el a vízben. Ez a tengeralattjárós filmekben hallható „ping”.
A másodpercenként 1500 métert befutó hullámok a szilárd tárgyakról visszaverődnek, és felfedik az U-boat rejtekhelyét. A szonár megtizedelte a félelmetes U-boatokat. Ahhoz, hogy a szuper tengeralattjárót a korszerí szonár se érzékelje, egy lyukká kell válnia a vízben, amely csendesebb, mint körülötte a tenger. Lyukat ütni a vízben többet jelent, mint egy gépészeti és áramlástani szempontból csendes tengeralattjáró létrehozása. A hadseregen kívül álló források szerint a korszerí tengeralattjárók többségét visszhangmentes anyaggal vonják be. Amikor a szonár ping-je eléri a hajót, a titkos, gumiszerí anyag elnyeli a hangot, és nem veri vissza a felszín felé.
A lopakodás létfontosságú a szuper tengeralattjáró biztonsága szempontjából, ám ha a USS Texas és a Virginia életben akar maradni a nyílt óceán csataterén, akkor látnia és hallania is kell a környező világot, hogy tájékozódjon, támadjon vagy megvédje magát az ellenségtől. A szuper tengeralattjáró a hangokból szó szerint képet fest a környezetéről. A szuper tengeralattjáró jobban hall, mint bármilyen jármí, amit az ember valaha vízre tett. 10 szonár van beépítve a toronyba, oldalt és az orr alá, egyet pedig maga után vontat. Mindegyikük hanggal jeleníti meg a tengermély tájképét, ahogyan sohasem láttuk azelőtt. A képernyőn valamennyi vonal egy céltárgyat jelent, vagyis bármit, ami zajt kelt a vízben. Lehet bálna, óceánjáró vagy halászhajó. Az a hang úgy keletkezik, hogy a vízben forgó hajócsavar körül buborékok jönnek létre, majd a csavarlapátok csúcsán és lapján összeroskadnak. Az is hallható, ahogyan forog és tolja a hajót a vízen.
A német 2–1–2 Alpha tengeralattjáró ezzel szemben szinte néma. A sebességben és fegyverzetben sem ér fel egy olyan acélcápával, mint a Texas, viszont egy olyan zajtalan kémiai reakció hajtja, hogy az építői szerint el is tínhet, ha kedve tartja. A 2–1–2 Alpha a német Kiel hajógyárában készül, már a külseje is a rejtőzködést szolgálja. A hajótest csendesen hasítja a vizet, és alig veri vissza a hangot. Minden darabját számítógépek vágják ki. Mielőtt összehegesztik, előhevítik őket, hogy minél erősebben tartsanak. A kész 2–1–2 Alpha még a Gotlandnál is kisebb, és nincs szüksége atomreaktorra vagy a Gotland mechanikus motorjára. A régi technológia kora lejárt. A jövőt az üzemanyagcella jelenti. A tengeralattjáróknak ezt a nemzedékét a németek üzemanyagcellákkal hajtják. Az elektromos motor több mint 1000 lóerőt fejt ki, de semmi sem hallatszik. A német haditengerészet nem árulja el, mennyi ideig és milyen gyorsan képes a 2–1–2 Alpha a víz alatt haladni az üzemanyagcellákkal. Csak annyit mondanak, hogy akár hetekig is bujkálhat a mélyben. Egy lopakodó atom-tengeralattjáró is nagyszerí, de ez több annál. Szuper lopakodó.
Fegyverek és mentőgömbök
Minden tengeralattjárós tudja, hogy az óceán valamennyi hajónál erősebb lehet. Egyetlen lék percek alatt az egész hajót eláraszthatja. A legkisebb míszaki hiba vagy emberi melléfogás is hamvasztó kamrává változtathatja a szuper tengeralattjárót. Katasztrófa esetén a túlélés a legénység gyors közbelépésén és a víz alatti mentést forradalmasító, ötletes berendezéseken múlhat. Semmi, amit az ember alkot, még a világ legerősebb tengeralattjárója sem sebezhetetlen a mélység nyomásával, a fegyverekkel vagy az emberi tévedésekkel szemben. Mielőtt az emberek a tengeralattjáróval a nyílt vízre merészkednének, meg kell tanulniuk hiba nélkül míködtetni. Tudniuk kell, hogyan előzzék meg, hogy baleset esetén a sírjukká váljon. Csupán másodperceik vannak a válsághelyzet kezelésére, és a tengeralattjáró megmentésére. Egyetlen rossz mozdulat is végzetes lehet. A szimulált eseménysor naponta lejátszódik a haditengerészet vízbetörést imitáló kiképzőállomásán. A tengeralattjárósok újra és újra végrehajtják a gyakorlatokat.
