Az IPM őszi nagy tesztjében a magyar konyhához nélkülözhetetlen físzerpaprika került górcső alá. Harminc különböző físzerpaprikát és paprikakrémet vizsgáltunk rendkívül részletes analitikai módszerekkel. A mintákat kizárólag a nagy bevásárlóközpontokban vásároltuk. A 2004-es botrányokhoz képest a helyzet sokat javult, csupán a termékek 15 százaléka bizonyult rossz minőségínek vagy az egészségre ártalmasnak.
Mit árulnak a multik?
Számszerísítve: egy termékben a növényvédőszer-maradék, kettőben a baktériumok száma volt túl sok, egyben pedig az ártalmas kadmium mennyisége haladta meg az egészségügyi határértéket. Tesztünkben alig találtunk olyan terméket, amely maradéktalanul megfelelt volna az elvárásoknak, szerencsére legtöbbjüknél a csomagolással és az őrlemény színével volt probléma. Ismét azt látjuk, hogy a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncok az ásványvizek és a mézek mellett a físzerpaprikában sem tartják fontosnak a vásárlók egészségét.
Van-e még magyar físzerpaprika?
Gyakorlatilag eldönthetetlen, hogy a csomagokban mennyi a külföldi (kínai, vietnami, szerb stb.) paprikaőrlemény, mert a gyártók kérésre sem voltak hajlandók elárulni a százalékos arányt. Ezt megtehetik törvényesen, mert az utóbbi években a magyar paprikát védeni hivatott jogszabályok egyre engedékenyebbekké váltak, ami bizonyára nem a véletlen míve. Becslésünk szerint jó minőségí, valóban magyar físzerpaprika csak elvétve található ezekben az üzletekben.
Nincs szükség eredetvédelemre
A termőhelyeken végzett kutatásaink eredménye az lett, hogy a físzerpaprika-piac egyik jelentős szereplője sem érdekelt az uniós eredetvédelemben, csupán abban, hogy nevezzük a terméket hungarikumnak, kapjanak a cégek sok állami támogatást, de senki ne ellenőrizze, hogy valóban magyar termék kerül-e a zacskókba. Meglepőnek találtuk azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatalt nem igazán érdekli, hogy a físzerpaprika-feldolgozás több mint 90 százaléka már egy kézben van.
A részleteket megtalálják az IPM novemberi számában.