De minden tengeralattjárós azt is tudja, hogy belülről egy még veszélyesebb ellenség fenyegethet: a tíz és a füst, amely nullára csökkenti a látótávolságot. Megviseli az embert. Idővel szörnyen fárasztóvá és kimerítővé válik. A hőmérséklet több száz fokig is felszökhet. A tengeralattjáró nem csak vízzáró, de légszigetelt is. Egy zárt tartály. A tíz szó szerint az emberek tüdejéből szívja ki a levegőt. A valós idejí szimulátorokban végzett gyakorlatok vértezik fel a legjobban a legénységet a tízzel és hasonló katasztrófákkal szemben. Ám egyetlen szimulált gyakorlat sem védheti meg őket a néma gyilkostól, amely a víz sötét mélyén lapul, s várakozik a végtelenségig. A tengeralattjáró leghalálosabb ellensége, az akna. A vietnami háború vége óta az aknák több kárt tettek a hadihajókban, mint az ellenük bevetett fegyverek együttvéve. Az aknakeresés egyhangú és veszélyes munka. A Massachusetts állambeli Cambridge-ben a haditengerészet egy titkos fegyvert tökéletesít. A Bluefin–21 torpedóvető csőből indítható. Ez a szerkezet azonban nem a pusztítást szolgálja. Feladata, hogy életeket mentsen. Felkutatja a bombákat, mielőtt azok felrobbannának. A haditengerészetnek megéri feláldozni egy félmillió dolláros, távirányítású víz alatti jármívet, ha ezzel megmenthet egy sokmilliárdos tengeralattjárót és annak legénységét. Az aknakereső mesterséges intelligenciájával önmagát irányítja. 1200 méter hosszú, 150 méter széles, párhuzamos sávokat jár be. Miközben kikerüli a váratlan akadályokat, fényképeket készít, és tartja az útvonalát. A Bluefin egy bevetésen 20 négyzetkilométert képes átfésülni. Az akkumulátor töltése 18 órára elég.
Amikor egy hajó mélyen a víz alatt bajba kerül, a legénység egyetlen esélye a menekülésre egy másik szuper tengeralattjáró, amely arra készült, hogy kiragadja a tengerészeket a halál karmaiból. Mystic-nek hívják a mélytengeri mentőjármívet. Állandó készenlétben áll: a világ bármely tájára eljuthat egy repülőgép fedélzetén, vagy egy különlegesen átalakított tengeralattjáró hátán. Szonárjával megkeresi a sérült tengeralattjáró vészjelzését, és beméri a forrását. A Mystic üvegszálas teste három egymásba nyíló gömböt rejt, amelyek egy 1500 méteres merülés iszonyú nyomását is kiállják. Ez másfél kilométeres mélységet jelent. Mentéskor a fedélzeti nyíláshoz tapad, és vízzáró kapcsolatot létesít. Valódi helyzetben egyszerre 24 ember kúszhatna át rá, a biztonságba.
A tengeralattjárók azelőtt magányos farkasként tevékenykedtek. Nem léptek kapcsolatba a flottával, attól tartva, hogy elárulják a helyzetüket. A szuper tengeralattjáró ma úgy kommunikál a főhadiszállással, hogy a felszínre bocsát egy bóját, egy 600 méteres kábelen. A bója kapcsolja be a hajót a Forcenet neví hálózatba. A hálózat teszi lehetővé, hogy a haditengerészet erői a Föld minden pontján összehangoltan támadjanak. A haditengerészet legújabb, Virginia osztályú tengeralattjárója példanélküli teljesítménye, rejtőzködő képessége, félelmetes hadereje és új adottságai révén pontos támadást hajthat végre bármilyen ellenség ellen, bárhol a Földön. Ám a szuper tengeralattjárónak van még egy titka. A haditengerészet ötletes tervezéssel a jövőre is felkészítette. Évek múlva, amikor új eszközök és fegyverrendszerek jelennek meg, félbe lehet vágni, fel lehet nyitni, és át lehet majd alakítani. Teljesen testre szabható. A USS Texas is helyet ad majd a fejlődésnek, ám az elődeitől eltérően ez a szuper tengeralattjáró a jövőnek épült.§
